Az aranyember, Egri csillagok, Legenda a vonaton, Cyrano de Bergerac, Hattyúdal, Tenkes kapitánya - pár címet soroltam fel csak úgy odadobva a klaviatúrára a betűket, hogy Pécsi Ildikó ikonikus szerepeiből párat felsoroljak. De ki volt valójában ez a színművésznő? Erre keresi a választ többségében Pécsi Ildikó memoárjaira támaszkodva, másrészben L. Péterfi Csaba kutatásain alapuló kötet, az Úgy ahogy volt című élettörténet. Bőséggel vannak benne olyan tények, adatok, amelyeket Pécsi Ildikó csak halála után engedett nyilvánosságra hozni.

Pécsi Ildikó (az utolsó fotók egyike a színművésznőről)

Könyvajánló 

Pécsi Ildikó: Úgy ahogy volt

Lejegyezte: L. Péterfi Csaba

Ki volt valójában Pécsi Ildikó? A halála előtti utolsó évtizedben a bulvár sajtó a nevétől volt hangos, de nem az életműve, színház-és filmszerepei, hanem a családjában történt botrányok miatt. Pedig azokból a békétlenségekből származó hírek messze nem jelenítették meg élete fő állomásait és értékeit. Halálával egy teljes korszak zárul le: volt fiatal bohém, volt az élet minden percét élvező "szexibombi" színésznőcske, akiért a hatvanas években megőrültek a férfiak, volt hű feleség és megkerülhetetlen személyiségű színésznő a hivatásában. "Hogyan lesz egyáltalán színésznő a falusi kislányból, aki már 3 esztendősen elárulja nagy titkát a kertben a paprikáknak, akiknek énekel, táncol és szaval?"

"...ez a lány, ez maga az élet." 

Olthy Magda jegyzete Pécsi Ildikóról a Színművészeti felvételijekor

(Olthy Magda: a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója (1957-1962), Kossuth-díjas művésznő)

Mindenkinek vannak titkai, az általános vélekedéssel szemben csak a bolond embereknek nyitott könyv az élete és így van ez Pécsi Ildikó életével is. A kötet nagy részben Pécsi Ildikó lejegyzett memoárjaiból áll össze, kisebb részben azonban L. Péterfi Csaba kutatásaiból és a művésznő mellett általa hallottak lejegyzéséből áll össze. 

Olvasás közben már az első lapokon átüt Pécsi Ildikó élővilág szeretete, tisztelete, alázata és fegyelme, amit szülei tanításának tulajdonít. " Minél ismertebb-sikeresebb leszel, annál szerényebb, udvariasabb légy! Köszönj előre, ha belépsz valahová, mutatkozz be, s ha azt mondják, ugyan, hiszen mindenki ismer, valld be: a szüleim neheztelnének, mert fentről figyelnek rám, és ez valóban így lesz!" Nyíregyházán járt gimnáziumba, ott érte az első szerelem, onnan felvételizett a Színművészetire, ahol... ahol a keretes rész szerinti történésben bukdácsolt elképesztő rémülettel.

Nos, felvették első jelentkezésére, pedig akkoriban úgy hírlett, hogy ahhoz bizony kellett valami plusz is, például Básti tanár úrhoz vagy Jancsó Adriennhez kellett különórákra járni - VAGY nagyon tudni kellett. Ösztönösen, zsigerből. Pécsi Ildikónak ez utóbbival sikerült a felvételije, protekció nélkül. Persze, tudta, és sokan mondták is neki ekkoriban: a tehetség nem minden, nagyon becsülje meg magát. Az előbbi (tehetség) nagyon fontos ebben a hivatásban, de a kitartás igazán a minden. Az elkövetkező évtizedekben Pécsi Ildikónak ez lett a legnagyobb mantrája. A többi - nos, a többi már történelem.

"- Pécsi Ildikó színművésznő voltam.

És milyen jó volt annak lenni!"

Citálhatnám az életút nagy állomásait, de nem fogom: ehhez el kell olvasni a könyvet. Hogy a valóság áll-e bennük? Hogy történhetett-e bármi másképpen is, mint ahogy papírra vetve vannak a szavak? Persze, akár másképpen is lehettek azok a történések. Hiszen bolond ember az, aki minden titkát kiadja, és Pécsi Ildikó sosem volt az. De a többi, ami fontos, hogy hogy volt, azok valószínűleg úgy voltak. Vagy nem. De nem mindegy? Ismerj meg egy tehetséges, kitartó művészembert, egy fantasztikus szexbombát, egy hű feleséget, egy gyerekét imádó anyát, egy unokáját kitagadó nagymamát, és tarts vele az élete történetében, ahogy ők látják. Tele humorral, lendülettel - mert Pécsi Ildikó ehhez tartotta magát. Mindig emlékezett Peterdi Pál szavaira: "Akinek humora van, az mindent tud. Akinek humora nincs, az mindenre képes." - de ugyanúgy Olthy Magda jegyzetére is: "...ez a lány, ez maga az élet."

Konok volt, ami életében sok bajt okozott, főleg az utolsó éveiben. A férje halála után megtört asszony feladva a harcot, elhagyva sértődékenységét és haragtartását, végül meg és kibékülve indult el az árnyak birodalmába, az ő ÉdesjóLajosa után.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Pécsi ​Ildikó a színpadon: csábító mellékszereplő, drámai hősnő, ragyogó komika. Pécsi Ildikó a mozivásznon: elementáris erővel játszó, valamennyi szerepében messzemenőkig emlékezetes alakítást nyújtó filmikon. Pécsi Ildikó, a közszereplő: látványos férfifaló, aki nem csak az adottságaival, hanem szexszimbólum státuszával is tisztában van, valamint humoros, temperamentumos, nagyszájú feleség. És végül Pécsi Ildikó, a botrányhős: a fiával és unokájával a kapcsolatot megszakító, volt menyére kígyót-békát kiáltó idős sztár. Mindezek mögött azonban ott van az érzékeny, a szüleit rajongásig szerető, kollégáit istenítő, egyetlen gyermekét anyai szerelemmel pátyolgató, férjét bizalommal támogató, gyakran sértődékeny és haragtartó, pályafutását többször látványosan újra gondoló magánember. Az Úgy, ahogy volt oldalairól most kiderül a „valódi” történet, és egyedülálló betekintést kapunk a legendás színésznő életébe.L. Péterfi Csabát Az aranyember és az Indul a bakterház országosan ismert és körülrajongott színésznője nemcsak bizalmába fogadta, hanem színpadra tette, tanította, rendezte. „Fogadott fiaként” és hagyatékának őrzőjeként társszerzőként jegyzi Pécsi Ildikó memoárját, amelyben a 2020-ban, nyolcvanévesen elhunyt Kossuth-díjas színművész kendőzetlenül nyilatkozik sikerről és földbeállásról, bizonytalanságról és családi szégyenről, soha nem hallott viszonyokról és szakmai irigyeiről is.

L. Péterfi Csaba Pécsi Ildikóval az utolsó képek egyikén

L. Péterfi Csaba (1975-), gyerekkorát a budapesti József Attila Színház kulisszái mögött töltötte, innentől datálódik a színház iránti vonzalma. Bár mindig erre a pályára készült, a családi ellenállás erősebbnek bizonyult. A középiskola elvégzése után művészeti menedzsernek tanult, pályáját gyakornokként kezdte a Radnóti Színházban. A legnagyobb titokban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színészszakára, de miután erre fény derült, beadta a jelentkezését az egri Eszterházy Károly Katolikus Főiskola történelem szakos tanár szakra.

Tanárnak felvették, színésznek nem. Ezzel mintegy két évtizedre hátat fordított a pályának. Időközben élt Kanadában, dolgozott az RTL Klubnál, mesterdiplomát szerzett színháztörténet szakon a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2004-ben helyezkedett el Gödöllőn kommunikációs szakemberként, ekkoriban ismerte meg Pécsi Ildikó színművészt, aki nagyban hozzájárult a szakmai pályafutása beindításához. „Civil” munkája mellett rendez és játszik.

Termékadatok