Három nővér, egy ígéret, hogy kitartanak egymás mellett, egy megtörhetetlen kötelék és mérhetetlen kitartás a túlélésért.

Heather Morris írásai csontig hatolnak. A három nővér egy trilógia harmadik kötete, melyben túlélők igaz történetein keresztül mutatja meg a bátorság és remény erejét az emberiség legsötétebb korszakában, a vészkorszakban. Az előző két kötetben már tapasztaltam mennyire jó író, aki ráadásul nem sajnálja az időt és az energiát, hogy komoly kutatómunkát tegyen az alkotásaiba. A Meller nővérek történet is igaz történet alapján íródott és érintik a már megismert két történetet, Lale, Gita és Cilka útját is. A korábbi két kötetről írt ajánlóimat a címekre kattintva olvashatjátok, ha lemaradtatok róla.

Az auschwitzi tetováló

Cilka ​utazása

A trilógia zárásában, A három nővér című kötetben megismerünk három fiatal lányt, Cibit, Magdát és Livit, akik még kislányok voltak, mikor apjuk egy súlyos műtét előtt állva megígértette velük, hogy történjen bármi ők mindig ott lesznek egymásnak. Akkor még nem is sejtették mi vár rájuk pár éven belül.

1942-ben az ő városukat is elérik a begyűjtések. A legfiatalabb, tizenöt éves lányt, Livit deportálják, de legidősebb nővére, Cibi nem képes elengedni egyedül. Hihetetlen bátorságról és összetartásról tesz tanubizonyságot, amikor a menekülés helyett azt választja, hogy kiharcolja, őt is hurcolják el húgával együtt. Cibi is szinte gyerek volt még, csak tizenkilenc éves. Közben középső testvérük anyjukkal és nagyapjukkal bújkálva igyekszik elkerülni a náci begyűjtést.

Láthatjuk a küzdelmüket, az éhezést, a rettegést és az is hamar világossá válik, hogy Cibinek igaza volt. Livi sokkal előbb feladta volna, ha nincsenek ott egymásnak. Magda az első kört megúszta, mert éppen kórházban lábadozott. Aztán két évvel később elérkezett a rettegett pilanat, elhurcolták őt is és három lány egymásra talált.

Kapunk képeket a bántalmazásokból, a szinte végkimerülésig tartó munkáról, az éhezésről, a fagyhaláltól és a náci tisztektől való rettegésről és a rengeteg kegyetlenkedésről, amit át kellett élniük. Közben azonban reményt ad és megmelengeti a szívünket, ahogy egymásban tartják a lelket, egymásnak adják az erőt és minden nap bizakodnak, hogy van kiút. Auschwitz-Birkenauban a poklok poklát járják meg és mégis kitartanak. Három szinte gyereklány és a világ legsötétebb helyszíne.

Megindító volt látni, hogy voltak képesek egymást visszarántani a szakadék széléről. Ebben a pokolban sokan választották a gyors halált azzal, hogy nekifutottak mondjuk az elektromos kerítésnek. De túlélték és a kötetben abba is betekintést nyerünk, hogy mi várt rájuk a felszabadítás után. Reményekkel telve tértek haza Csehszlovákiába, de sajnos a nácik veresége nem tűntette el az antiszemitizmus, undorodtak attól, amit ott találtak.

Emlékeznünk, beszélnünk kell a borzalmakról, az áldozatokról, közben pedig fontos, hogy a túlélők megtanulják értékelni az életet egy a családi szeretetet. Éveken át tartó kínoztatást után az élet talán még nehezebb, mint bármikor. Ők mégis megtették. Útnak indultak Izraelbe és ott újra otthonra találtak.

Persze nem volt könnyű az út. A rémálmok, a szörnyűségek, ezeket nem képes senki pillanatok alatt elfeledni. Hosszú volt az út a békés életig, de oda is az egymás iránt érzett elköteleződésük, szeretetük, összetartásuk, kitartásuk juttatta el őket.

Az auschwitzi tetováló elolvasása után vette fel a kapcsolatot Cibi fia a szerzővel, hogy elmesélné-e az édesanyja és nagynénjei történetét. A kötetet olvasva sodornak minket előre a cselekmények. Regényszerű, de mégsem engedi elfeledtetni velünk, hogy ezek a borzalmak mind megtörténtek, hogy ez a kötet nemcsak ennek a három túlélőnek az öröksége, hanem minden túlélőre emlékezik.

A kötetet a képre kattintva kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapján!

Tetszett, amit olvastál? Akkor kövess minket a Facebook-on is!

Főkép: Livi, Cibi és Magda Pozsonyban 1947-ben

Érdekel egy fiatal magyar lány története, aki szintén megjárta az auschwitzi poklot? Kattints!