Könyvajánló - André Aciman: Kivonulás Egyiptomból

"...egy szerteágazó zsidó család mozgalmas életének eseményeit beszéli el a soknemzetiségű Alexandriába való áttelepülésüktől a három generációval későbbi, fejvesztett kivonulásukig."

Andrá Aciman Szólits a neveden című kötet világhírűvé tette, azóta pedig több kiváló regényt tudhat maga mögött. És végre magyar nyelven is elérhető az 1995-ben írt Kivonulás Egyiptomból című kötete, mely egy érdekes, megindító, humorról megspékelt, jól sikerült, fiktív elemekkel színesített emlékirat. Ebben a kötetben megismerjük egy zsidó család mozgalmas mindennapjait.

A szerző elmeséli az olvasóknak családja történetét, gyermekkorát és azt is láthatjuk, hogy miként menekült el az országból a növekvő antiszemitizmus miatt. A 19. századtól a 20. század közepéig Alexandria egy izgalmas, kozmopolita város volt, ahol számos kultúra keveredett, mégis eljött az idő, amikor a zsidóknak el kellett menekülniük, s velük együtt egy különleges társadalom tűnt el.

Ez a regény egy igazi szerelmes levél a zsidó világról. Rengeteg információt kapunk a kultúráról, az ételekről, kapunk régi zsidó közmondásokat és betekintést nyerünk tipikus családi veszekedésekbe is. Két fontos esemény keretezi a történetet: az elsőben azt meséli el Aciman, hogy miként érkeztek rokonai Alexandriába, a zárszó pedig a család utolsó húsvéti szédere Egyiptomban.

Alexandria az 1930-as években

Szomorú látni, miként veszíti el egy család az otthonát egyik napról a másikra, hogy aztán egy idegen városban kelljen új otthont találnia. Elképzelni sem tudom milyen érzés lehet úgy élni, hogy bármelyik pillanatban kihúzhatják alólad a talajt, hogy aztán egy új helyen próbálj gyökeret ereszteni. Úgy élni, hogy a menekülés a véredben van. És ezt csak még szomorúbbá teszi, ha belegondolok mennyien élnek a világon, akik hasonló körülmények között voltak kénytelenek menekülni az otthonukból.

„És végül elvettek minden mást is. Mi meg hagytuk, mert valahogy mindig hagyják ezeket a dolgokat a zsidók, hiszen a lelkünk mélyén úgy érezzük, törvényszerű, hogy életünk folyamán legalább kétszer elveszítsünk mindent.”

Ez egy gyönyörű, melankólikus történet középpontjában az összetartozással, a felnőtté válással, az otthonkereséssel. Közben pedig gyönyörű képekkel igyekszik megmutatni neki Alexandriát, amihez színes, izgalmas, érdekes karakterek társulnak. Három generáció történetein keresztül ismerjük meg a fiút, aki szíve szerint sosem hagyná el Egyiptomot. A mai világban sokan kényszerülnek arra, hogy más városban, más országban kezdjenek új életet, így ez a könyv, bár lassan három évtizede jelent meg, ma is sokaknak segíthet rájönni, hogy mit is jelent az otthon.

Köszönöm a lehetőséget az Athenaeum Kiadónak!