Gyilkosság történik a Londoni Szeánsz Társaságnál, annak vezetőjét öli meg az ismeretlen tettes. A hírhedten csak férfiakat tömörítő szervezet kénytelen egy NŐT felkérni, hogy emberölésekre specializálódott szellemidézőként segítse felgöngyölíteni az esetet. Intrikák, aljas indokok, kegyetlenségek tobzódnak a sorokban, ahol minden szereplőnek megvan a maga jól felfogott érdeke, amik miatt így vagy úgy cselekszik.
KönyvajánlóSarah PennerA Londoni Szeánsz Társaság
1873. februárját írunk, amikor főhősünk, a 23 éves Lenna, spiritiszta tanítvány létére eléggé két lábbal áll a földön, hiszi is meg nem is, hogy léteznek szellemek - mindenesetre buzgón elsajátított minden elérhető fortélyt, amivel a szellemeket megszólíthatja. Hogy miért? Mert a húga, aki hitt az ilyesmikben és tanulta is a tevékenységet, nemrégiben erőszakos halált halt, ő pedig tudni szeretné, ki a gyilkosa. Így hát sutba dob minden észérvet és beáll Vaudeline D'Allaire mellé tanítványnak.
A legelső lapon, amellyel a cselekmény kezdődik, azonnal kiderül hogy 1873. február 13-a csütörtöki napra esett. Párizs külvárosában félegy után kettő perccel sötét szeánszra készülnek egy elhagyatott kastély épületében. Lenna és mestere - a híres szellemidéző -, Vaudeline D'Allaire vezeti, irányítja az eseményt, de még csak Lenna várakozik a halott hozzátartozóival. A szellem, akit meg akarnak idézni, amíg élt, ebben a kastélyban lakott, itt lett emberölés áldozata. Mindenki fekete ruhában van, csendes zaklatottsággal viselkednek és várják a mestert. Vaudeline nem közönséges szellemidéző, arról híres, hogy megidézi az áldozat szellemét, és ezáltal kiderül az elkövető személye - őt másfajta ügy nem érdekli, szakmailag minden egyéb vonatkozású ügy hidegen hagyja. Nem is nagyon szeretik felkérni szeánsz vezetésére, mert egyrészt már három ember is meghalt szeánszai alatt, másrészt elképesztően magas összeget kell neki fizetni, tetemes előleggel. A szakembert ugyanis kizárólag azok a gyilkosságok érdeklik, ahol a gyilkosok el tudtak menekülni, és szinte 100%-os teljesítési rátával dolgozik, mindig megmondja, ki volt a tettes.
Szeánsz közben Vaudeline D'Allaire üzenetet kap, aminek olvasása közben elfehéredik. Mint kiderül, a Londoni Szeánsz Társaság vezetőjét pár nappal azelőtt egy nagyobb összejövetel során az alelnöke pincéjében megölték, ami azért kínos, mert úgy hírlik, halála előtt kevéssel megbízható embereivel nyomozást folytattatott a cégnél fellépő visszásságok miatt. Alapos a gyanú arra, hogy csalók férkőztek be soraikba, akik szemfényvesztéssel próbálnak pénzhez jutni, valamint mintha a pénztárat is csapolgatnák, mert a bevétel látványosan visszaesett. Az üzenet arra vonatkozik, hogy ennek a nagy horderejű gyilkosságnak kell kideríteni a körülményeit, és Vaudeline D'Allaire-t arra kérik, működjön együtt a Londoni Szeánsz Társaság magas rangú tagjaival, hogy együtt oldják meg az ügyet. Az üzenet azért pikáns, mert a Londoni Szeánsz Társaság hírhedten nőellenes, tagjai közé csak férfiak kerülhetnek.
Hogyan kapcsolódik mindez ahhoz, hogy Lenna megtalálja a nővére gyilkosát? Lenna ismerte-e maga valójában a húgát? Mesterének miért kellett pár hónappal ezelőtt sebbel-lobbal elhagynia Londont? Kinek állt érdekében a Londoni Szeánsz Társaság elnökének meggyilkolása? A társaság alelnöke milyen magatartást tanúsít a nyomozás során, és miért?
A kötet körülbelül az egyötödénél kezd igazán izgalmas és önmagát olvastatóvá tenni, addigra ér össze egy-két szál: néhány titokra ha nem is fény derül, de tudomást szerezhet róla az olvasó, ami lendületben tartja innentől a cselekményt. A mű első ötödét napokig olvastam és már már-már elhittem a moly.hu-n lévő langyos értékelések valóságtartalmát, de aztán pillanatokon belül a történet felénél, majd háromnegyedénél jártam. Szerintem bocsássuk meg a szerzőnek azt az egyötödnyi bevezetés unalmát!
Bonyolult viszonyok jellemzik a karaktereket ebben a feminista, gótikus történetben: van, aki egy feltűnően látványos anyajegy miatt gátlásos a hölgyekkel, ugyanakkor lojalitás fűzi a meggyilkolt vezetőhöz, a női főhős Lenna egyszerre erős és helyenként bizonytalan alakja képviseli a határozott, önmagát legyőzni képes női főhőst, a gyilkosságokban szakértő szellemidézőnek is megvannak a maga titkai: onnantól kezdve hogy vonzódik a hölgyekhez, odáig, hogy miért tűnt el Londonból egy évvel azelőtt. A kötet végefelé pedig ott a krimikben kötelező csavar, amit szájtátva abszolvál az olvasó, hogy aztaaa! A bűn nem dolgozik száz percent alatt, és ezzel a szerzőnk nagyon is tisztában van, mint ahogy a kor nőihez való szokásos lenéző, lesajnáló férfiak által tanúsított hozzáállásban - mindezeket briliánsan alkalmazza is A Londoni Szeánsz Társaság című könyv cselekményében.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Megjegyzés küldése