Könyvajánló - Hilary McKay: Hamarosan látjuk egymást

Egy szerethető, szívhez szóló történetet a felnőtté válásról, a családról, a barátságok és szerelmek fontosságáról, a kitartásról, a céltudatosságról, mindez pedig az első világháború árnyéból a gyermekek hangján.

Hilary McKay Hamarosan látjuk egymást című gyermekkönyve a Manó Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg hazánkban. Ez egy bájos, de szomorkás történet az első világháborúból, ahol egy testvérpár, Clarry és Peter útján követhetjük nyomon.

Adott a testvérpár, akik minden nyarat a nagyszüleiknél töltenek a cornwalli házukban unokatestvérükkel, Ruperttel együtt. Gyermekkoruk olyan helyszíne ez, ahol mindig gondtalanok és boldogok voltak. Clarry a 20. század elején született, de édesanyját el is veszíti. Apjuk nem tud mit kezdeni velük, pláne, hogy kiderül a regény során, hogy nem is igazán vágyott gyerekre, ezért a két testvért bejárónők nevelik. Egyedül nagyszüleiknél érzik jól magukat.

Ez egy nagyon szépen megírt gyerekkönyv. Két testvér, akik szerető anya nélkül nőnek fel. Akár el is kallódhattak volna, helyette Clarry egész életében igyekezett felnőni a két sráchoz, ami kihozta belőle a maximumot és az is kiderült, hogy rendkívül eszes lány. Kapunk egy adagot arról is, hogy milyen volt nőként boldogulni abban a korszakban és mekkora győzelem volt az, hogy bejutott az Oxfordba, ami a férfiak kiváltságának számított.

Na addig azért el kellett telnie jó pár évnek, amikor azért azt láttuk, hogy a két testvér között volt baj. Clarry mindig is rajongott a bátyjáért, aki sokszor inkább csak koloncként tekintett a kishúgára, de eljutnak odáig, hogy aztán Peter igazi jó testvérként segítette a lányt. Ebben komoly szerepe volt Rupertnek, akivel a lánynak hamar különleges kapcsolata lett, mert ő már a kapcsolatuk elején szeretettel fordult Clarryhez.

Amikor Rupert Cornwallba kerül a nagyszülőkhöz ők hárman barátokká váltak, de a felhőtlen gyerekkort felborítja a háború. Főleg miután Rupert önként bevonul. A bentlakásos iskola kemény, komoly elvárásokkal, így amikor adódik a lehetőség, hogy katonának álljon, azt gondolta ez lesz az ő mentsvára. Eleinte még fogalma sem volt róla, hogy mire vállalkozott. A frontról küldött levelei jól leírják miként változott a lelki állapota. Szomorú volt ezt látni, de közben pozitív volt olvasni arról, hogy a testvérek hogyan tartották egymásban a lelket, amíg barátjuk az életét kockáztatta a háborúban.

Sokszor érzem azt, hogy az emberek igyekeznek burokban nevelni a gyerekeket. Hadd gondolják csak, hogy mindig minden szép és jó. Szerintem nagyon is szükség van ilyen könyvekre. A szerző tökéletesen adta vissza a háború okozta veszteségeket, de úgy, hogy az még ne legyen túl borzasztó és emészthetetlen. Nagyon jól sikerült kötet, amely egy szép lezárással lesz teljes. Bónuszként pedig a kötet végén található egy összefoglaló az akkori világról, kifejezésekről. Tökéletes ifjúsági regény, amely közelebb viszi a gyerekeket a múlthoz.

Köszönjük, Manó Könyvek!