Hogyan születtek a legendás magyar slágerek?

Negyven év slágerei (1960-2000), amelyek annak idején meghódították a közönséget, és a kötetbe beválogatottak a mai napig is népszerűségnek örvendenek, nemcsak a keletkezésükkor jelenlévőknek, hanem az újabb generációknak is. Elég csak egy kereskedelmi tévéadóra kattintani, karácsonytájt valamelyiken mindig van olyan verseny, ahol előveszik a Homok a szélben, vagy a Jég dupla whiskyvel című dalokat (és ezeken kívül még számos régi pop, rock és egyéb műfajú dalt). Hogyan születtek ezek a slágerek? Erről vallanak a szerzők, énekesek, zeneszerzők Lakatos György és Szűts István szíves közreműködésével, az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent Hogyan születtek? - A legendás magyar slágerek című mű. 

Könyvajánló

Lakatos György - Szűts István

Hogyan születtek? - A legendás magyar slágerek

Miért érdekes a kötet azoknak is, akik netán egyik-másik dalt nem is kedvelik a kötetben kiválasztott tartalmakból? Mert a számok köré kerített történet véletlenekről mesél, benyomásokról, amelyeket nem is gondol mögé a zeneszerető közönség. Korrajz, ahogy egy megnyomorított lelkű rendszer óvatoskodva haladt a tűrt-tiltott-támogatott aranyháromszögben, és ahogy ehhez csikorogva igyekezett alkalmazkodni a  mindenkori alkotógárda. Korrajz, hogyan lehetett valaki sztár és hogyan nem. Hogy mit ettek, ittak, minek örültek és hogyan tudtak némi lázadást vagy életet csiholni a szöveggel együtt lüktető zenébe, vagy éppen fordítva. Hogyan lehet jégen járni anélkül, hogy beszakadna alattuk - de miként lehet lelkesen kurjantani, ha valami valamiért mégiscsak nyerőnek bizonyult. Hogy a  véletlenek mekkora urak a befutónak bizonyuló zeneszámban.

Kulisszatitkok következnek az alábbiakban, hogyan teszik a mindennapi (vagy éppen nem mindennapi) élményeik hatására lelkük legmélyének vívódásait a szakmai tudásukkal zeneszámmá. A kötetben felsorolt dalok keletkezési ideik sorrendjébe kerültek rendezésre. A kötet egyik bábája, Szűts István (Kormorán) nem titkolta, a számok keletkezésénél nem mindig vannak csodák. Idézte Moldova György bonmot-ját: "...amatőrnek ihlet kell, profinak előleg...". Ez pontosan így van. Ők ebből élnek - ami nem zárja ki a szerelemprojekt lehetőségét sem, de legfőbb inspiráció azért a pénz - és ezt nem szabad lebecsülni, mert kiváló számok keletkeznek ilyen konstrukcióban IS.

Ki az, aki nem hallotta még a Gondolsz-e majd rám-ot? Az Echo együttes nem kapott teljes gázsit egy romániai fellépés során, és azzal kárpótolták őket, hogy készítettek nekik egy hanglemezt a számaikkal. Így került felvételre - kezdetleges formában - a fenti dal is. Itthon aztán jött egy fejes (Juhász István, hangmérnök), hogy majd ő megmondja, milyenek a szerzeményeik, de bármivel is jöttek elő, mindegyikre csak hümmögött, hogy "más nincs?" - ekkor játszották le neki, amolyan minden mindegy alapon a Gondolsz-e majd rám-ot. A férfi arca felderült, hogy na, ez az! Az együttes úgy gondolta, ez inkább lakodalmas nóta, és szégyellték volna a szakember elé tárni, végül is ők komoly együttes, vagy mi. A szám kb. azonnal berobbant a köztudatba.

Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor száma, a Könnyű álmot hozzon az éj, nem ütött elsőre akkorát, mint amekkorát szólt sokkal később Charlie átdoldozásában, amikor szólóban nyomta az ipart, külföldról való hazaköltözése után. Eredetileg Cininek (Zalatnay Sarolta) írták a dalt, aztán megszűnt a Generál, akik játszották sokáig (Charlie énekelte fel anno a Zenegép című lemezükre). Igazán Charlie átdolgozása tette híressé a dalt, és a mai napig szívesen éneklik más előadók is. Hogy miért sikeres a szám ma is? Hallgasd meg Charlie 2021-es koncertjén elénekelt változatát, ahol a közönség vele nyomja a számot, szívből, igazán. Volt, aki maszkkal az arcán, szemében könnyekkel üvöltötte bele a tömegbe a szöveget, mert hatott rá és ezt hozta ki belőle. (Személy szerint lúdbőrös lettem a You Tube videótól.)

Geszti Péter a Magyarország című dal zenéjét még 2004-ben hallotta New Yorkban. A szám René Dupéré műve, Geszti pedig megvette a CD-t és gyakran hallgatta. Úgy érezte, hogy ebből lehetne egy mindenféle politikai felhang nélküli tömegdal - és megírta. Megírta közéleti reményeit, az összetartozás szépségét, majd felajánlotta a dalt az öntörvényű Oláh Ibolyának, aki elsőre (!!) hibátlanul fel is énekelte. Nos, a többi történelem.

A negyven zeneszámból engem ezeknek a története fogott meg - de hozhattam volna még egy tucatot a dalok születéséből, ám, minek? Szépen kezedbe veszed ezt az igényes kialakítású kultúrtörténeti könyvet, és elszemelgeted magadnak azokat részeket, amelyek neked kedvesek.

Olvassátok!

Fülszöveg

Szállj fel magasra, Apám hitte, Bábu vagy, Homok a szélben, Közeli helyeken, Jég dupla whiskyvel, Nélküled – mind ismerjük a legnagyobb magyar slágereket, ám keletkezésüket, a mögöttük lévő személyes történeteket, vicces epizódokat vagy akár tragédiákat annál kevesebben. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnének kicsit többet megtudni kedvenc dalaikról, azok eredetéről. A kötet interjúiban az alkotók mesélnek kendőzetlenül az adott dal születéséről, és az interjúkat összeolvasva nem csupán a szóban forgó sláger történetét ismerjük meg, hanem kirajzolódik a magyar könnyűzene elmúlt hat évtizede is, visszatérő szereplőkkel, ismert és ismeretlen hősökkel. Az interjúkat rövid zenei elemzések egészítik ki.

A Hogyan születtek? kötelező olvasmány mindazoknak, akiket nem csak a legfrissebb popslágerek érdekelnek.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Alexandra Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!