Egy zsidó lány, Gitta fordulatos, szomorú, megrázó életútja, mely során egy kelet-magyarországi kistelepülésről Auschwitzba kényszerítették tizennégy évesen családjával, majd láthatjuk a szörnyűségeket, a küzdelmet, a túlélést és a Vészkorszak utáni újrakezdést. 

Mann-Schőner Gizella, akit mindenki Gittaként ismer hosszú ideje, Csengeren született, az ukrán határ mellett és alig volt tizennégy éves, amikor őt és családját utolérte a Vészkorszak tragédiája és Auschwitzba került. Ám Shiri Zsuzsa által papírra vetett története, a Gitta könyve sokkal többről szól, mint a láger rettenete.

Gitta elmeséli, hogy milyen volt a gyerekkora. A családjáról, a nehéz és sokszor felháborító, szomoró életéről. A kelet-magyarországi szegénységről, a társadalmi különbségekről, amikor még a tanárok is sokkal rosszabbul bántak vele, mert nem vagyonos családból érkezett. Nagy ortodox családban nőtt fel sok testvérrel, nélkülözésben, gyerekként már dolgozva, hogy kerüljön némi étel az asztalra.

Aztán 1944 tavaszán a német megszállással jött a rettenet és elhurcolták mindannyiukat. Elszakadtak egymástól. Szülei és testvérei is más-más helyekre kerültek. Nővérével, Rózsival ugyan egy ideig még együtt voltak, ám aztán vele is elveszítette a kapcsolatot. Gitta igyekszik részletes képet adni arról, hogy milyenek voltak a mindennapok a haláltáborban és mi kellett a túléléshez. Láthatjuk a szenvedését a táborban és a felszabadulását, megmenekülését is. Ám ezzel nem ér véget a történet, mert a kötetben megismerjük a háború utáni életét is.

Elmeséli, ahogy Svédországba került, ahol segítettek neki kideríteni, hogy nővére és három bátyja életben van. Másfél évig próbált boldogulni itt, majd visszatért szülőföldjére, Magyarországra. Ezután a pont után kezdett el apránként visszatérnie az élete a normális körforgásba. Kalandos utat járt be, de végül nem itt telepedett le, hanem a 60-as évektől az USA-ban épített új otthont és alapított családot. Rengeteg traumát és borzalmat kellett átélnie. Hosszú ideig kísértették rémálmok, hogy vajon mi történt a szüleivel miután Auschwitzban leszálltak a vonatról. Számos szerettét elveszítette, de bármi történt is, mindig ment tovább előre.

Gitta egy kiégett jeruzsálemi erdőben (Fotó: Bea Bar Kallos)

Gitta története megrázó, de a Gitta könyve nem csupán róla szól. Az ő útján keresztül megismerjük a zsidóságot, a Csengeren élő magyar zsidó közösség történetét, hogy velük mi történt a háború alatt és után. Közben pedig rengeteg barát, ismerős, rokon útja is szóba kerül, de azt is megtudjuk, hogy mi történt a szeretteivel a háborúban és a túlélőkkel azután. A szerző őszinte, szigorú, kemény szavaitól pedig még hatásosabb a könyv mondanivalója.

Egy erős nő története, akire nehéz gyerekkora közepén egy még nagyobb tragédia zúdul, melyet egész életében magában hordozott. Fordulatos életút, amely végigkíséri az olvasót a 20. századon. Szegénység, vészkorszak, remény, majd új élet. Gitta pedig ma békésen tölti idős napjait Izraelben. Szomorú, tragikus gyerekkor, szerencsés menekülés, kitartás, erő, bátorság, küzdelem az életbenmaradásért, felszabadulás és remekül kihasznált lehetőségek egy új életre.