"A földrajz kulcsfontosságú, behatárolja: mit tehet és mit nem az emberiség." Tim Marshall A földrajz fogságában című sikerkönyvét a kisebb államok geopolitikájával folytatja A földrajz hatalma elnevezésű művével, amellyel kiváló iránytűt ad olvasóinak kezébe, hogy elnavigálhassanak a mai modern világban. Jelszó: minden mindennel összefügg!
KönyvajánlóTim Marshall: A földrajz hatalma10 térkép, amely rávilágít világunk jövőjére
A mai ötvenes-hatvanas korosztály még élénken emlékszik a hidegháború korára, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió uralta az egész világot és határozta meg annak társadalmi-gazdasági berendezkedését. Ennek ugyan vége, de az emberek képtelenek meglenni versengés nélkül, és miután a nagy államokat is emberek és emberi érdekek irányítják, így napjainkra újabb nagyhatalmi versengés korszakába léptünk, amelyben már nem csak a nagyok, hanem a kisebbek is pástra léptek. Éppen a változás korát éljük, jó ideje már a multipoláris világrend felé kacsingat az emberiség.
A 2015-ben megjelent könyvében Tim Marshall nagy geopolitikai tömbökre vagy régiókra koncentrált A földrajz fogságában címmel, de az a mű korántsem fedi le a teljes történetet. Ami nem változott, hogy az USA továbbra is két óceánon képes egyszerre komoly hadi technikával harci jelenlétre, Oroszország pedig ugyanúgy sebezhető a nyugati síkságai felől, mint régen, de ezen túl folyamatosan új geopolitikai realitások keletkeznek, és további erős szereplők is belépnek a játszmába. A földrajz ugyan nem egyenlő az eleve elrendeltséggel, hiszen az ember alakítani képes a környezetét, és így beleszólhat az események alakulásába - de nem annyira, mintha a geopolitikai adottságai eleve helyzeti előnyben navigálnák őt.
Idézetek a könyvből
A geopolitika a szövetségekről szól, és mivel a világrend változóban van, a nagyhatalmak számára különösen fontos, hogy maguk mellé állítsák a kisebb regionális hatalmakat, ahogyan ez fordítva is igaz.
Általában közhelynek tűnik a mondás, hogy “ezt a konfliktust nem lehet katonai módszerekkel megoldani” – hiszen a konfliktusok többségét valójában meg lehet oldani katonai eszközökkel. Amikor a szovjetek Berlin kapui előtt álltak, Sztálin nem hívta fel telefonon Hitlert, hogy azt mondja: “Adolf, ezt a konfliktust nem lehet katonai módszerekkel megoldani.”
Ez azt jelenti, hogy ha bárki Irán megtámadására vagy megszállására adná a fejét, fel kell készülnie mocsárban, hegyekben és sivatagokban zajló küzdelmekre, vagy partra szállást kell végrehajtania, amit ugyanez a forgatókönyv követne.
[…] több EU-tagállam tekint gyanakvással a mind szorosabb unióra, és addig örülnek igazán a jólétet megteremtő közös piac gondolatának, amíg megőrizhetik még megmaradt pénzügyi és politikai szuverenitásukat.
A szerző jelenleg tíz nagyobb egységről számol be olvasóinak, akik feltörekvő nemzetként beleszólni és befolyásolni akarják a világ menetét. Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy Britannia, Görögország, Törökország, Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország, és végül, de nem utoljára, Tim Marshall a világűr jelentőségéről értekezik. A helyzet pikáns, Közel-Keleten farkasszemet néz egymással Irán és ősellensége, Szaúd-Arábia, a Csendes-óceán déli részén Ausztrália viszont beszorult a világ jelenlegi két szupernagyhatalmak közé, az Egyesült Államok és Kína közé - arra pedig szerintem mindenki emlékszik, hogyan verseng egymással Görögország és Törökország, méghozzá az ókor óta, nem egyszer véres háborúkba torkolló erőszakkal. A fenti tudás birtokában mindenképpen érdekes összefüggésekre tehet szert a kötet abszolválója, arról nem beszélve, hogy a későbbiekben a tényközlésekre szorítkozó híreket nézve, hallgatva, hamar képes a kulisszák mögé látva valódi indítékokat, ok-okozati összefüggéseket megfogalmazni.
Mi baja Iránnak, miért fontos neki, hogy megmaradjon egy úgynevezett síita folyosó a Földközi-tenger felé? Miért fontos az Egyesült Államoknak Szaúd-Arábia? Etiópia és Egyiptom hogyan osztozik Afrika víztornyán? Mi a jelentősége a Száhel-övezetnek? Mihez kezd Görögország a migráció új hullámainak hatásával? Miért egyre agresszívabb Törökország? Milyen külső és belső kihívásoknak kell megfelelnie Nagy Britanniának? Miért fenyegetheti Spanyolországot a regionális nacionalizmus okozta széthullás? Hogyan képes befolyásolni Ausztrália az egész Indiai-Csendes-óceáni térség sorsát? Kié a világűr, és egyáltalán ki dönthet ebben a kérdésben?
Ezekre és sok más érdekes geopolitikai tényre ad választ Marshall újabb vaskos könyve. Olvasás közben javaslom, hogy mindenki vegyen maga elé egy részletes földrajzi atlasz is, hogy azonnal követni tudja az elmondottakat térképen is. Nemcsak látványos, hanem szinte azonnal megérthető lesz a citált összefüggések nagy többsége.
Szerintem olvassátok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése