Egy kétségbeesett pillanat, felelőtlenül kimondott szavak és egy gonosz istenség, aki addig csavargatja az elveszett lány kívánságát, hogy hiába többszáz évnyi élet, senki nem fog rá emlékezni. Lebilincselő olvasmány egy fausti alkuról.

V. E. Schwab eddig magyarul megjelent összes könyve nagyon tetszett és nem volt ez másként Addie LaRue láthatatlan élete című regényével sem. Sőt! Annyira tetszett, hogy megkockáztatom, ez volt számomra az év könyve. Különleges, korokon átívelő egyedi történet, izgalmas, szerethető karakterekkel, amely pillanatok alatt varázsolja el az olvasót.

A történet 1714-ben kezdődik egy francia faluban, ahol egy fiatal nő, Adeline végső elkeseredettségében alkut köt az ördöggel. Élete egy számára tragukis cél felé halad, amelyből menekülni akar, ezért az istenekhez könyörög. Ám imáit nem az istenek, hanem maga az ördög hallja meg, aki ráadásul addig csűr-csavar, míg Addie elveszíti helyét a világban. Hogy ez mit jelent? Bár fiatalon és örökké fog élni, arra kárhozott, hogy bárki, akivel találkozik, szinte azonnal el is felejtse, hogy valaha ismerte.

El tudtok képzelni egy életet, ahol nincs senki és semmi, akivel, amivel kötődnétek egymáshoz? Még saját családja, barátai is abban a pillanatban megfeledkeztek róla, ahogy az alku megszületett. És ettől a ponttól kezdve ugrálunk a múlt és napjaink között, hogy lássuk miként boldogult évszázadokon keresztül egyedül a világban. Korokat és kontinseket szelünk át, miközben látjuk, miként vált művészek titokzatos, elfeledett múzsájává.

Látjuk miként próbál kötődni, miként lesz szerelmes, hogyan épít fel kapcsolatokat úgy, hogy azok a másik félnek pillanatok múlva már nem is léteznek. Együtt éljük át vele a rengeteg gyötrelmet, miközben keresi a boldogságot is ebben az elátkozott életben. Addie mindenre emlékszik, ami átok és áldás is egyben. És csupán egyetlen fix pont akad az életében, maga az ördög, aki időről időre meglátogatja, hogy még tovább kínozza.

Aztán 300 évvel később valami váratlan történik, amikor besétál New Yorkban egy antikváriumba, s találkozik Henryvel. Ám a sokk csak akkor érkezik, amikor rádöbben másnap, hogy a fiatal férfi emlékszik rá. De vajon miért? Egy hiba az átokban? Vagy csupán illúzió, ami bármelyik pillanatban összetörhet? Vagy ez is az ördög trükkje, hogy végre feladja és nekiadja a lelkét?

Ebben a könyvben könnyű elveszni. Együtt sírunk és nevetünk Addie-vel, közben szinte érezzük olthatatlan, kínzó vágyát a szeretetre, a szerelemre, a kötődésre. Fájdalmas látni, miként vágyódik valami után, ami sosem lehet az övé. Látni a veszteségeit, az átélt borzalmakat. De közben üdítő azt is látni, hogy milyen különös módon válik művészek múzsájává, hogy ezáltal hagyjon nyomot a világban.

Nem is igazán tudom megmondani milyen műfajhoz sorolnám. Az alapvonal miatt nyilván fantasy, de közben romantikus is, lírai is, kissé történelmi is (bár ebből picit többet szívesen olvastam volna), hiszen folyamatosan kapunk villanásokat a múltból. Látjuk felnőni Addie-t, látjuk az iróniát, együtt emelkedünk és együtt zuhanunk a mélybe, de közben mindig érezzük, hogy van még ott remény, hogy talán, talán mégis van kiút. Igazi érzelmi hullámvasút. Ráadásul a szerző nem hagy minket unatkozni, mert mindig van egy újabb csavar a történetben. Közben pedig rájövünk, hogy a szerző épp azt próbálja megmutatni nekünk, hogy a nőket miként törölték ki a történelemkönyvekből. Bravúros történet! Még sok ilyet kérek Victoria Schwabtól!

Köszönöm a lehetöséget az Agave Könyvek csapatának!

A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron a kiadó honlapján.

Kövess minket a Facebookon is!

Sötét mágia négy Londonban. Igen: négy Londonban

Két szuper kötet az Agave Könyvektől

Mai történet a felnőtté válás küszöbéről

A valóság helyreállítása

Főkép: Prológus