Nyomda a 15. század találmánya - nem mindenki örül neki. Ha azt látnád, hogy lassan, de biztosan hanyatlásnak indul a pénzkereső szakmád, mit tennél? Ha a tudás, amit csak kevesen birtokolnak, hirtelen szárnyra kapna, holott azzal lehetett sakkban tartani a tömeget, hogy NEM TUD, picit te is ideges lennél, nem? Erről az élethelyzetről ír Bauer Barbara a Bíborbetűk című könyvében, ahol Gutenberg és a nyomda keletkezésének gondolatkörét járja körbe.
Könyvajánló
Bauer Barbara
Bíborbetűk
A 15. századba kalauzol el a kötet cselekménye, amikor Johannes Gutenberg (német ötvösmester, feltaláló) forradalmasította a könyvek előállításának módszerét: a fáradságos kódexmásolók kora lejárt az általa kitalált nyomtatással, ami egyszerűvé és időben gyorssá tette a sokszorosítást. A fenti folyamat azonban nemcsak azt jelenti, hogy valaki könyvkiadásra adhatja a fejét és ebből príma megélhetést szerez: a művekben foglalt tudás életveszélyes azokra, akik szeretik berkeken belül tartani az információkat, és annak széles körben való elterjesztését tűzzel-vassal irtanák. Bizony, ilyen szervezet a klérus is, akik tagjainak csípik a szemüket a Gutenberg találmányából származó lehetséges következmények. Hogy ez mekkora akadály volt akkoriban? Rettenetesen nagy, hiszen az akkori egyház mindent vitt, mint a hatalom és a tekintély egyetlen birtokosa a középkorban.
Bemutatásra kerül a könyvnyomtatás legtöbb fogása, színesen, szagosan, de járunk szigorú regulák alapján működő kolostorokban, tiri-tarka vásári forgatagokban, vacsorákon, ahol ma már ismeretlennek ható zeneszerszámokból csalják ki a hangot. Mindezek festik alá Gutenberg Mester és segítője elhivatott szakmáját. ahol a segítő egy leányzó, Agnes: haldokló anyjának ígérte meg annak idején, hogy megkeresi a Mestert és hasznos tagja lesz a nyomdai társadalomnak.
Idézetek a könyvből:
Sokan mondják, hogy az írás veszélyes, hogy kötést tesz arra, aminek a széllel kéne szállnia. Hangozzék el, aminek el kell hangoznia, de aztán menjen Isten hírével minden szó.
Ám ez félelmetes eszme, ettől megijednek a hatalmasok, megálljt parancsol az egyház, eretnekséget emleget, ha azt mondom, terjesszük a gondolatot. Te is ezt mondtad az imént. Persze, hogy félnek, hiszen a tudás hatalom!
A hatalomnak az sosem jó, ha az emberek tovább látnak a saját portájuk kapujánál, ha többet értenek a világból, mint ami a saját boldogulásukhoz kell.
A kötet természetesen regény, így nemcsak a könyvnyomtatásról szól, hanem a szerző a fővonal (nyomda) alapos kutatómunkája mellett több cselekményszálat is beleszőtt a műbe, hogy annak sava-borsa is legyen a tárgyilagosságon túl. Agnes apjának halála nem véletlen volt, a lány sem véletlenül került Gutenberghez, valamint ok-okozati összefüggések működnek egy torz képű szerzetessel kapcsolatban. Karakterei a középkor jellegzetes figurái, akik a történet szálainak megfelelően fejlődnek vagy éppen... nem, mert az a szerepük a cselekményben. Felmerül itt a tudás szétszórása feletti féltékenységen túl egy teljes "szakma", a szkiptórium hanyatlása és megszűnése is, ki örülne annak, ha holnaptól munkanélküliként se fedél a feje felett, se ennivaló az asztalán, még ha a szerzetesek élethosszig is maradhatnak a kolostorok falain belül - de ha nincs bevétel, nincs bőségesebb ellátás sem számukra.
Az üzleti élet akkoriban sem volt leányálom, a sok egyházi áskálódás és adósság, lemondás kikezdte akkoriban is az ember idegeit, támogatók utáni folytonos rohangálás szükségeltetett ahhoz, hogy egy álomból és találmányból valóság legyen. Mindig is tiszteltem azokat az embereket, akik a semmiből valamit képesek létrehozni, vallom, hogy erre születni kell. Ezt a folyamatot írja le Bauer Barbara Bíborbetűk című regénye. Az alapos kutatómunka helyenként száraz szöveget takar, máskor azonban lelépnek a párbeszédek a lapokról, és szinte ott tobzódnak az olvasó körül. A történelmi regény fantasztikus érzékenységgel járja körbe a középkor végének vonatkozó eseményeit.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Vannak, akik úgy gondolják, az Ige Istennél van, és a Terv elkészült.
És vannak, akik úgy gondolják, jobb, ha a múltat homály fedi. Ők azok, akik kart karba öltve irányítják a világot. Az egyházi és a földi hatalom. Mindkettő fogságban tartja a szellemet, elnémítja a hangot, hogy saját képére formálhasson.
A XV. század elején a Rajna mentén újra felüti a fejét a pestis. Agnes, az alig 12 éves kislány egyedül marad. Édesanyja utolsó kérése, hogy keresse meg a Mestert, az idegent, aki a műhelye mélyén valami titokzatos találmányon dolgozik.
Agnes édesapja könyvmásoló volt. Az egyetlen, amit örökül hagyott a lányának, a betűk ismerete, és egy emlék egy könyvről az öröklét receptjével. Ez a tudás és egy levél hozzájárul ahhoz, hogy Agnes inasnak szegődhessen a Mester mellé. Itt ismeri meg Hansot, a fiatal novíciust, aki – akárcsak egykor Agnes édesapja – szkriptorként dolgozik. És itt ismeri meg a tudást, a gondolatot, az igazságot, ami ez idő tájt a kiváltságosok tulajdona.
Agnes a Mester mellett marad, Hans végérvényesen Isten mellé szegődik, és egy időre elválnak útjaik.
Azonban az évekig tartó munkát, a nyomtatott betűbe vetett hitet, amely letörhetné a sötétség láncait és szárnyára kaphatná a szellemet, veszély fenyegeti.
Bauer Barbara ezúttal a szellemi forradalom kapujába repíti az olvasót, a könyvnyomtatás szülőházába, Johannes Gutenberg világába, ahol a betű, amely öl és megvált, a nyomtatás, amely ezrekhez és ezrekhez juttathatja el a gondolatot, világosságot hoz a homályba burkolózott középkorba, miközben az egyházi hatalmak éppen azon dolgoznak, hogy a sötétség uralmát ne fenyegesse veszély.
„Eddig megjelent regényeim között mérföldkőnek érzem ezt a kötetet. Arról a személyről írni, aki a könyv sokszorosításával odaadta az embereknek a múltjukat, ezzel megteremtve az eljövendőt, régóta dédelgetett vágyam. Most papírra vetettem, nyomdába került, kötést kapott, hogy aztán szárnyra kaphasson. Aki pedig elolvassa, belép egy másik világba, messze a múltba, oda, ahol mindez megszületett.” Bauer Barbara (a képen)Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!
Köszönjük, Jaffa Kiadó!
A képek a kiadó oldalairól származnak.
Cím: Bíborbetűk
Szerző: Bauer Barbara
Kiadó: Jaffa Kiadó
Oldalak száma: 280
Megjelenés: 2022. november 21.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634756613
Méret: 200 mm x 140 mm x 20 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése