100 túra Budapesten és környékén kezdőknek és haladóknak

Könyvajánló - Tenczer Gábor: Budapest Outdoor

"Mi az, hogy Budapest Outdoor? Ez magyarul nagyjából azt jelenti, hogy városiak, kívül tágasabb! Húzzatok ki a fotelből, a lakásból, várnak a hegyek, vár a természet, vár a mozgás."

Rendszeres olvasóink pár hetente belefutnak egy posztba tőlem Mozdulj ki! címmel. Remélem néhány kirándulástippemet meg is fogadtátok és elmentetek Magyarország valamelyik szép erdejébe kirándulni. Imádom a városi létet, de nem bírnám ki a természet nélkül, ezért átlagban minden második hétvégén elmegyünk valamerre túrázni egyet.

Sokszor mondják nekem, hogy milyen szerencsés vagyok és irigylik, hogy ennyit kirándulunk. Ilyenkor az első kérdésem, hogy "Te miért nem?". Leggyakoribb kifogások fővárosiaktól, amiket hallani szoktam: minden messze van, nincs autóm, nem tudom merre induljak, nem vagyok rutinos túrázó. Mindegyik kifogásra a válaszom, hogy ez rossz kifogás, mindenre van megoldás, ráadásul Tenczer Gábor könyve, a Budapest Outdoor segít is elhallgattatni ezeket a hangokat.

Tenczer Gábor úgy igyekezett összeállítani a kötetet, hogy olyan helyszínek, látnivalók kerüljenek a kötetbe, amelyek a fővárosból egy óra utazási időn belül elérhetőek. Ehhez a közeli hegyek a legideálisabbak, így került a kötetbe a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Gerecse vidéke. A kötetben jól átlátható módon, fejezetekre bontva ismerkedünk a hegyekkel, völgyekkel, szurdokokkal, erdőkkel és azon belül is nehézség alapján rangsorolva.

A puding próbája az evés, szóval átlapoztam a könyvet és találtam is egy olyan helyet, ahol még nem jártunk a Pilisben, nevezetesen a Boldog Özséb kilátó. A túra Pilis, a megúszós kör néven szerepel, ugyanis 11 km és van is benne 230 méter szintemelkedés, de alaposan elnyújtva, így egy könnyed két és fél órás séta várt ránk. A kötet a közepes nehézségű túrák közé sorolta és külön jelölést kapott, miszerint gyerekbarát. 

Ez a kirandulás tökéletes azoknak, akik épp csak kóstolgatják az erdei kirándulásokat, ráadásul autóval és tömegközlekedve sem probléma az odajutás. Pilisszentkereszt és Pilisszentlélek között Két-Bükkfa-nyereg néven találunk egy buszmegállót, mellette pedig egy nagyjából 40 autónyi férőhellyel rendelkező parkolót. Tömegközlekedve Budapest szívéből mintegy másfél óra, autóval pedig egy óra. Nagy különbség tehát nincs.

A startpont mellett találunk a domboldalban néhány asztalt, padot és mellette pedig egy aszfaltutat. Ezen a műúton indulunk el. A fákon látni fogjuk, hogy az ösvény a Zöld háromszög jelölést kapta. Ez az út kicsit kanyarog, de elvisz egészen a kilátóig. Lassan emelkedünk a Kis-Szoplák és a Nagy-Szoplák között, majd átszeljünk a Pilis-gerinc fennsíkját. Ez nagyjából a túra első fele. Ezt az utat az egykori katonai bázis miatt építették, amely egész 1996-ig üzemelet. Látunk számos bunkert, melyekben egykor rakétaszállító tehetautók álltak. Ezek emlékeztetnek minket az egykori légvédelmi bázisra.

A Pilis-tetőre érve láthatjuk egy bunker mögül előbukkanni az geodéziai mérőtoronyból átalakított Boldog Özséb kilátót, ahonnan 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk az összes környező hegységben. Szép, napos, meleg idő volt, azért a pára kicsit rontotta az összképet, de még így is mesés volt a kilátás. A kilátónál több asztalt is találunk, mi oda időzítettük az ebédszünetet.

Az erdő gyönyörű, de az aszfalt nem túl csábító, ezért külön örültem, hogy Tenczer Gábor nem ugyanarra küldött vissza minket, amerről érkeztünk a kilátóhoz. Ehhez nem kell mást tenni, mint továbbra is követni a Zöld háromszöget keresztül a murvás fennsíkon. Utána egy keskeny kavicsos ösvényen ereszkedünk lefelé, mely kiér egy szép tisztásra, ahonnan az ösvény beletorkollik a Zöld sáv jelzésbe. Besétálunk a fák közé, de érdemes figyelni út közben, mert nemsokára látni fogjuk, hogy a Zöld háromszög balra fordul. Érdemes követni, mert egy sziklás kilátóponthoz visz. Ez csupán pár perces kitérő, ha kigyönyörködtük magunkat visszatérünk a zöld sáv jelzésre.

Az utolsó kilométerig követjük ezt az ösvényt. Csendes, békés az erdő, kirándulóba is alig futottunk a túra ezen szakaszán. A 10. kilométernél figyeljünk majd a jeleket, az utolsó kilométernél rá kell térnünk a Zöld kereszt jelzésre, ami már egyenesen a parkolóba visz. Szinte lehetetlen eltévedni, valóban kényelmesen teljesíthető még gyerekkel is, pazar kilátópontokkal, több helyen pihenőpadokkal.

Egy szónak is száz a vége, szerintem jó ez a könyv, jól rendszerezi a túrákat, átlátható, ahol bonyolultabb az útvonal, ott egy QR-kód elviszi az olvasót egy térképhez. Több helyen kedvcsináló fotókkal, tippekkel. Bárkinek ajánlom, aki szeret kirándulni vagy épp elkezdene kirándulni, de kicsit még céltalan. Végezetül jöjjön egy kis beszélgetés a szerzővel a kötetről:

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak!

A kötet a borítóképre kattintva elérhető kedvezményes áron a kiadó honlapján.

Kövess minket a Facebook-on is!

Hosszúlépés Budapesten - Séták, titkok, történetek

Mozdulj ki!

Krimi egy sosem volt Magyarországon

Kivégzik Budapesten, a Beatles együttes 1966-os koncertjén az egyik angol technikust. Az összes közjogi méltóság (belügyminiszter, miniszterelnök) Kádár János budapesti főkapitány nyakában liheg az ügy gyors lezárása miatt, de az eljárásra ráállított magyar és angol nyomozópáros kivételesen súlyos verzióra bukkan az eljárás során, ahol nagyon magasra vezetnek a szálak. 

Könyvajánló - Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság

Van abban valami pikáns, amikor egy olyan ország a bűntény helyszíne, amihez igazán semmi közünk, de mégis ismerős: egy alternatív Magyarországról van szó a hatvanas években, amelyben az állam semleges, és éppen hasít a gazdasága. Olyan eseményeket sző, gondol bele Kondor Vilmos ebbe a műbe, amelyek megtörténtek ugyan a valóságban is, ugyanakkor olyan kontextusba helyezi, amelyekhez megint csak semmi közünk nincs a valóságban. A könyv Magyarországában a II. világháborúban sikerült különbékét kötni, a Marshall-segélyt elfogadtuk, köztársasági elnökünk az ifjabb Horthy Miklós, Budapest főpolgármestere Bibó István, főkapitánya pedig nem más, mint Kádár János. Nincs szocializmus, a kommunista párt be van tiltva, igaz, a nyilasok pártja is, de ettől még a közbiztonságot továbbra is fenyegeti az alvilág: virágoznak a csempészbandák, uralják a dunai kikötőket, a jampecek meg vég nélküli Hungária számokat nyúznak.

Főhősünk a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó, az ügy pedig nem más, mint az 1966-os Beatles koncerten az egyik angol technikust (az együttes roadját) holtan találják a hangfalak mögött. Ettől a puszta ténytől, hogy Beatles és gyilkosság, az ügy már az elején kezd kínossá válni a belügyminiszter és a miniszterelnök folyamatos érdeklődése miatt. Az áldozat neve Thomas Beresford, az esetnek nem akad sem gyanúsítottja, sem szemtanúja, sötétben tapogatóznak a nyomozók. Nem szokványos módon ölték meg, egy hegyes tőrrel tarkón szúrták. Ez bizony nem hétköznapi dolog, nincs szó hirtelen felindulásról, szenvedélyről vagy a pillanat hevéről, ez kitervelt gyilkosság, méghozzá egy hozzáértő kezétől, aki pontosan tudta, hogy mit csinál. Nem szabotázs, nem rablás, de akkor mi? Személyes ügy? De miért pont itt, Magyarországon? 

Az áldozat angol állampolgársága, a Beatles és a közjogi méltóságok heveny érdeklődése miatt az ügy kiemelt figyelmet kap Kádár főkapitánytól, aki egyértelműen körvonalazza nyomozónknak, hogy mit vár el tőle a témában. Nemes Alberthez hamarosan egy különc skót detektív is csatlakozik, de az összeszokás eléggé nehezen megy nekik, egyrészt a kötelező titkolózás miatt, másrészt a két férfi eltérő habitusa miatt, amikből nagyon sok humoros helyzet adódik - már amennyire humoros lehet egy krimi (Richard Osman óta pontosan tudjuk, hogy a humor mekkora erőt tud adni egy kriminek, anélkül, hogy a fajsúlyos műfajt gyengítené). Úgy néz ki, elég hamar nyomra bukkan a szokatlan páros, hogy aztán az egész vonalat pillanatokon belül feladják, mert jóval súlyosabb bűnöket tár fel a nyomozás, mint azt az elején gondolhatták volna. Szerepet kapnak az angol földön lévő, világháborús árvaházak rettenetes titkokat őrző emberei, de az emberi lélek legsötétebb bugyraiban és magas helyeken hivatást gyakorlóknál is kutakodni kell. 

Mint könyv a könyvben, talál az olvasó a lapok között egy testvérpárról szóló történetet is, akik kindertranszporttal kerülnek Angliába a második világháborúban. A fiúk németül és magyarul beszélnek, de hamar belerázódnak az angol nyelvbe is. Nevelőszülőkhöz kerülnek, akik kizárólag dolgoztatásuk céljából vállalták őket, majd az anyjuk halála után a gyásztól sújtott, szinte katatón gyerekeket - mert a továbbiakban nem veszik hasznukat - bentlakásos nevelőintézetbe küldik. A kötet rejtélyei megoldásának egyik kulcsa az, hogy mi köze egy angol bentlakásos intézetnek Maria Regnumhoz - Mária országához, Magyarországhoz és Gstaad 6.9.99.-hez, akármit is jelentsenek ezek a számok.

Kondor Vilmos kiforrott, jótollú író, ehhez kétség sem fér. Olyan feszültségeket tud teremteni a krimiben, amely viszi előre az olvasót, ugyanakkor remekül ért a hangulat oldásához is, a mindennapi teendők citálása, társasági összejövetelek embereinek csipkelődése, az elképzelt helyszínek aprólékos, mégsem túlzott mértékű leírásai olyan kontextusba helyezi az olvasót, hogy hajtja a kíváncsiság a végkifejletet illetően. A szerző biztos kézzel nyúl a dramaturgiához, karakterei élnek, lélegeznek a lapokon, nem hagyja kétségekben az olvasót elvarratlan szálakkal (csak amikor muszáj, és az abszolváló fantáziájára bízza, mi is hozható ki a cselekményből). A történetépítés során semmi kétség nem marad az olvasóban, hogy akár ilyen Magyarországnak is lehetősége nyílt volna a második világháború lezárása után. Miért is ne?

Természetesen létezik egy valóban megtörtént esemény is, amely a krimi magját adja, amit viszont óriási spojler lenne itt és most citálni. Mindenesetre elég elképesztő történet volt a maga korában, és ami a lényeg, ma sem tudunk róla sokkal többet, mint a második világháború után.

Szóval: szerintem olvassátok! Nekem két éjszakámba, és két egymás utáni délelőtt pár doboz kólámba került a mű maradéktalan abszolválása (valami koffeines cucc azért kellett a kötelességekkel teli délelőttökhöz, mert igen gyatrán néztem ki és teljesítettem az átolvasott hajnalok utáni napokon).

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

1966. ​június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött.

A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket.

Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut.

Amikor már úgy tűnik, hogy a csepeli Szabadkikötő csempészbandájának vezére, a Játékos érintett lehet a gyilkosságban, a nyomozás váratlanul jóval súlyosabb bűnöket tár fel; a rejtély megoldását az emberi lélek legsötétebb bugyraiban kell keresni, és a világháborús árvaházak néma titkokat őrző falai között.

Kondor Vilmos egy sosemvolt Magyarországot épít fel e regény lapjain. Egy titkon vágyott országot, mely a háborúban különbékét kötött a szövetségesekkel, és melynek ifjabb Horthy Miklós a köztársasági elnöke. Egy országot, melyben sem kommunistákat, sem nyilasokat nem találni, de a dunai kikötőket csempészbandák és jampecek uralják, miközben szól a Hungária. Egy országot, ami úgy idegen tőlünk, hogy mégis ismerős, melyben otthonosan vagyunk otthontalanok.

Kondor Vilmos

Író. A magyar krimi megteremtőjeként is emlegetett Kondor Vilmos 1954-ben született a Rottenbiller utcában. Szegeden végezte egyetemi tanulmányait, majd a Sorbonne-on diplomázott. Első regényével, a Budapest noirral 2008-ban hívta életre a modern magyar krimit. Az azóta Bűnös Budapest-ciklus néven közismertté vált sorozat kötetei tizennégy nyelven olvashatók Amerikától Ausztráliáig, Oroszországtól Franciaországig. A szerző kerüli a nyilvánosságot, éppen ezért alakját mendemondák, legendák övezik.

Köszönöm a lehetőséget az Open Books Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

A képek az Open Books Kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: Második magyar köztársaság

Eredeti cím: Második magyar köztársaság

Szerző: Kondor Vilmos

Kiadó: Open Books

Oldalak száma: 580

Megjelenés: 2022. szeptember 08.

Kötés: Kartonált

ISBN: 9789635721047

Méret: 203 mm x 125 mm x 36 mm

A gleccserek vidéke - Los Glaciares Nemzeti Park

 Nemzeti Parkok a világ minden tájáról - Los Glaciares Nemzeti Park, Argentína, Patagónia

Argentína egyik legjelentősebb nemzeti parkja, amely Patagóniában, Dél-Amerikai legdélebbi csücskénél, a chilei határhoz közel helyezkedik el. Nevét arról a hatalmas jégtakaróról kapta, amely a környező területen 47 gleccsert táplál. 

A jégkorszak idején egész Patagóniát jégtakaró borította, mára ebből két nagyobb jégtakaró maradt, egy Chile területén, egy pedig Argentína és Chile területén. Utóbbi hosszúsága mintegy 350 km, szélessége 50-60 km között változik. A nemzeti parkot 1937-ben alapították, területe 4459 négyzetkilométer, és 1981 óta a Világrökség része. 

A világ más részein a gleccserek legalább 2500 méter tengerszint feletti magasságban erednek, de itt ez a szint a jégtakaró nagyságának köszönhetően csak 1500 m magasságban található, s ahogyan leérnek a 200 m magasságig, útközben koptatják, mállasztják a hegység felszínét. A Los Glaciares olvadékvíze két tavat táplál, az egyik Argentína legnagyobb tava, az 1466 négyzetkilométeres Argentino-tó, a másik a kicsit kisebb, 1100 négyzetkilométeres Viedma-tó. A nemzeti park területén emelkedő két legjelentősebb csúcs a Cerro Torre (3128 m) és a Mount Fitz Roy (3375 m), mindkettő nagyon népszerű a hegymászók között. A Cerro Torre nevének jelentése füstölő hegy, a csúcsot általában körülvevő felhők miatt, és régebb szent hegyként tisztelték. A hegy Santa Cruz tartomány jelképe, amely a jelvényben jelenik meg. A Mount Fitz Royt Francisco Moreno, a neves argentin felfedező és akadémikus nevezte el 1877-ben, a Beagle kapitánya, Robert Fitzroy után. Először Lionel Terray és Guido Magnone francia alpinisták mászták meg 1952-ben. Megmászása nehéz. Különleges alakja miatt sok fényképészt vonz.

A déli részen vannak több kisebb gleccser között a fontosabb gleccserek, a Perito Moreno-gleccser, az Upsala-gleccser és a Spegazzini-gleccser, amelyek az Argentino-tóba ömlenek. A Spegazzini és az Upsala csak vízi úton érhető el, a Perito Moreno szárazföldön is.

Az Argentino-tó két fő részből áll: keleti fele 14–20 km széles, kevésbé tagolt partvidékű, míg nyugati része agancsszerűen elágazó, keskeny nyúlványokból áll az Andok völgyei között. A tó hossza ezeknek a nyúlványoknak köszönhetően összesen 125 km, parthossza pedig a 640 km-t is eléri. A tavat Valentín Filberg már 1873-ban megpillantotta, de azt hitte, hogy az 1782-ben Antonio de Viedma által már felfedezett Viedma-tavat látja, ezért nem is könyvelte el felfedezésként, és nevet sem adott a tónak. Négy évvel később Francisco Moreno és Carlos Moyano mutatott rá, hogy ez egy másik tó; az Argentino-tó nevet Moreno adta neki 1877. február 15-én. A tó fő halfajai a Percichthys trucha nevű sügéralakú, az amerikai tavipisztráng, a szivárványos pisztráng, a Galaxias maculatus nevű bűzöslazac-alakú és a királylazac

A nemzeti parkban az erdőhatár 800 m magasságban van. Az erdők jellegzetes fái az örökzöld déli bükkfélék, a lenga és a guindo, amelyeknek magassága elérheti a 35–40 m-t. A Csendes-óceán felől érkező légáramlatokból a hegyek oldalán kicsapódik a pára, ezért a nemzeti park nagy részére a sztyeppei növényzet a jellemző. Az állatvilág képviselői a nandu, a guanakó, a szürke róka és a puma, akiknek létét a szarvasmarha-tenyésztés veszélybe sodorta, de a park területén biztonságban élnek. Több mint 1000 madárfaj él a területen, közöttük kondorkeselyűk, sasok, magellán-harkályok, patagóniai rigók, de csak 100-at regisztráltak közülük. Az enyhébb éghajlatú területeken él a ritka huemul, más néven a chilei villásszarvas és a zuhatagi réce.

A gyönyörű vidék sokáig volt nehezen megközelíthető, ma már a közeli reptereknek és a széleskörű hajóutaknak köszönhetően könnyebb felfedezni ezt a vidéket is, de a terület egyes részeihez még mindig komoly túra- és hegymászófelszerelés illetve gyakorlat kell. 

Kövess minket Facebookon!

A valóság helyreállítása

Könyvajánló - Veres Attila: A valóság helyreállítása

"Ugyanaz a város, mégsem ugyanaz a világ. Egymás mellett létezünk benne, de más és más valóságokban."

Veres Attila a Zsoldos Péter-díjas író, forgatókönyvíró egy új novelláskötettel örvendeztette meg a könyvrajongókat. A kötetben található írások közül néhány már megtalálható különböző antológiákban, de találunk néhány vadonatúj novellát is, ráadásul a szerző szépen lavírozik a horror és a szépirodalom határán.

A valóság helyreállítása című kötet történeteiben korunk sürgető kérdéseire keresi a választ nagyon izgalmas módszerrel. Először kapunk egy számunkra teljesen ismert világot. Legyen az akár egy egyetemi közeg, akár az írók viszontagságai Magyarországon. Sajnos ebben nem lesz újdonság, mind láttunk már tragikus dolgokat kis hazánkban. Aztán valami megváltozik. Átfordul egy fura, különös borzongató valamibe, ami tudjuk, hogy fiction, tudjuk, hogy weird, mégis annyira valóságos, mert csak egy hajszál választja el attól, amiben élünk. Járványok, vámpírok, beteges jövőképek és a többi.

Ízelítőként érkezzen egy kis betekintő a címadó novellába, ami nagyon erősre sikerült. Szerintem parádés a maga nemében. Dühítő a tartalma, megbotránkoztató és pont ettől lesz igazán jó. A valóság helyreállítása egy kiáltvány. Egy elcseszett, beteg kiáltvány, amely arról szól, hogy a világ rossz, a világ tönkrement, de nem késő még, helyre lehet és kell is állítani.

Ez a kiáltvány jelölteket toboroz a helyreállításhoz. A kezdeményezéshez csatlakozóknak zavart kell kelteniük, szabotázsakciókat kell végrehajtaniuk, hogy akik szerint nincs nagyon vészes probléma a világban, azok is úgy érezzék, hogy ez a világ menthetetlen. Meg kell mutatniuk az embereknek, hogy mennyi baj van a világban és meg kell győzniük a rokonaikat, barátaikat, hogy csatlakozzanak a közös cél, a jó ügy érdekében.

Különféle szintek és feladatok várnak a rendszerbe belépőkre. Van, akinek az a feladata, hogy toborozzon, mások pedig a megfigyelés, kémkedés, befolyásolás, bomlasztás. A cél a kritikus tömeg elérése, a világ uralma, ami által megkezdődhet egy jobb valóság, egy új világrend felépítése. Ehhez a különféle csoportokat származás, vallás, szexuális identitás, bőr-, szem-, hajszín és társadalmi helyzet alapján terelnének zárt helyekre, hogy aztán megkezdjék a helyreállítást. A novella ezen pontján már borsódzott a hátam. Láttunk már ilyet az emberiség történelme során, ijesztő belegondolni is.

Aztán a történet elszáll teljesen a valóságtól és már emberekből akar valami másféle életformákat építeni. Innentől aztán már végképp beteg az egész gondolatmenet. Pedig az alapötlet, hogy változás kell a világban, teljesen jó. De a fene akarna olyan új valóságot, ami olyanok kezében lenne, akik szerint megfelelő módszer tönkretenni valaki életét azért, hogy lássa a világ elcseszett, és csatlakozni akarjon a helyreállításhoz. Hát köszi, ettől jobb biztos nem lenne az új valóság. A gyártott új lényekről meg inkább ne is beszéljünk...a végcélt pedig inkább olvassátok el.

A szerzőről:

Veres Attila 1985-ben született Nyíregyházán, a Pécsi Tudományegyetemen végzett film szakon. Zsoldos Péter-díjas író, ami mellett Magyarországon és külföldön is filmforgatókönyveken dolgozik. Első regénye 2017-ben jelent meg Odakint sötétebb címmel. Ezzel a kötettel berobbant a magyar horrorírók sorába. Egy évvel később jelent meg novelláskötete, az Éjféli iskolák, amivel már külföldi berkekben is sikerült felhívnia magára a figyelmet.

Az Egyesült Államokban megjelent egy novellája a Book Of World Horror Stories Vol. 1-ban, majd idén ősszel önálló kötettel debutált, The Black Maybe címen. Ezek közül néhány A valóság helyreállítása című kötetben is helyet kapott. Szabadidejében lenyűgözik az új, izgalmas tájak, a bakelitlemezek (és most tessék meglepődni) kedveli a furcsa történeteket. :) 

Első könyvem a szerzőtől, eddig valahogy elsétáltunk egymás mellett a könyveivel. Ezután ezt a hibát nem követem el. Novelláskötet, így akkor lepődtem volna meg, ha mind maradéktalanul tetszik, de határozottan nyerő volt a többség. Egy picit több borzongás elférne, de ajánlom azoknak, akik szereti a szürrealitást keverni a valósággal. A novellákban elmosódik sokszor a határ valóság és fikció között, látjuk a világot, az országot, amiben élünk és szörnyülködünk.

Köszönöm a lehetöséget az Agave Könyvek csapatának!

A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron a kiadó honlapján.

Kövess minket a Facebookon is!

Újabb hiánypótló kötet Philip K. Dick életműsorozatában

A bűnös nővér

A klímakatasztrófa lassan berúgja az ajtót. Mit tehetünk, hogy az emberiség túlélje?

Szétcsúszva

 Könyvajánló: Calia Read: Szétcsúszva

"A legtöbben úgy gondolják, hogy az igazság egy törékeny kismadár. Azt hiszik ártalmatlan.
De én tudok valamit, amit ők nem.
Ha el mernék venni a kezüket a testük elől, észrevennék, hogy a madár eltűnt. Szétszakította a bőrüket, a lelkük legmélyéig hatolt, oda, ahol a legjobban fáj.
És ezért vagyok én itt, ők pedig nem."

Ebben a másodpercben tettem le ezt a könyvet. Na jó, már néhány másodperc, talán egy egész perc is eltelt azóta. Le vagyok döbbenve. Nem sűrűn csinálok ilyet, de most gyorsolvasással olvastam a könyvet. Nem azért, hogy minél hamarabb túllegyek rajta, nem azért, mert nem érdekelt. Nem, épp ellenkezőleg: azért, mert borzasztóan érdekelt, frusztrált, zavart, hogy nem tudom, mi történt Naomivel.

"Mindig elbűvölt az emberi elme. Ahogyan feldolgozunk dolgokat. Ahogyan érzünk. Amilyen érzéseket kivetítünk."

Fairfaxből nincs kiút, ha egyszer oda kerültél. De vajon hogy is van ez? Ki őrült? Vagy közelítsük meg máshogy a kérdést: ki NEM őrült? Mindenkinek vannak fura szokásai, idegesítő rögződései. Engem borzalmasan zavar, ha a takaró összegyűrődik a lábamnál, vagy ha a macska ráfekszik akár a lábamra, akár mellé, a takarón kívül. Nem, takarónak egy tökéletesen sima lepelnek kell lennie, főleg a lábamnál, hogy szabadon tudjam mozgatni alatta. Ha rajta fekszik a macska, nem jó. Ha összegyűrődik, nem jó. A hasamon, oldalamon, hátamon, vagy a takaróm alatt fekhet a macska, az nem zavar, sőt, kifejezetten szeretem. De a lábamon nem. Őrült vagyok? Minden bizonnyal. Páromat meg idegesíti, lefogja a kezem, ha a körmöm piszkálom, mert szerinte "megcsonkítom magam". Őrült? Minden bizonnyal. Mi is a valóság?

Nos ez az, amit nem tudunk meg Naomi esetében. Miért került az elmegyógyintézetbe? Kezd összeállni a történet, amikor új orvost, egy doktornőt kap, akinek sikerül megnyílnia. De valami mégis hibádzik. Mert... noha szörnyű dolgokat élt át, szörnyű dolgokat látott, ezek a dolgok abszolút nem igazolják, hogy miért is került oda, ahol van. Lachlan, a gyerekkori barátja és szerelme vajon jót tesz neki, vajon jót akar neki? És a szülei, akik sosem látogatják? Miért beszél róluk olyan keveset? Miért a legjobb barátnője, Lana életét ismerjük meg az övé helyett? És ki az a Max?

"A világ nem forog többé a tengelye körül, az idő lelassul, és ráébredünk, hogy miközben elveszítünk magunkból egy darabot, cserébe kapunk is valamit. Amit adnak nekünk, az éppen megfelelően illeszkedik hozzánk."

Szerethet valaki két embert ugyanúgy? Lehet-e szüksége egyformán a két emberre? Vagy az igazán tiszta érzés, ami több, mint a szerelem és messzebbre mutat, mint a vágy, ami már maga a szükség, csak egy ember iránt érezhető? Nem tudom. Szerintem egyébként nem. Ahogy szeretni sem csak egy embert szeretünk: szeretjük a családtagjainkat (jó esetben), a barátainkat. Mindet máshogy és másképp. A szerelem egy fellángolás, egy pillanatnyi erős, átható érzelem, ami perceken belül is tovatűnhet. Vajon csak egy ember iránt érezhető? Ezt sem hiszem.

A végére persze minden kiderül. Zseniális csavarral dolgozik az írónő, az utolsó oldalakig meg tud lepni. A cím tökéletes, és ahogy becsuktam a könyvet, csak bámultam magam elé pár másodpercig. Mit is éreztem? Talán szétcsúsztam. Ez az a könyv, aminek nem szabad beleolvasni a végébe, és amiről nem szabad spoileres értékelést olvasni. Tényleg. Meg fogsz döbbenni és nagyot szól majd. Kétségbe fogod vonni a saját épelméjűségedet is. Mi a valóság és mi az illúzió? Mi az álom és mi vár rád, ha kinyitod a szemed? Nyisd ki ezt a könyvet, aztán figyeld magad: most nyitva van a szemed? Álom, amit látsz és érzel, vagy a valóság?

"Amikor valaki elég szerencsés ahhoz, hogy egy történetben éljen, egy képzeletbeli világban, ennek a világnak a fájdalmai eltűnnek. Amíg a történet tart, a valóság megszűnik létezni.  

– Paul Auster –

Sajnos a kötet jelenleg kereskedelmi forgalomban nem kapható, de érdemes szétnézni eladó könyves csoportokban.

Kövess minket Facebookon!

"Szörnyek nincsenek, csak emberek."

 Könyvajánló - Stina Jackson: Összezárva

Egy távoli, magába zárt svéd falu. Hó, végtelenbe vesző utak, sötétségbe dermedt erdők, feneketlen kút – ez Ödesmark. A település lakói közt nem egy bizarr, torz figura akad, ám egyvalami közös mindannyiukban: a gyűlölet Vidar iránt, aki mások szerencsétlenségét kihasználva tetemes vagyont halmozott fel, amelyet a pletykák szerint a házában rejteget. Az öreg a lányával, Livvel, és az unokájával él egy fedél alatt, akiket rövid pórázon tart, és megnyomorítja az életüket. A férfi árgus szemmel figyeli a szomszédok minden lépését, és nem bízik a világon senkiben. Jóllehet Vidar szívós vénember, felette is eljárt az idő, így aztán a könnyű préda lehetősége sokak fantáziáját megmozgatja. És vannak, akik az erőszaktól sem riadnak vissza… Amikor Vidart meggyilkolják, szinte lehetetlen kideríteni, ki tette, mivel a faluban szinte mindenki hajlandó lett volna rá. Ám az erdő elleplezi a zajokat, a hó elnyomja a sikolyokat, a kút elfedi a titkot, a házak elrejtik a bűnösöket, a falu pedig hallgat.

 

Az Ezüstút című debütáló regényével egy csapásra híressé vált Stina Jackson új lélektani krimijében ismét Svédország legészakibb tájaira kalauzolja el az olvasót, miközben a mérgező emberi kapcsolatokat és a kitörés lehetőségét vagy lehetetlenségét boncolgatja.

Svédország északi, fagyos részén, egy kicsi, zárt településen, Ödesmarkban bonyolódik a történet, ami sokkal inkább dráma, mint krimi. A központi figura egy idős, szikár ember, Vidar, akit a kisvárosban szinte mindenki gyűlöl, hiszen mások nyomorán szedte meg magát, és együtt él a lányával és az unokájával, akik sehová sem mehetnek nélküle, a házban és az életükben egy törvény uralkodik: az ő szava.

Nem a vér köti össze az embereket, hanem a szégyen. Ettől vagyunk egy család.

Nem véletlenül kap szárnyra a pletyka a lányához fűződő kapcsolatáról - főleg, hogy kiköpött anyja. A vénember igazi rigolyás, mindenkit figyelő, mindenért morgó öreg, de korántsem hasonló Fredrik Backman szerethető és emberi Ovéjéhez: nem, Vidar rosszindulatú, semmibe veszi az embereket, egy fikarcnyi segítőkészség vagy jó érzés nincs benne. 

Így aztán amikor egy napon meggyilkolják, a nyomozó hatóságok meg vannak lőve, hiszen gyakorlatilag nem él ott a zord vidéken olyan ember, aki ne tette volna el örömmel láb alól az öreget. Az emberek pedig összezárnak...

A lucfenyők között tejszerű köd lebeg, és csak a saját vére zúgását hallja. Érzi, ahogy a szörny mozog, ki akar törni. Az ujjai merevek a fegyveren, a karja fáj a súlyától. Az erdőt megtölti a pirkadat, a fenyők utánanyúlnak, megütik és belékapnak, de a fájdalom csak feltüzeli, hajtja előre a szörnyet.

Ez a svéd regény egy igazi csemege a skandináv krimi rajongók számára, elsősorban azért, mert nélkülözi a hagyományos skandináv krimis kliséket, sokkal inkább mondanám lélektani drámának, amely megmutatja ezen a távoli, hideg és zord vidéken élő emberek lelkét és bajait is. És higgyétek el: az ilyen vidékeken sok-sok ilyen ember él. 

Ezt a könyvet közvetlenül a most olvasott regény előtt olvastam, és nagyon tetszik, ahogy összecseng a két különböző, sok szempontból mégis hasonló könyv stílusa: amit most olvasok, Alaszkának egy utolsó lakott csücskén, egy kitalált, óceánparti, zord, hideg és veszélyes vidékén játszódik, és ott is a családi és kisvárosi dinamika a fő mozgatórugó, ahogy itt is. Stina Jackson nagyon hitelesen ás le egész a mélyre: az az ember, aki ilyen helyre költözik, valami elől menekül vagy valamit keres, de kevesen bírják is ténylegesen. Aki pedig itt születik és nő fel, az beleszületik egy bizonyos helyzetbe, beleszületik abba a problémába, ami elől a szülők vagy nagyszülők menekültek. 

Van valami ijesztő azokban az emberekben, akik elveszítették mindenüket.

A regényt Dobosi Beáta fordította. Köszönöm a lehetőséget az Animus Kiadónak! A könyv elérhető a borítóra kattintva kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!

Mozdulj ki! Irány Csókakő vára, a környező erdő és a szőlődombok!

Kirándulás a szabadban 2022/20

Irány Csókakő vára, a környező erdő és a szőlődombok!

Az elmúlt években többször került a látóterembe Csókakő, de valamiért mindig kimaradt. Ezúttal egy kétórás kis túrával összekötve ellátogattunk a várba és megnéztük a mesés erdőt, mely körülöleli. Kiindulási pontunk a vár alatti parkoló volt, ahol a napi parkolásért 500 Ft-ot kell fizetni. Bőséggel van hely, így egy forgalmasabb napon sem hiszem, hogy gondot okozna a parkolás.

Innen már vethetünk is egy pillantást a dombon álló várra, mely Fejér megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára. A Kék L jelzésen elindulunk felfelé a Zsrínyi Miklós utcán és egy rövid, de kicsit erőltetett menet után el is érkezünk a felújított várkapuhoz. Évszázadok alatt az idő megviselte a várat, de az elmúlt évtizedekben a Csókakői Várbarátok Társaság sokat tett a vár feltárása és helyreállítása érdekében. A vár látogatása díjtalan, mindenképpen érdemes tenni egy sétát és ismerkedni a vár történelmével, ráadásul a kilátás is gyönyörű.

A várból kifelé elindulunk jobbra és látni fogunk egy hasadékot, mely felfelé vezet a vár mellett. Innentől a Zöld L jelzésű ösvény fogjuk követni. Felérve a gerinc sziklás bevágásán már látni is fogunk néhány sziklamászót és a szurdokvölgyet, ahova meredeken fogunk leereszkedni egy falécekkel megerősített lépcsősoron. Hatalmas bükkfák és mesés erdőben visz az utunk, ahol a Vértes platójára induló mintegy 100 méteres szintkülönbséggel járó emelkedő előtt találunk egy hangulatos pihenőt. Innen vadregényes, sziklás tájban barangolhatunk a fennsíkig.

Egy kereszteződésnél elhagyjuk az eddig járt utat és a Kék háromszög jelzésű úton haladunk tovább. A tölgyerdőben egyszercsak egy keskeny ösvényre tér le a jelzés és kiérkezünk egy fennsikra, ahol cserjék között kanyarogva és a kilátásban gyönyörködve kezdünk el leereszkedni a platóról. Nagyon kell figyelni az ösvényt, mert néhol már csak elszórtan vannak jelek a fákon és kicsit labirintusszerűen kanyarog az ösvény. Imádtam, nagyon hangulatos volt.

Ahogy kiérünk az erdőből már amerre a szem ellát szőlőültetvényeket és présházakat látunk. Barangolhatunk kicsit a szőlők között vagy elindulhatunk egyenesen lefelé, ahol a Kék kereszt jelzésen elindulhatunk jobbra, vissza a vár irányába a parkolóhoz. Gyümölcsösök, présházak és nyaralók között andalogva meg is érkezünk a kiindulópontunkoz. A parkolónál találunk néhány szobrot, vethetünk rájuk pár pillantást vagy a büfébe ehetünk, ihatunk is valamit mielőtt hazafelé vennénk az irányt.

Egy kis extra a végére: A szomszédos faluban, Csákberényben, nagyjából tíz percnyi autóútra találjuk a "A földből kitörő metrókocsit", ami érdekes látvány, főleg, ha gyerek is van velünk. Ráadásul szinte minden alkalommal, amikor arra jár az ember más mintázat ékesíti.

Kövess bennünket Facebookon!

A sorozat előző részeit az alábbi linkekre kattintva olvashatjátok:

2022

1. Irány a Haraszt-hegyi tanösvény!

2. Irány a Vértesi Panoráma tanösvény!

3. Irány a Morgó-gödör!

4. Irány a riolittufaömlés Kazáron!

5. Irány a Római fürdőként ismert szurdok a Bakonyban!

6. Irány a kalandos Cuha-szurdok a Bakonyban!

7. Irány a tanösvény és a kilátó a Naplás-tó partján!

8. Irány a Nagyvázsony környéki romok és rétek vidéke!

9. Irány egy kis családi kaland Székesfehérváron a Sóstónál!

10. Irány a törökbálinti Meseerdő!

11. Irány a balatongyöröki Boroszlán tanösvény!

12. Irány a Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegységben!

13. Irány a Bakony három meseszép szurdoka, a sziklalépcsős Ördög-árok, a Kő-árok borongós völgyszorosa és a vasaltfalas Kőmosó-szurdok!

14. Irány a Gerecse, a Pes-kő barlang egy kis sziklaszirti mókával és mesés panorámákkal!

15. Irány a Padkűi kilátó a Keszthelyi-hegységben!

16. Irány a Gyadai tanösvény és hazánk leghosszabb gyalogos-függőhídja a Börzsönyben!

17. Irány Rezi vára a Balaton-felvidéki Nemzeti Park határán!

18. Irány a rendkívül látványos gyenesdiási régi kőbánya és a Vadlánlik barlang! (Bónusz: Tavirózsa tanösvény, Hévíz)

19. Irány a Kolosko-völgy, a sziklák és a vadaspark Balatonfüred szomszédságában!

2021

1. Irány a Gerecse legmagasabb pontja, a Gerecse-tető!

2, Irány a Budai-hegység legnagyobb vízesése!

3. Irány a Velencei-hegység, a Pákozdi ingókövek!

4. Irány a Pilis! Vár rád a Dömörkapu, a Sikárosi-rét és a Lajos-forrás!

5. Irány a Vértes! Vár rád egy gánti körtúra!

6. Irány a Bükk déli része! Vár rád a Kő-völgyi tanösvény, a kaptárkövek és a Felső-szoros!

7. Irány a Vértes! Vár rád egy izgalmas "nyolcas" Várgesztes mesés erdejében!

8. Irány a Nagy Cser! Vár rád a Diósi tanösvény!

9. Irány Hollókő és az Isten tenyere kilátó!

10. Irány a Mária-szakadék vidéke, a Körtvélyesi kilátó és a Vitány vár!

11. Irány a Velencei-hegység, a sukorói körtúra!

12. Irány a Tátika várrom a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban!

13. Irány a Guckler Károly tanösvény és kilátó!

14. Irány egy vulkán krátere a halápi tanösvényen!

15. Irány a Tátorján tanösvény Balatonkenesén!

16. Irány a Fekete-hegy, Szentbékkálla és Balatonhenye!

17. Irány a Visegrádi-hegység, egy vadregényes kaland az Apát-kúti-völgyben a patak partján!

18. Irány a Mátra-bérc, Ágasvár és a Csörgő-völgy!

19. Irány a Bozótmíves tanösvény a Gödöllői-dombságban!

20. Irány a Haraszt-hegyi tanösvény!

21. Irány a Vértesi Panoráma tanösvény!