Könyvajánló - M. L. Rio: Mintha gonoszok volnánk

"Amikor a barátokból ellenségek lesznek, határtalan pusztítást tudnak okozni."

M. L. Rio Mintha gonoszok volnánk című regényében elrepít egy elit Shakespeare drámáira építő művészeti iskolába. Itt megismerjük a hét főszereplőt két idősík között lépdelve. Az egyiken megismerjük Olivert, aki tíz évet ült a börtönben, szabadulásakor pedig az őt letartoztató nyomozó felkeresi, hogy immár tét nélkül, de mondja el a teljes igazságot, hogy mi is történt hajdanán.

A másik idősíkon pedig visszarepülünk tíz évvel korábbra, ahol apránként képet kapunk ezekről a fiataloktól, akik elzártan a világtól élik mindennapjaikat tanórák, próbák, színielődások és persze barátok, bulik kíséretében. A könyv majdnem feléig csak azt látjuk, hogyan szórakoznak, isznak, drogoznak, szexelnek két tanóra vagy két próba között.

Immár negyedik éve élnek így, igazi kis elcseszett családdá kovácsolódnak, amikor egyikük, a mindig főszerepben parádézó srác elkezd kissé bekattanni, miután úgy látszik, hogy az addig mellékszereplőként létező társa a babérjaira tör. Agresszív a próbákon, majd végül már nem csak ott, hanem egy bulin össze is szólalkozik többekkel. A vége pedig a srác halála lesz. Baleset? Gyilkosság? Egy szétesős, alkoholmámoros éjszaka után senki sem egészen biztos abban, hogy mi is történt. De hoztak egy döntés és ezután kezdődik csak az igazi színjáték. Vajon ki törik meg először?

Barátság, bulik, szex, pia, drogok, szinte minden oldalra jutó Shakespeare idézetek, majd a színdarab mintha átkerülne a valóságba és kezdődik a csábítás, az árulás, az ármány és a pusztítás. Betekinthetünk kissé a színház kulisszái mögé, a szerző tökéletesen vezet be minket ebbe a művészi szférába. Próbák, izgulás a szereposztások miatt, jópofa jelenetek és fiatalok, akik bármilyen beszélgetésben képesek odacsapni egy idézetet bármely Shakespeare drámából.

Láthatjuk ezt a szerintem már-már szektára hajazó közösséget és azt is, hogy miként képes darabokra hullani pillanatok alatt. Dráma, kavarás, apró csavarok, de őszintén szólva nem értem sem a pszicho, sem a thriller jelzőket. A regény nagyon végére kicsit megjelennek ezek, de addig csak úszunk a néha kissé unalmas árral.

Majdnem a könyv feléig csak várunk, hogy végre történjen is valami, addig pedig csak ismerkedünk az iskolai mindennapokkal. A fülszöveg és a borító alapján többet vártam, de aki szereti a színház világát némi drámával megspékelve, és nem pedig sok pörgést, izgalmat, feszültséget vár tőle, az megtalálja a számításait ezzel a kötettel.

Köszönöm a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak!