Feltörekvő új nemzedék kerül A szépségszalon-sorozat második részébe, akik nem akarják folytatni anyáik ellenségeskedését. 1952 - Berlin, a nyüzsgő metropolisz elkíséri Helena és Charlotte gyerekeinek boldogulását a kozmetikai iparban, miközben családi és szerelmi viszonyok tarkítják a főhősök életét, némi háborús traumával, konoksággal és megbocsátással ötvözve.
Könyvajánló
Nora Elias
A szépségszalon - A nővérek diadala
Emlékszünk még A szépségszalon-sorozat első részére? 1925-ben a gyógyszerész képzettségű Charlotte apja halála után döbbenettel tapasztalja, hogy a patika, amit örökölt az apjától, csak fele részben az övé, a másik fele az addig ismeretlen Helenáé, aki apjának természetes lánya. Helena Rosenberg józan eszű, bár falusias viselkedésű, tanulatlan lányzó, akinek esze ágában sincs elengedni szerencséjét: fél patika az fél patika! Hamarosan eltanul mindenféle nagyvárosi csíziót és saját kozmetikumait kezdi el árusítani, Charlotte minden ellenérzése dacára. Már éppen valamiféle kelletlen elismerés kezd bimbózni mindkettejükben a másik iránt, amikor minden elromlik, és a két nővér évtizedekig nem is szól egymáshoz.
A második rész 1952-ben folytatódik, amikorra mind a két nővér családos, gyerekeik vannak, vállalkozásaik pedig túlélték a II. világháborút, és remekül prosperálnak. Csak abban nincs különbség, hogy a nővérek továbbra sem állnak szóba egymással.
Helena gyerekei, Marion és Fanny lassan felnőttsorba érnek: Fanny 16 éves csitri a mű elején, éppen kibontakozó nőiessége buktatóival viaskodik, míg Marion elvégezte az orvosi egyetemet, de nem leli örömét a folyamatosan mókuskerékkel fenyegető rezidensi életmódban, ezért inkább anyja kozmetikai gyárában szeretne saját arc- és testápolási szereket kifejleszteni. Kisebb bajoktól eltekintve a család boldog és jól kijönnek egymással, valamint az üzleti életben is sikeresek.
Charlotte is két gyermeknek adott életet, de neki nincs akkora szerencséje, mint Helene-nek, bár üzleti szempontból ők is sikeresek az orvosi kozmetikában. Férje a háborúban meghal, fia poszttraumás stresszel érkezik haza (persze, akkoriban talán még ezt a megnevezését nem ismerték a betegségnek), amit az asszony egyszerűen képtelen felfogni és helyén kezelni. Úgy érzi, hogy a fia csak szórakozik vele és ki akar bújni üzletvezetői feladatai alól, amikor a leglehetetlenebb időben és követhető rendszer nélkül egyszerűen remegni kezd és szólni sem lehet hozzá. Lánya, Emma a tengely a családban, ő igyekszik fenntartani a békét közöttük, és megvédeni Leopoldot anyja rideg kíméletlenségétől. Közben egyre inkább azt érzi, hogy önállósodni vágyik, sőt, nevetséges a nővérek közötti békétlenség és nem beszélés egymással: szíve szerint összefogna Marionnal. Közben megérkezik szibériai fogságból Charlotte férjének fiatal férfirokona is, akinek se fedél a feje felett, se megélhetés kilátásban.
A mű olvasmányos történet az NSZK ötvenes évekbeli valóságáról, ahol a második világháború sebei még lüktetnek mind az épületekben, mind az emberi lelkekben. Képet kap az olvasó frivol berlini éjszakákról, de a hadifogolytáborokból hazajöttek világáról, és a háborús traumáktól szenvedő katonák nehézségeiről is. Az üzleti élet éppen felszálló ágban, a Marsshall-terv nemzetközi segélyprogramja keretében sok pénz elköltődött arra, hogy a fogyasztás - és emellett a világgazdaság fellendülésbe kezdjen. Az emberek a nélkülözések után szórakozni, jól kinézni és jobban élni akarnak - ezeket a hullámokat lovagolja meg a két nővér által gründolt vállalkozás.
A dramaturgia az új nemzedékre hegyezi ki a cselekményszálakat és a dinamikát. A két testvér, akik a középkor felé menetelnek, még kézben tartják kereskedelmi érdekeltségeiket, de már örökös kinevelésébe kell kezdeniük, akik képesek tovább vinni a családi üzleteket. A feltörekvő nemzedék hasonló módon elköveti saját, külön bejáratú hibáikat, akár annak idején anyáik, de ez az élet rendje. Szívesen olvastam, remek párbeszédek és leírások váltották egymást, nem hagytak unatkozni a két család berlini mindennapok során papírra álmodott történései - remek regény, ahol az olvasó tudni akarja, mi történt, miért történt, hogyan oldották meg konfliktushelyzeteiket a családtagok. Jó érzéssel csuktam be a könyvet a végén, kellemes családregényben volt részem.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Nora Elias egy, a Rajna-vidéken élő, álnéven alkotó szerző, aki elsősorban történelmi romantikus regényeket ír. Könyveiben leginkább a közelmúlt német történelmével foglalkozik. A szépségszalon – A nővérek diadala egy, ez idáig kétrészes sorozat második darabja.
Megjegyzés küldése