Közel az óceánhoz

 Jessica Koch: Közel az óceánhoz

A Danny-trilógia lezárása a Közel a horizonthoz és a Közel a szakadékhoz című bestsellerek után.

Történet a barátság mindent legyőző erejéről.

Ugyanaz a sorsuk, mégis teljesen mások: Danny sikeres és független, még ha keményen meg is kellett érte küzdenie – a gyermekkora után, amely számára nem létezett. Tina ellenben az utóbbi éveket az utcán töltötte. Amikor ők ketten, akiknek az élet semmit nem adott ajándékba, találkoznak, olyan közel érzik magukat egymáshoz, mint még soha senkihez. Danny kétségbeesetten igyekszik megmutatni a lánynak, hogy az életnek szép oldala is van. Vajon segít nekik ez a barátság, hogy a múltjuk árnyékát végleg lerázzák magukról?

 – A világ tele van beteg és tönkrement emberekkel. Közöttünk járnak. Hozzájuk képest mi teljesen normálisak vagyunk. Ezenkívül van egy döntő előnyünk.

– Mégis mi?

– Hogy nem látszik rajtunk! […] Senki nem látja, mi nincs rendjén velünk.

Ez a kötet sokkal inkább egy összekötő kötet a Közel a horizonthoz és a Közel a szakadékhoz között. A középpontban Danny és Tina barátsága áll, kettejük durva, erős traumái, és az a mindent túlélő véd- és dacszövetség, ami csak az igazán sanyarú sorsokat megélt, átélt és túlélt embereket köti össze.

Tina folytonos botlásaival, visszaeséseivel a drog kábulatába, Danny ellökésével, aki mégis minden erejével azon van, hogy segítsen a lánynak, erősen emlékeztetett egy élményre, amelyet szintén egy könyv adott meg hosszú évekkel ezelőtt. Abban egy fiatal lány, aki a rokonainál él, folytonos bántalmazásnak van kitéve, amiről a legjobb barátja és egy fiú is tud, segítenek neki, és tiszteletben tartják a kérését, hogy tartsák titokban. A végén persze minden kiderül. A második kötetben együtt él a lány az alkoholista, de próbálkozó édesanyjával. Kettejük kapcsolata, kettejük dinamikája rendkívül megfogott és elgondolkodtatott: a lány ugyanis ugyanúgy bántotta az anyját, ahogyan őt bántották, egyszerre akarta gyűlölni őt és vágyott a szeretetére is.

Pokol nincs, az ördögök itt, a földön járnak-kelnek.

Vajon mit kap az, akit egész életében félredobtak, bántottak? Semmi jót, igaz? És ő hogyan kezeli az embereket, mi alapján tudna máshogyan cselekedni, ha nem nagyon látott más mintát, csak a bántalmazást - legyen az akár lelki, akár fizikai? Mi a fény akkor, amikor nincs sötétség, amin áthatolhat? Vagy mi a sötétség akkor, amikor nincsen fény, ami a sarokba űzné? Mi a jó, ha nincsen rossz? És mi a rossz, ha nincs jó?

A kapcsolatok tönkremennek. Az emberek összeházasodnak, elválnak, újraházasodnak. Az ilyesmi nem állandó. Az ember önkéntelenül korlátozza a partnerét, féltékenykedik, kölcsönösen egymás idegeire mennek, és egyszer csak már nem bírják tovább elviselni egymást

Tina is éppen ezen az úton jár, és számtalanszor elbukik, számtalanszor bántja azt, aki a legközelebb áll hozzá. De volt más választása? Az ő korában, az ő helyzetében, az ő karakterével: nem nagyon. Danny viszont ott volt, vele volt, segítette, akkor is, ha a lány nem kérte, nem akarta, el akarta lökni. Sokaknak ezért nem szimpatikus Tina, de ők azok, akik nem értik, hogy a lány valójában saját magát gyűlölte és tartotta értéktelennek, ezért akarta ellökni azt, aki viszont törődni akart vele. Egy darabig. De szépen fokozatosan, a fiú kitartásának hála, egy olyan erős kapocs és szövetség szövődött közöttük, ami több, mint barátság, több, mint család, és amit a halál sem téphet szét.

Luna Wedler és Jannik Schümann, az első rész filmváltozatában a főszereplők, valamint a szerzőnő, Jessica Koch

Ezt a fajta köteléket nagyon jól bemutatja Jessica Koch ebben a regényben, amely a saját életéből merít, első nagy szerelmének, Dannynek a történetét meséli el. A könyvet Hajdúné Vörös Eszter fordította.

Köszönöm a lehetőséget a Maxim csapatának! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!