Kultúrpara

2022. október 14., péntek

A csökkenő költőiség

 Nádasdy Ádám műhelynaplóit olvasva a műfordítás kulisszatitkaiba nyerhetünk betekintést. Hogyan írható újra egy másik nyelven egy irodalmi mű? Máshogy kell-e fordítani az olvasás és a színpadi előadás számára? A műfordítói gyakorlat hogyan írja felül a fordítás természetéről tanult ismereteinket? Miért és hogyan fordítják máshogyan más korok Shakespeare drámáit? Miért volt épp Dante Isteni Színjátéka az első, mai értelemben vett világirodalmi mű?

A kötet fejezeteit az a fajta, Nádasdytól megszokott világos, élvezetes előadás jellemzi, amelyben mindig van egy meglepő, ám megvilágító hasonlat.


 

Nagyon sokan ma elutasítják az újrafordításokat, mindenből, mondván, hogy miért kell újrafordítani, amikor van egy teljesen jó, tökéletesen érthető és szép fordításunk egy-egy fontosabb világirodalmi műből? Régebben sok újrafordítás született, sokkal sűrűbben, mint manapság, ez bevett szokás volt. Aztán a nagy költőink változtattak ezen is, bár nem szánt szándékkal.

Amikor egy művet, egy drámát egy Vörösmarty, egy Arany, egy Kosztolányi, egy Babits vagy egy Szabó Lőrinc fordít, akkor a későbbi korok a nagy költőkre való tekintettel inkább nem nyúlnak hozzá, elvégre van már belőle egy tökéletes. De miért is nem az valójában, és miért van szükség az újrafordításokra időről időre?

A középkorban a vers volt a film. A szonett volt az, ami ma a klip, a románc volt az egész estét betöltő játékfilm, az Isteni Színjáték pedig a százrészes tévésorozat.

Egy fordító óhatatlanul átír egy művet, különösen akkor, ha az vers vagy dráma, nem prózai szöveg. Mindig benne lesz a saját stílusa, a saját szavai. Egyik nagy kedvencem William Blake-től a The Tyger, amit Kosztolányi és Szabó Lőrinc is lefordított, és a három közül nem tudok választani, melyik tetszik jobban. Kosztolányi fordítása ritmusosabb, Szabó Lőrincé viszont szöveghűbb, miközben az eredeti ritmusos is, rímel is. 

Nagyon sokat számít, hogy a műfordítja mennyire "fordítja át" a művet a saját nézőpontjához. A Vörösmarty, Arany, stb. nagy költőink Shakespeare esetén pl. túlköltötték az eredetit. Hogy miért, annak is több oka van, kezdve onnan, hogy eleinte magyar nyelven való komoly irodalom nemigen volt, és a műértők még az ötletét is kinevették, háthiszen hogyan lehetne egy komoly drámát, egy szép verset, stb. magyarra fordítani, erre a durva parasztnyelvre? Nagy költőink bemutatták, hogy lehet, és hogy milyen szépen tudnak költeni. Csakhogy olyan, már akkor is elavult nyelvezetet használtak, amely Shakespeare eredetijére nem jellemző, ott a kornak megfelelő szavakat, kifejezéseket használták, és kevés fennköltség volt az egészben. Nekünk mégis sokkal költőibb megfogalmazású fordításaink lettek, amelyek nem voltak hűek az eredeti nyelvezethez. Ez pedig szerintem hiba. Egy fordító nem fordíthatja át teljesen egy szöveg hangulatát. És persze ott az egyéni érzékelés kérdése: mindenkinek mást és mást mond ugyanaz a szöveg, mást tart fontosabbnak, kiemelendőbbnek belőle.



Nem kosztümös szöveget akartam csinálni, hiszen ez a könyv Istenről és az emberi természetről szól, márpedig Isten hétszáz év alatt nem változott, az emberi természet meg végképp nem.

Nagyon szeretem Nádasdy fordításait, és saját verseit is, nagyon jó előadásokat hallgatni tőle, és éppen olyan élmény volt ez a könyv, mintha egy előadását hallgatnám vagy éppen egy beszélgetést figyelnék vele. Az is kitűnik belőle, mennyire nehéz munka a fordítás, mennyi mindent kíván, és hogy ilyen régi darabok esetén, mint pl. Shakespeare, akinek többszáz éve is többféle kiadása forgott, melyik az, ami egyáltalán eredetinek tekinthető. Érdekesek voltak a Dantéról írt részek is, bár azt eleve kevésbé ismerem és kevésbé is szeretem, mint Shakespeare egyes műveit. Jó volt egy kis bepillantást nyerni abba, miben különbözik egy olvasásra és egy színpadra szánt fordítás, és egyáltalán, mennyi intellektuális agymunka összehozni egy tényleg jó szöveget, ami közben hű is marad az eredetihez, de nem vesz át unásig ismert fordulatokat a régi nagy fordításokból. Egy kicsit a színfalak mögé láthattunk ezzel a könyvvel.

Köszönöm a lehetőséget a Magvető Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.



Kövess minket Facebookon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése