Negyven év slágerei (1960-2000), amelyek annak idején meghódították a közönséget, és a kötetbe beválogatottak a mai napig is népszerűségnek örvendenek, nemcsak a keletkezésükkor jelenlévőknek, hanem az újabb generációknak is. Elég csak egy kereskedelmi tévéadóra kattintani, karácsonytájt valamelyiken mindig van olyan verseny, ahol előveszik a Homok a szélben, vagy a Jég dupla whiskyvel című dalokat (és ezeken kívül még számos régi pop, rock és egyéb műfajú dalt). Hogyan születtek ezek a slágerek? Erről vallanak a szerzők, énekesek, zeneszerzők Lakatos György és Szűts István szíves közreműködésével, az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent Hogyan születtek? - A legendás magyar slágerek című mű.
Könyvajánló
Lakatos György - Szűts István
Hogyan születtek? - A legendás magyar slágerek
Miért érdekes a kötet azoknak is, akik netán egyik-másik dalt nem is kedvelik a kötetben kiválasztott tartalmakból? Mert a számok köré kerített történet véletlenekről mesél, benyomásokról, amelyeket nem is gondol mögé a zeneszerető közönség. Korrajz, ahogy egy megnyomorított lelkű rendszer óvatoskodva haladt a tűrt-tiltott-támogatott aranyháromszögben, és ahogy ehhez csikorogva igyekezett alkalmazkodni a mindenkori alkotógárda. Korrajz, hogyan lehetett valaki sztár és hogyan nem. Hogy mit ettek, ittak, minek örültek és hogyan tudtak némi lázadást vagy életet csiholni a szöveggel együtt lüktető zenébe, vagy éppen fordítva. Hogyan lehet jégen járni anélkül, hogy beszakadna alattuk - de miként lehet lelkesen kurjantani, ha valami valamiért mégiscsak nyerőnek bizonyult. Hogy a véletlenek mekkora urak a befutónak bizonyuló zeneszámban.
Kulisszatitkok következnek az alábbiakban, hogyan teszik a mindennapi (vagy éppen nem mindennapi) élményeik hatására lelkük legmélyének vívódásait a szakmai tudásukkal zeneszámmá. A kötetben felsorolt dalok keletkezési ideik sorrendjébe kerültek rendezésre. A kötet egyik bábája, Szűts István (Kormorán) nem titkolta, a számok keletkezésénél nem mindig vannak csodák. Idézte Moldova György bonmot-ját: "...amatőrnek ihlet kell, profinak előleg...". Ez pontosan így van. Ők ebből élnek - ami nem zárja ki a szerelemprojekt lehetőségét sem, de legfőbb inspiráció azért a pénz - és ezt nem szabad lebecsülni, mert kiváló számok keletkeznek ilyen konstrukcióban IS.
Ki az, aki nem hallotta még a Gondolsz-e majd rám-ot? Az Echo együttes nem kapott teljes gázsit egy romániai fellépés során, és azzal kárpótolták őket, hogy készítettek nekik egy hanglemezt a számaikkal. Így került felvételre - kezdetleges formában - a fenti dal is. Itthon aztán jött egy fejes (Juhász István, hangmérnök), hogy majd ő megmondja, milyenek a szerzeményeik, de bármivel is jöttek elő, mindegyikre csak hümmögött, hogy "más nincs?" - ekkor játszották le neki, amolyan minden mindegy alapon a Gondolsz-e majd rám-ot. A férfi arca felderült, hogy na, ez az! Az együttes úgy gondolta, ez inkább lakodalmas nóta, és szégyellték volna a szakember elé tárni, végül is ők komoly együttes, vagy mi. A szám kb. azonnal berobbant a köztudatba.
Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor száma, a Könnyű álmot hozzon az éj, nem ütött elsőre akkorát, mint amekkorát szólt sokkal később Charlie átdoldozásában, amikor szólóban nyomta az ipart, külföldról való hazaköltözése után. Eredetileg Cininek (Zalatnay Sarolta) írták a dalt, aztán megszűnt a Generál, akik játszották sokáig (Charlie énekelte fel anno a Zenegép című lemezükre). Igazán Charlie átdolgozása tette híressé a dalt, és a mai napig szívesen éneklik más előadók is. Hogy miért sikeres a szám ma is? Hallgasd meg Charlie 2021-es koncertjén elénekelt változatát, ahol a közönség vele nyomja a számot, szívből, igazán. Volt, aki maszkkal az arcán, szemében könnyekkel üvöltötte bele a tömegbe a szöveget, mert hatott rá és ezt hozta ki belőle. (Személy szerint lúdbőrös lettem a You Tube videótól.)
Geszti Péter a Magyarország című dal zenéjét még 2004-ben hallotta New Yorkban. A szám René Dupéré műve, Geszti pedig megvette a CD-t és gyakran hallgatta. Úgy érezte, hogy ebből lehetne egy mindenféle politikai felhang nélküli tömegdal - és megírta. Megírta közéleti reményeit, az összetartozás szépségét, majd felajánlotta a dalt az öntörvényű Oláh Ibolyának, aki elsőre (!!) hibátlanul fel is énekelte. Nos, a többi történelem.
Olvassátok!
Fülszöveg
Szállj fel magasra, Apám hitte, Bábu vagy, Homok a szélben, Közeli helyeken, Jég dupla whiskyvel, Nélküled – mind ismerjük a legnagyobb magyar slágereket, ám keletkezésüket, a mögöttük lévő személyes történeteket, vicces epizódokat vagy akár tragédiákat annál kevesebben. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnének kicsit többet megtudni kedvenc dalaikról, azok eredetéről. A kötet interjúiban az alkotók mesélnek kendőzetlenül az adott dal születéséről, és az interjúkat összeolvasva nem csupán a szóban forgó sláger történetét ismerjük meg, hanem kirajzolódik a magyar könnyűzene elmúlt hat évtizede is, visszatérő szereplőkkel, ismert és ismeretlen hősökkel. Az interjúkat rövid zenei elemzések egészítik ki.
A Hogyan születtek? kötelező olvasmány mindazoknak, akiket nem csak a legfrissebb popslágerek érdekelnek.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!
Köszönjük, Alexandra Kiadó!
Kövess bennünket Facebookon!
Megjegyzés küldése