A szervezetünk különös játékai

 A testünk, mondhatni, egy bioszámítógép: szervezetünkben valamilyen módon minden összefügg mindennel, és állapotunk nagyban függ az elfogyasztott ételektől is. Nézzünk most egy listát 5 dologról, amit talán nem tudtál a saját testedről!

1. Miért ragályos az ásítás?

A vizsgált élőlények közül eddig egyedül a csimpánzoknál, a kutyáknál, a macskáknál, és természetesen az embereknél észlelték a jelenséget, miszerint az ásítás igenis ragályos. Ez nem utánzás, hanem egy inger, amit ha akarunk sem tudunk befolyásolni. Persze nem minden esetben lép fel, hiszen másból sem állna az egész napunk, csak ásításból, ha így lenne. Nem csak a látvány ragályos, elég, ha halljuk, hogy valaki ásít, vagy éppen erre gondolunk. Megjegyzem: amíg ezt leírtam, egyszer már ásítottam. De mi okozhatja ezt? Több elmélet is van, az egyik az, hogy ez egy egyszerű mellékhatása az ember közösségi életének: ha egyikük álmos lesz, hamar az lesz a többi is, hogy együtt pihenjenek, és aztán együtt is tudjanak hatékonyan dolgozni. Mások szerint épphogy ez tartja ébren a közösséget, egységes készenlétben. Ám szorongás esetén is előfordulhat ásítás, így elképzelhető, hogy ez figyelmeztet másokat a veszélyre. Az ásító emberre mindig felfigyelünk, és utána kicsit figyelmesebbek leszünk, ami a környezetet illeti, az ásítással pedig bemutatjuk előtte és magunk előtt is az együvé tartozást: figyelünk egymásra, baj esetén segítünk egymásnak. Ezeket az elméleteket alátámasztja egy kutatás, ami összefüggést mutatott a ragályos ásítás és az empátia érzése között. Egyelőre csak a válaszkereső fázisban vannak a kutatók, azt nem tudni, miért alakult ki a dolog, de az biztos, hogy van köze a közösségi élethez valamilyen formában.

Te is ásítottál, amíg ezt olvastad? :)

2. Miért rángatózunk alvás közben?

Biztos nálad is előfordult már az az álomkép, hogy lépsz egyet, megbotlasz egy faágban, vagy valamiben, és elesel, aztán a "földet érés" pillanatában az "ágyba zuhansz" egy önkéntelen izomrángás kíséretében. Ez az ún. mioklónusos roham egy fajtája, angol nevén "sleep start". Egy átmeneti állapotban jön létre, ébrenlét és alvás között, amikor mindenféle különös dolgot tapasztalhatunk, előfordul, hogy a szokásos elesés vagy zuhanás helyett egyféle testenkívüli élményt élünk át, aminek ugyanez az izomgörcs vet véget. 

3. Miért látunk csillagokat, ha beütjük a fejünket?

Leginkább a rajzfilmekből lehet ismerős a kép: a szereplő fejét erős ütés éri, ennek nyomán zavart lesz a tekintete, és csillagok kezdenek körözni a feje felett. Ám nem véletlen, hogy a rajzfilmkészítők így ábrázolták a jelenséget. Ha beütjük a fejünket, valóban "csillagokat látunk", pontosabban káprázni kezd a szemünk, ezt a szemben lévő fényfelfogó sejtek nyomásváltozása okozza. Könnyen elő tudjuk idézni: ha becsukjuk a szemünket, majd finoman megnyomkodjuk a szemhéjat, kinyitva káprázik a szemünk. Isaac Newton talált a jelenségre még egy megoldást, amikor a fény természetét vizsgálta: egy hajtűt csúsztatott a szem és a szemüreg közé. De ezt inkább ne próbáljuk ki otthon.

4. Miért fáj a szülés?

Más emlősök nem szenvednek attól a problémától, amitől mi, két okból: a fejük nem olyan nagy a testükhöz képest, és nem járnak felegyenesedve. Ahhoz, hogy kifejlődjön a függőleges testtartás, arra volt szükség, hogy megváltozzon a medencénk alakja és szöge, ez által csökkent a szülőcsatorna szélessége is. A természetes kiválasztódás ezért két irányba húzza a medencét. Ahhoz, hogy gyorsan tudjunk futni, szűk medencére van szükség, viszont tágra ahhoz, hogy könnyebben tudjunk szülni. Ez az ún. szülészeti dilemma. A mai ember medencéje kompromisszum a kettő között: agyunk 3,3-szorosára nő születésünktől a felnőttkorig, míg a csimpánzoké pl. csak 2,5-szeresére. Az emberek a fejlődés egy sokkal korábbi szakaszában születnek, mint más állatok. Viszont ha a nőknek ennél szélesebb lenne a medencéje, nem tudnának futni. A természetes szelekció valószínűleg sokkal könyörtelenebből eliminálta a lassan futó anyákat, vagy a fejetlen újszülötteket, mint a fájdalmas és nehéz szülést, vagy a csecsemő sokáig húzódó kiszolgáltatottságát.

5. Miért lesz jobb kedvünk a nevetéstől?

Tény: ha nevetünk, jobb kedvünk lesz. Akkor is, ha direkt nevetünk. Valószínűleg pont ez volt a célja is. Rendkívül ragályos dolog, sokkal inkább, mint az ásítás. Volt már nevetőgörcsöd? Szerintem igen! Egymagadban is előjöhet, de akkor igazán megállíthatatlan, ha legalább ketten kaptok nevetőrohamot. Nagyjából fél perc elteltével már nem is azon nevettek, mint eredetileg, csupán magán a tényen, hogy nevet a másik, és közben majd' belehalsz az egyre gyötrőbb rekeszizom-fájdalomba. :) A nevetés összehozza az embereket, és egy ilyen szoros közösségben élő fajnál, mint a miénk, ez különösen fontos dolog. Maga a nevetés mechanizmusa az immunrendszerre is hatással van, javítja a vérerek és a szív működését, elősegíti az endorfinok termelését, és növeli is a boldogsághormonok szintjét az agyban, ebből kifolyólag csökkenti a fájdalmat, a stresszt, és ellazítja az izmokat. A rekeszizom kivételével természetesen. Szóvalj nevess sokat ebben az évben (is)! :)

Ha tetszett, kövess minket Facebookon is!