"Minden, ami vagy, egyetlen aprócska sejtből származik." - De mi van akkor, ha ezeket a sejteket már a születésed előtt valaki módosítja?

Amikor egy biológus és egy történész keresi a jövő nagy kérdéseire a válaszokat... Akár ez is lehetne az alcíme Sigrid Bratlie, molekuláris biológus és Hallvard Kvale, történész közös kötetének, A jövő embere című érdekes könyvnek. Az elmúlt években a technológiák fejlődésével az orvostudomány is rengeteg változáson ment keresztül. A biotechnológia segítségével pedig az élet eddig ismert, megszokott szabályai változnak meg.

Ebben a kötetben a szerzők igyekeznek közérthető nyelven képet adni arról, hogy a biotechnológia rendkívül ígéretes az emberiség számára, de bőven hordoz magában veszélyeket is. Három részre tagolódik a kötet. Az első részben kapunk egy adag információt géntechnológiákról és azok kiemelkedő szerepéről egy egészséges gyerek reprodukciójában. Megismertetik az olvasóval a DNS-kódot, hogy lássuk, mitől lettünk olyanok amilyenek. És ezzel már kaptunk is egy alapot, ami tökéletes felvezetés a továbbiakhoz, ahol a génszerkesztésé a főszerep. 

Igen, gyakorlatilag arról beszélünk, hogy képesek lehetnek megszerkeszteni egy embert, "dizájner-babákat". Persze mindenki azt szeretné, ha a gyereke egészséges lenne. Sokan már a fogantatás utáni pillanatokban arról fantáziálnak, hogy milyen lesz a kicsi. Milyen színű lesz a haja, a szeme, magas lesz vagy alacsony? Mi van, ha ezt mindet előre meghatározhatjuk? Rendben van-e ez egyáltalán? Pláne, ha ehhez még különleges képességeket is tudnánk rakni...na ott már kezd eldurvulni a dolog.

Rengeteg új technológia és ezután már csak úgy záporoznak a kérdések a következmények kapcsán mind etikai, mind társadalmi oldalról. Hol van a határ, amíg még rendben lehet, ha belenyúlunk a DNS-be? És vajon mi történne a világgal, ha az evoluciót a saját kezünkbe véve képesek lennénk elérni, hogy akár több száz évig egészségesen élhessünk? 

Egy ilyen témában elengedhetetlen a vita. Rengeteg lehetőség rejlik benne, amiket mindet vizsgálni kell, és nem azt kell mérlegelni, hogy a technológia jó vagy rossz. Alapból rossz a felvetés, ebben a helyzetben a fontos kérdés az, hogy mire és miként használjuk. Hiszen maga a mesterséges megtermékenyítés már a mindennapok része. A világon rengeteg termékenységi problémával küzdő embert segítettek hozzá általa a szülővé váláshoz. De mi van, ha van elég pénze valakinek, hogy még azt is eldöntse milyen adottságokkal szülessen az a gyerek?

A harmadik részben, hogy teljes legyen a ciklus, az élet vége kerül terítékre. Részletesen elmesélik az öregedés folyamatát, miközben számos tanáccsal látják el az olvasót, hogy milyen lépéseket kell tenni azért, hogy egészséges öregkor várjon ránk.

A norvég szerzőpáros közérthetően, olvasmányosan mesél a biotechnológiai forradalomról a legfrissebb kutatások alapján. Megismertetnek, elmagyaráznak genetikai teszteket, különleges eseteket, egyedi gyógymódokat, miközben folyamatosan szót ejtenek a technológia kihasználása okozta etikai, társadalmi, jogi kérdésekről. Érdekes, gondolkodásra ösztökélő kötet. Ajánlom bárkinek, aki kíváncsi rá, hogy miket hozhat az orvostudomány, a biotechnológia fejlődése a jövő embere számára.

Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak!

A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!

Láthatatlan ​háború a kibertérben

Elon Musk és a fantasztikus jövő feltalálása