Olümposzi hősnők

Ravaszok, csábítóak, rettentőek, erényesek – akár isteni lények, akár halandók, a nők alapjaiban formálják a görög mitológiát, mégis régóta elhomályosítják őket a férfialakok. Ideje, hogy az ő történeteik is napvilágra kerüljenek!

 

Az Olümposzi hősnők a görög mitológia ötven lenyűgöző nőalakjának történetét meséli el, köztük olyan istennőkét és nimfákét, mint a fenséges Athéné, a háború istennője; a bosszúálló Nemeszisz, a megtorlás istennője; és a harcos amazonok királynője, Hippolüté. De találkozunk halandókkal és félistenekkel is, amilyen a hosszú szenvedést megélő Andromakhé, a gyilkos Klütaimnésztra, vagy a vidám Iphisz. Minden történethez rövid portré, megkapó ábrázolás és az adott nőalak mitológiai szerepének magyarázata tartozik. Dr. Ellie Mackin Roberts ókortörténész alapvető munkája napjaink szemszögéből enged betekintést ezeknek az emberfeletti nőknek a világába.

A görög mitológia szereplői nem ismeretlenek számunkra. Az ókori görögök az istenségeik és mindenféle mitikus lényeik történeteiben az emberiség mindenféle történetét írták le. Tragédiákat, drámákat, vágyakat és valós történéseket képeztek át a mitikus hagyományaik keretében, megfűszerezve némi - oké, néhol elég sok - fantáziával. 

Ez a kötet pedig most a nőkre koncentrál, akik sokszor csak mellékszereplői voltak a nagy hős férfiak történeteinek - vágyaik tárgyai vagy hősök anyja képében. Megmutatja az olümposz nőalakjainak sokszínűségét és erejét - és sok esetben tragikus történeteiket.

A görögök nem húztak éles vonalat saját isteneik és más népekéi között, abban hittek, hogy az összes isten együtt létezik és a föld különböző adottságai felett uralkodnak, jelentős átfedésekkel – akár előfordulhat, hogy az egyes népek ugyanazokat az istenségeket tisztelik más helyi nevek alatt.

Mindannyiunk előtt ismert Athéné alakja: Athén védőistene, és a háborús stratégia, a bölcsesség és a mesterségek istennője, aki apja, Zeusz fejéből pattant ki, úgy lett Athén istene, hogy a nagybátyja, Poszeidón tengeristen párbajra hívta a városért, aminek Zeusz vetett véget, és szavazásra bocsátotta az istenek között. A nők mindannyian Athénére voksoltak, a férfiak pedig mindannyian Poszeidónra, ám Zeusz, a főisten, Poszeidón bátyja és Athéné apja tartózkodott - így egyetlen szavazattal a bölcsesség istennője nyert. 

De ismerjük Perszephonét is, akinek közvetve az évszakok váltakozását köszönhetjük. Anyja, a termékenység és termőföld istennője, Démétér, apja Zeusz (igen, mint tudjuk, az ókori istenek között nem volt ritka a családon belüli dolog, valószínűleg akkor az emberek sem nagyon tudtak még a vérfertőzés problémájáról.) Hádész kiszemelte magának, de Zeusz nem adott egyértelmű választ, így végül elrabolta. Ha az alvilágban Perszephoné eszik, akkor örökké ott kell maradnia: de a lány annyira szomorú volt, hogy nem láthatja többé édesanyját, hogy a lakomák ellenére sem volt hajlandó enni. A felszínen eközben terméketlenné vált a talaj, az addig gazdag állat- és növényvilág haldoklott, az emberek éheztek, mert Démétér bánatában nem végezte a munkáját. Zeusz nem tudta már elnézni az élők szenvedését, ezért kérte Hádészt, hogy engedje el Perszephonét. Ő azonban addigra megette egy gránátalmamag egyharmadát. Végül megegyeztek: Perszephoné a felszínen tölti az év kétharmadát, ilyenkor a talaj gazdag termésbe fordul, az év egyharmadát az alvilágban, amikor nem terem semmi. Perszephoné így az alvilág királynőjévé vált, és sok esetben segítette az erre méltó, jóságos embereket. Kapcsolatuk Hádésszal állítólag az egyik legmélyebb, legszenvedélyesebb mitikus házasság, ki tudja, talán jót tett nekik a külön töltött idő. 

A két ismertebb nőalak története mellett megismerhetjük még 48 másik, a görög mitológiához tartozó nő történetét és életét a Moiráktól Hérán és Eriszen át Szelénéig és a Múzsákig. Ugyanakkor sok nőalak kimaradt a kötetből, pl. hiányoltam magát Démétért, Eurüdikét vagy épp Kirkét is. Külsőleg gyönyörű és informatív, lexikon-jellegű kötet, ahol az első oldalon megismerjük röviden az adott alak történetét, vagy életének egy fontos szakaszát, regényes formában, mellette egy képpel, a következő 2 oldalon pedig részletesebben. Ennyire szépen még egy könyv sem szedte össze ezeknek a nőalakoknak a történetét, amelyekből láthatjuk, mennyire fontos szerepük volt az ógörögök számára, még ha a dicsfényt el is vitték a férfi istenségek és hősök. Sok esetben ezek a nők - anyák és szeretők, feleségek és testvérek - alakították a férfiak életét. Sorsuk sajnos túl sokszor torkollott mégis tragédiába. 

Dr. Ellie Mackin Roberts brit történész, szakterülete az ókori görögök vallási szokásai és praktikái. A könyv azért született, hogy bemutassa, milyen ellentétben állt a nők élete az olümposzi istennők életével. Egy nő az ókori görögöknél akkor és arra volt jó, amire ma is sokan tartják, és amire politikai vezetőink szerint jók: hogy szüljenek, otthon legyenek, főzzenek és ellássák urukat. Egy nőnek nem lehetett tulajdona, egy nőről nem illett beszélni sem: másodlagos állampolgár, nem számít, a feladata kimerült a szaporodásban kb. Ugyanakkor a görög istenségek között nagyon nem ez volt a helyzet. Ők nem maradtak otthon, nem maradtak csöndben, és tetteikkel, létükkel és lényükkel alakították a világot. Vajon miért adták meg a görögök ezt a jogot nemlétező isteneiknek, ha az élő nőktől elvették? Talán féltek, mire lennének képesek, talán féltek, hogy náluk is jobbak lennének... 

Ennél sokkal nehezebb a dolgunk, ha morális tanítást keresünk az ókori görög mítoszokban. A legtöbbjüket nem is erre szánták. Az elmesélt történések után mintegy két és fél évezreddel könnyedén beleláthatunk mindenféle erkölcsi mondanivalót a mítoszokba, de jobban tesszük, ha ettől – legalábbis e könyv lapjain – tartózkodunk.

Az itt felsorakoztatott nőalakok között vannak erősek és gyengék, kemények és lágyak, eltökéltek és beletörődők egyaránt. Gyakran makacsok, de még gyakrabban kénytelenek megalkudni a helyzetükkel egy döntően patriarchális környezetben. Történeteik legalább annyira ijesztőek, mint amennyire reményt adóak. Mindenesetre tökéletesen megtestesítik azt, hogy mit jelent nőnek lenni egy férfiak számára berendezett világban.

Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!