Nagy Sándor, a hódító

 Könyvajánló - Kertész István: Nagy Sándor, a hódító

Kr. ​e. 336-tól 323-ig tartó uralkodása idején Nagy Sándor (III. Alexandrosz) meghódította az akkor ismert világ Makedóniától Egyiptomon keresztül Indiáig terjedő hatalmas területeit. Sem előtte, sem utána nem akadt olyan történeti személy, aki ilyen rövid idő leforgása alatt hasonló sikereket ért volna el. Egy erejét csak nemrég visszanyerő Makedónia királyaként indult hódító útjára, és mire eljutott az Indiai-óceánhoz, már Ázsia uraként ünnepelhette győzelmeit. Kortárs és későbbi ókori krónikások a történelem csodájaként emlegették tetteit, és mesés elemekkel gazdagítva hagyták ránk rövid, de rendkívül kalandos életútja főbb eseményeinek leírását. A modern történetírás azonban korántsem osztatlan lelkesedéssel értékelte és értékeli napjainkban is Nagy Sándor történelmi jelentőségét. Írnak géniuszáról, népeket egyesítő világmegváltó elképzeléseiről, a hellén civilizációt a görög gondolkodók szellemében Keleten elterjesztő tevékenységéről, hadvezéri kiválóságáról éppúgy, mint kielégíthetetlen hatalmi sóvárgásáról, az emberéleteket semmibe vevő zsarnokról, a görög szabadságeszmények eltiprójáról, a világtörténelem egyik legnagyobb mészárosáról. Napjaink és a közelmúlt történészei saját koruk és erkölcsi meggyőződésük hatására alkották meg véleményüket, és adtak választ arra a kérdésre: kiérdemelte-e hősünk a Nagy melléknevet.

Könyvünk megkísérli összefoglalni a szakemberek vitáját, és Nagy Sándor uralkodása fontosabb eseményeinek kronologikus bemutatásán keresztül megismertetni az érdeklődőket mind a szikár tényekkel, mind a mesés epizódok történeti hátterével. A szerző Makedóniától Egyiptomon át egészen a Kaukázus meredélyéig maga is bejárta az egykori hódító útvonalát. Így szerzett élményei és több évtizedre nyúló tanulmányai indították arra, hogy közreadja Nagy Sándor történetét úgy, ahogyan ő látja. Mondandóját térképek, csatavázlatok, helyszíni fotók teszik hitelesebbé. Olvasója pedig maga döntheti el, hogy Nagy Sándor valóban kiérdemelte-e történelmi melléknevét.

Kertész István egyik legnagyobb munkája ez a könyv, a professzor neves történész, szakterülete az ókor, különösen a hellenizmus. Az egyik legnagyobb hódítóról és hadvezérről, Nagy Sándorról rengeteg legenda kering, és Kertész István megvizsgálta nem csak azokat a dolgokat, amiket tényszerűen tudunk az életéről, tetteiről, de ezeket a legendákat is, hogy mi lehet az alapjuk, miért terjedtek el.

Mester és neveltje kapcsolatát jól szemlélteti a következő anekdota. Egyszer az isteneknek mutatott be áldozatot a gyermek Alexandrosz, és élvezvén a kellemes illatot, jó sok tömjént szórt a lobogó áldozati tűzbe. Leónidasz ezért a mértéktelenségért alaposan megszidta, és azt mondta neki, hogy majd akkor pocsékolja az ilyen méregdrága füstölőszereket, amikor már meghódította azokat a vidékeket, ahol teremnek. Másfél évtizeddel később az akkor már Perzsiát dúló király visszaemlékezett nevelője feddésére. Nagy mennyiségű tömjént és mirhát küldött Leónidasznak azzal a megjegyzéssel, hogy ezentúl ne legyen szűkmarkú az istenekhez.

III. Alexandrosz életén keresztül pedig bepillantást nyerünk a korabeli makedón életvitelbe is, ami egy színes, üde foltja a kötetnek, különösen az, hogy megemlíti a mai macedón népet is, és elmagyarázza, mi is a különbség az ókori makedónok és a mai macedónok között. 

Lévén, hogy leginkább a hadtörténettel és az ókori olimpiák történetével foglalkozott a szerző, Nagy Sándor jelentősebb csatáiról kapjuk a legátfogóbb képet, telis tele képekkel, térképekkel és rajzokkal, amelyek segítenek megérteni és tökéletesen újraszimulálni a többezer éves csatákat. Eközben végig arra keresi a választ, hogy a makedón vezér vajon mivel érdemelte ki leginkább, ha egyáltalán kiérdemelte a "Nagy" jelzőt.

Bár hősünk nagyon fiatalon hunyt el, rövid élete során páratlan emberi kvalitásokról tett tanúbizonyságot, ami a vezetést és a harcokat illeti. Körbejárjuk gyanús halálának körülményeit is, majd elképesztő birodalmának lassú szétbomlását is végigkövetjük. 

A rendkívül tanulékony indiai elefántokat kölyökkoruktól kezdve tanították a harctéri tevékenységre. Élesre reszelt agyaraik és a szügyükre erősített, kiegyenesített kaszaél felnyársalta az óvatlan támadót. Vastag ormányuk derékon ragadta az ellenség katonáját, a magasba emelte, és az állat nyakában kuporgó hajtó könnyedén ledöfhette a tehetetlenül vergődő embert. Az elefántok hátán olykor bőrből és deszkából eszkábált tornyocska ringott, amelyből, mint valami mozgó erődből, hajítódárdások és íjászok gyilkolták az ormányosok felé hömpölygő vagy éppen zavarodottan menekülő ellenséget. A hatalmas testű állatok élőláncot alkottak, amelynek közeit fedezve gyalogság sorakozott fel, és állt készen arra, hogy az elefántok által megkezdett öldöklést hatékonyan folytassa. A modern hadművészet ismerői előtt alighanem a tankok gyalogosok által támogatott rohamának képe villan fel e sorok olvastán.

Olvastam már egy nagyon érdekes elemzést Nagy Sándorról, mint hadvezérről a legendás brit hadtörténész, John Keegan tollából, aki egy nagyon érdekes szempontból vizsgálta őt és három másik "kollégáját": Grant tábornokot, Wellington hercegét és Hitlert. Mindannyian a maguk helyén koruk egyik legnagyobb hadvezérei voltak, már csak a parancsnokságuk alá tartozó seregek száma miatt, és elősorban a vezetési módszereiket hasonlította össze. Nagyon érdekes volt megismerni Kertész István gondolatait Nagy Sándor vezetési módszereiről és elveiről, és ők ketten - Keegan és Kertész - nagyon hasonló következtetéseket vontak le. 

A könyv rendkívül olvasmányos, jó stílusú, még némi humor is csillan benne, olyan, mint egy izgalmas, letehetetlen regény, csak éppen nagyrészt legalábbis valós történet. De hát maga Nagy Sándor is volt olyan figura már csak a tettei miatt, hogy élete regények lapjaira és filmvászonra kívánkozik. Ennek tett most eleget - szigorúan a valóságra hagyatkozva Kertész István. Nem ez az első könyvem a szerzőtől, így nem is lepett meg, mennyire jó tollú - őszintén szólva ezért is kezdtem érdeklődni ez iránt a monumentális, 400 oldalas könyv iránt, aminek a középpontjában egyetlen személy áll: Nagy Sándor. Ha jobban meg akarjátok ismerni az ókort, Kertész István munkáival nem lehet mellényúlni, annyira élvezetesen, átfogóan éss érthetően tálalja, rajzokkal és használható térképekkel alátámasztva.

Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron!

Kövess minket Facebookon!