Könyvajánló - Stanley Tucci: Életem az ételeken át
Stanley Tucci magával ragadó memoárjában minden történet a konyhából indul, vagy ott ér véget. A Golden Globe- és Emmy díjas színész-rendező, akit olyan filmekben láthattunk, mint Az ördög Pradát visel és a Komfortos mennyország, egy olasz bevándorlócsalád gyermekeként gyakran töltötte az estéit a konyhaasztalnál New York állambeli otthonukban. Az édesanyja finomabbnál finomabb vacsoráin keresztül a család gasztrokulturális hagyományait és az egyes fogások elkészítésének művészetét is magába szívta.
Kedvenc receptjeivel fűszerezett, humoros vagy olykor épp megható visszaemlékezésében képet kapunk élete gazdag érzelem- és ízvilágáról. Mesél a családjáról, felnőtté válásáról, házasságairól, példaképeiről, betegségéről és gyógyulásáról, felejthetetlen filmes utazásairól, kulisszatitkokról, az Olasz módra vagy a Julie & Julia – Két nő, egy recept forgatásáról, és persze az ételekhez fűződő töretlen rajongásáról.
Kevés ember van, aki ne ismerné Stanley Tucci arcát. Az olasz származású amerikai színész igazi karakterszínész, olyan filmekkel a háta mögött, mint az Olasz módra, az Álmomban már láttalak, Az ördög Pradát visel, a Komfortos mennyország, Az éhezők viadala és persze a Julie&Julia. Saját bevallása szerint ahogy idősödik, úgy kerül egyre közelebb és közelebb a gasztronómiához, ezen keresztül tud leginkább kapcsoládni a barátaihoz, a családjához és a múltjához is. Több receptkönyve megjelent már (aminek biztos vagyok benne, hogy sikere lenne nálunk is), ez azonban egy memoár. Sztorikkal a forgatásokról, a gyerekkoráról, és persze az étkezésekről, hiszen a nagy összejövetelek mindig étkezésekhez kötöttek. Szerencsére a könyv tele van szuper receptekkel is.
Az évek során azonban sok étterem az amerikai ízléshez igazodva módosította az egyszerűségében nagyszerű vaj-sajt kombinációt. Belecsempésztek tejszínt (feleslegesen), csirkehúst (pfuj), brokkolit (azt meg minek?), sőt pulykát is (ez komoly? kapják be). Mindenesetre én egész nyáron szinte kizárólag fettuccine Alfredót ettem, ami főiskolásként, azt gondolom, elég menő volt.
Stanley Tucci 1960-ban született a New York-i Peekskillben, itt töltötte boldog és finom ételekkel teli gyerekkorát, bár persze ekkor még semmi affinitása, érdeklődése nem volt a konyha iránt. Természetesnek vette a jó és finom ételeket, hiszen édesanyja nagyon jól főzött. A gasztronómia iránti szenvedélye már csak felnőttkorában tört utat magának, és rájött, hogy ez népes családját és barátait is összetartja. Tucci nem csak sikeres színész, de egy étterem társtulajdonosaként belelát egy kicsit a "másik oldalba" is - ami nem csak az ételek elkészítéséről és elfogyasztásáról szól, hanem az üzletről, az alapanyagokról, az emberekről és a szabályokról.
Lenyűgözőnek találtam azt is, ahogy az étterem működése visszatükrözi a színház felépítését. A konyha a színfalak mögötti tér, amely a déli és az esti roham idején önmaga féktelen bioszférájává válik, tele őrültekkel, akik alig képesek kontroll alatt tartani a lángokat és a késeket. Ezzel egyidejűleg a vendégtér a színpadnak felel meg, ahol ugyanezek az emberek a lengőajtón átlépve egyszeriben lazává, nyugodttá, összeszedetté, már-már nyájassá válnak. Ennek a skizofrén viselkedésnek addig csak a színpadon lehettem szemtanúja, és természetesen magam is csak ott gyakoroltam. Egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő jelenség, amely nemcsak hogy normális, de szükségszerű is ezeken a helyeken.
Könnyed, hihetetlen stílusú, humoros és megható, magával ragadó könyv ez, amely bemutatja az egész Tucci-családot, a munkáját, az egész életét, és mégis alapvetően az ételek körül forog. Telis-tele hamisítatlan Tucci-receptekkel, amelyek alapja sok esetben a legendás olasz konyha, de kicsit változtatva, felújítva azokat. A könnyed hangvételnek és a lenyűgöző leírásoknak köszönhetően még ahhoz az ételhez is kedvet kapsz, amit alapból nem annyira szeretsz. Mert nem az étel, hanem az az érzés, annak az ízorgiának és légkörnek a leírása fogott meg, amivel Stanley Tucci bemutatja, mit jelent számára a minőségi étkezés, amit családi, baráti körben folytat le.
Olyan mélysége volt az étel ízének, hogy gyakorlatilag a lelkemig hatolt.Ahhoz hasonlítanám az érzést, mintha egy rég elveszett, rendkívül kedves testvérünkkel találkoztunk volna, akinek a létezéséről még csak nem is tudtunk, és akivel mostantól együtt lehetünk, amíg csak élünk.
Az írásra második felesége, Felicity Blunt (Emily Blunt nővére) beszélte rá, aki egyébként irodalmi ügynök. Nagyon szívesen olvasnék még ilyen könnyed, magával ragadó, szeretettel és rajongással teli könyvet Stanley Tuccitól, akit eddig is nagyon kedveltem a vásznon, és emberként is nagyon szimpatikus. Hátha rábeszéli mondjuk egy regényre. :)
A kötet a HVG Könyvek gondozásában került kiadásra Magyarországon, Pap Ágnes fordításában.
Köszönöm a lehetőséget a HVG Könyvek csapatának! A könyv a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése