Könyvajánló - Ruth Druart: Míg Párizs aludt
Egy különleges történet a vészkorszakból, ami megmutatja, hogy az emberi brutalitás nem képes minden szeretetet, bátorságot és emberséget elpusztítani.
Ruth Druart szívszorító fikciós történelmi regénye, a Míg Párizs aludt elrepít minket a megszállt Párizsba a második világháború idejébe és megmutatja, hogy milyen lehet az élet a borzalmakat túlélve az Egyesült Államokban az '50-es évek elején. Mindezt pedig különböző nézőpontokból láthatjuk.
Megismerjük Jean Luc Beauchamp történetét, feleségét, Charlotte-ot és fiát, Sam-et, akikkel Santa Cruzban élnek. Múltjuk elől menekülve próbálják megtalálni a helyüket a világban, ugyanis a háború idején vasúti karbantartóként dolgozott egy állomáson, ahonnan francia zsidókat hurcoltak Auschwtizba. Majd megszökött, de a múlt váratlan módon éri utol.
Szívszorító volt látni, amikor a háború alatt Jean Luc nem akar a németeknek dolgozni. Vonakodik elvégezni a rá bízott munkát, de közben óriási nyomás alatt van, egyre kétségbeesettebb, de a túlélés érdekében végül együttműködik. Az ő szemén át is láthatjuk milyen volt az élet a nácik elnyomása idején, tapintható a feszültség, a veszélyekkel teli mindennapok, és elképzelni azokat, akik Jean Luc munkáját végezték. Milyen lehetett a síneken dolgozva az elhurcolt emberek elhagyott tárgyaiba botlani? A könyvben szerintem nagyon jól fogta meg ezeket a dolgokat a szerző. És elég durva még belegondolni is, hogy mit érezhettek azok az emberek, akiknek mindezt valóban látniuk és átélniük kellett.
A történet másik főszereplője Sarah, egy zsidó nő, akinek a világon az egyik legnehezebb lépését kell megtennie. Amikor a tranzittáborban várja, hogy feltegyék arra a bizonyos vonatra, pontosan tudja, hogy hova kerül és mi vár rá. Ezért végső elkeseredésében a megismert és jó lelkűnek tűnő férfi gondjaira bízza a kisbabáját, remélve, hogy a kicsi Sam így megmenekülhet.
Azzal, hogy Jean Luc úgy dönt segít a kétségbeesett Sarahnak, saját magát és kedvesét, Charlotte-ot is hatalmas veszélynek teszi ki. Úgy dönt, hogy a gyerekkel átkelnek a Pireneusokon, így van a legnagyobb esélyük a túlélésre. Charlotte pedig velük tart.
Kilenc évvel később békésen élik mindennapjaikat, bár a múltat sosem felejtették el, a kisfiú pedig semmit sem tud származásáról, élete első napjainak, heteinek körülményeiről. Ám egy nap kopognak az ajtón és minden megváltozik. Kiderül, hogy Sam szülei túlélték a vészkorszakot és a fiút keresik. A háború idején az életét kockáztatta, hogy megmentse a fiút, most pedig emberrablással vádolják. Vajon mi a legjobb egy ilyen helyzetben? Létezik egyáltalán jó megoldás?
Bár maga a főszereplők története fiktív, a történelmi háttéren jól látható, hogy Druart profi kutatómunkát végzett előtte. A múlt eseményei tele vannak érzelmekkel, drámával. Barátság, szerelem, eltökéltség, bátorság, veszély, feszültség, veszteség, fájdalmak, szenvedés. Aztán, ahogy haladunk előre a történetben egy hatalmas dilemma közepén találjuk magunkat. Már önmagában az is csoda, hogy Sarah túlélte az Auschwitz-i rémálmot. De újabb nehéz pillanatok várnak rá. Egyszer már lemondott a fiáról. Vajon képes lenne erre újra, ha úgy látná azzal tenné a legjobbat Samnek?
Ez a különleges történet garantáltan könnyeket csal az olvasó szemébe. Lenyűgöző, szívszorító, megrázó történet a háború borzalmairól, a szülői szeretről és önfeláldozásról a legsötétebb órákban is.
Köszönöm a lehetőséget a Central Könyveknek!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a borítóképre kattintva.
Megjegyzés küldése