Hangyák és dinoszauruszok

Könyvajánló - Cixin Liu: Hangyák és dinoszauruszok

Egy különleges, 66 millió évvel ezelőtti világ, ahol a hangyák és a dinoszauruszok együtt élnek, és együtt, egymással szimbiózisban építenek nagyon eltérő civilizációt. Különleges állatmese, amelyből a ma itt élő, magukat értelmesnek gondoló lények is tanulhatnának.

Cixin Liu a Hangyák és dinoszauruszok című kisregényében ezúttal a késő krétakor fantasztikus világába kalauzolja el az olvasót, ahol intelligens rovarok és értelmes ősbehemótok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más – 66 millió évvel később megjelenő –, önmagát szintén értelmesnek tartó faj számára is tanulságos módon…

Szatirikus mese? Politikai allegória? Ökológiai vészcsengő? A kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője megtévesztő egyszerűséggel, de ragyogó éleselméjűséggel – és finom humorral: vajon hány Stegosaurus fér el egy buszban? – idézi meg az atom- és hidegháború korszakát, amely máig hatóan a gombafelhők árnyékába kényszerítette az emberiséget. 

 

Cixin Liu téglaméretű trilógiája, A háromtest-trilógia pár éve a polcon áll, de még nem mertem belefogni. Először is nem igazán kenyerem a sci-fi, másodszor meg tényleg nagyon vastag. Több mint 1800 oldal a három kötet, amiből több mint 800-at az utolsó tesz ki... viszont nagyon ajánlotta valaki, aki valamennyire ismeri az ízlésemet, és ő maga hatalmas sci-firajongó, miatta is van egyáltalán polcon. Nagyon kíváncsi voltam, hogy aki egyszer megírt egy ilyen történetet, az vajon milyen kicsiben, alig 200 oldalban. 

A kisregény egy alternatív, 66 millió évvel ezelőtti valóságban játszódik, ahol a dinoszauruszok fajtól függetlenül (a legtöbb ismert dinoszauruszfaj megjelenik) és a hangyák értelmes, intelligens lények, akik egymással szimbiózisban kiépítettek egy működő civilizált világot. Mindkettő alkatuknál fogva másban jó: a hangyak szorgosak, aprók, jó munkaerők, méretükhöz képest viszont erősek, ugyanakkor náluk nem létezik az egyén, nincs individuális gondolkodás, ninicsenek korszakalkotó ötletek és újítások - utóbbiakban így a dinoszauroszok jeleskednek, akik viszont testi adottságaik miatt nem tudnak rengeteg dolgot elvégezni. 

– Mi azonban rendelkezünk a gondolkodás és a kreativitás erejével, míg önök nem – mondta Urus. – A hangyatársadalom nem több precíz gépezetnél, amelyben minden hangya csak egy aprócska fogaskereket tesz ki.

– A gondolat önmagában nem képes világot teremteni. A mi ügyességünk nélkül a dinoszauruszok legtöbb találmányát és újítását nem lehetett volna megvalósítani.

Így azonban a hangyák és a dinoszauruszok világa és gondolkodása is gyökeresen eltér, ez az eltérés pedig idővel konfliktust jelent, ráadásul a dinoszauruszok is két, egymással szembenálló államra szakadnak. Nagyon jól felismerhető ebben a helyzetben a 20. és 21. század világpolitikája. Mindeközben viszont az életmódjukból fakadó klímaváltozás is az ajtón kopogtat... 

Rendkívül érdekes alapötleten nyugvó, különleges társadalmi sci-fi, ami bőven kikacsint a cli-fi világába is. Egy kissé didaktikus ugyan, de talán épp erre van szükség ma, amikor még mindig többen nem látják, mit teszünk, amikor háborúk törnek ki gyakorlatilag a semmiért, és a mának élünk, elfeledve a holnapot és átírva a tegnapot. Túlnépesedtünk, fogyasztási és életmódbeli szokásaink pedig egyszerűen fenntarthatatlanok, és ilyen embermennyiség mellett szinte minden módon azok lennének. Sőt. A dinoszauruszok kipuztulásának és hanyatlásának egyik fő oka is éppen ez. De a hangyák akkor is ott voltak. Azt hiszem, utánunk is itt lesznek. 

– Kachika főkonzul, összetéveszti a technológiát a tudománnyal! A hangyák lehetnek kiváló mérnökök, de tudós soha nem lesz belőlük. Az agyunk felépítése miatt sohasem fogunk rendelkezni két olyan dologgal, amivel a dinoszauruszok igen: kíváncsisággal és képzelőerővel.

Birubi szenátor helytelenítően rázta a fejét.

– Kíváncsiság és képzelőerő? Ugyan már, doktornő! Ön szerint ezek irigylésre méltó tulajdonságok? Épp ez teszi a dinoszauruszokat ennyire idegessé, ettől olyan lobbanékonyak és kiszámíthatatlanok. Elpazarolják az idejüket a képzelgéssel és álmodozással.

– De szenátor, épp ez a kiszámíthatatlanság, épp ezek a képzelgések azok, amelyek lehetővé teszik az inspirálódást és az alkotást. Ez teszi lehetővé az univerzum legrejtettebb titkainak elméleti kutatását, ami a technológiai fejlődés alapja. Az absztrakt elméletek nélkül a technológiai találmányok és újítások olyanok, mint a víz forrás nélkül: el fognak apadni.

 

Cixin ​Liu (1963) a világszerte kétmilliónál is több példányban elkelt Háromtest-trilógia Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas kínai szerzője, akinek regényfolyamából – minden idők legmagasabb jogdíját fizetve az adaptációs jogokért – a Trónok harca alkotói készítenek Netflix-filmsorozatot. A siker garantált, hiszen a Vándorló Föld (The Wandering Earth) című kisregényéből készült nagyszabású kínai film is hatalmas kasszasikernek bizonyult. 

A Hangyák és dinoszauruszok c. könyvét Dranka Anita fordításában az Európa Könyvkiadó adta ki, elérhető az Európa Kapszula Könyvtár részeként is, és puhaborítós, ötletes borítóképpel rendelkező kötetként is.

– Visszafejlődünk. Ha ez így megy tovább, nemsokára nem leszünk többek apró rovaroknál, akik semmi máshoz nem értenek, csak a hangyafészkek építéséhez és az élelemszerzéshez.

-És mi a rossz ebben? Az ilyen nehéz időkben boldog, aki semmit sem tud.

Köszönöm a lehetőséget az Európa Könyvkiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!