Elakadás minden ember életében adódik, kérdés, felismeri-e a probléma gyökerét, és képes-e szakembertől segítséget kérni, ha nem boldogul vele. Így van ezzel a kiváló művész, csellista, Eszter is, akinek élete - akárhonnan is nézzük - romokban hever. Miért? Szerelmes lett, váratlanul, soseméreztemígy' heveséggel. A gond csak az, hogy ez az érzés nem független státuszában döngölte le, ergo, házassága zátonyra futott, majd az új szerelem is szenvedéssé vált, mert a delikvens is nős, és képtelen elhagyni érte a családját. Ha mindez nem elég, karrierje is széthullóban. Mit tesz ilyenkor egy érzékeny művészlélek? Bingó! Hetek óta bezárkózva ül a nyaralóban és gyötri magát. Pedig nagyon összeszedett, figyeljétek csak: "Jelenleg ​nehéz élethelyzetben vagyok. A házasságom romokban, úgy érzem, alig van közünk egymáshoz a férjemmel, a férfi pedig, akit szeretek, elhagyott, nem engem választott." Mi rejtőzik a nő külvilág felé mutatott keménysége mögött?

Eszter napi rutin szerint él, gyűlöli az embereket, minél korábban jár úszni, hogy elkerülje őket, mindig ugyanaz a reggelije (sonka, sajt, fél liter tea, pár szem keksz), délelőtt ugyanazt a számot gyakorolja vég nélkül a csellóján, ebéd, szunyókálás, olvasás, majd várakozás az estére, amikor legálisan is aludni lehet. Pedig még a lépései is magával ragadók és szuggesztívek, akár a játéka. Alvászavar, étvágytalanság, fogyás, erőtlenség, feszültség és szorongás gyötri.

Eszter segítséget kér, úgy érzi, képtelen önmagán segíteni: ki akar lépni ebből a mazochista, dependens, önfeladó létből. A helyes döntést képes meghozni, de folyamatosan jelenlévő bűntudata miatt végrehajtani nem. Környezete destruktívnak, irracionálisnak és fárasztónak bélyegzi, amitől szenved. A szakember szerint idealizálja a szeretetet, nem mer haragot érezni, erősen moralizál, még erősebben védi szerelmi érzése tisztaságát. Hogy fogja innen kibillenteni a terapeuta?

A terápia tehát elindul, mi, olvasók pedig öt szemszögből ismerjük meg a történetet: két férfi, két nő és a terapeuta érzéseibe, mozgatórugóiba, gondolataiba nyerhetünk betekintést, miközben az időben is ugrál a cselekmény: 1920-ban egy Marion nevű asszony is heves szenvedélyt érez egy nős férfi iránt, miközben maga is házas...

Ami kívánalom van az olvasó irányában a szerzőtől: figyeljen és próbáljon meg értőn olvasni, mert arra a regény folyamán szüksége lesz. A dramaturgiával minden rendben van (amiért óriási respect a szerzőnek!), inkább azt találtam soknak, hogy dr. Csigó Katalin képtelen volt lazábbra venni a stílust, ezért a szöveg gyakran és erősen hajlik egy terápia terminus technikusaira, akkor is, ha nem latin kifejezéseket használ, ami számomra merevvé, vontatottá teszi a befogadást - és akkor is, ha egyébként így hiteles és valóságos a mű. Nehezen tudom azt is elképzelni, hogy ennyire képzett egy csellista saját mentális állapota ügyében, és képes olyan szavakkal dobálózni terápián a szakember előtt, mint mazochista, dependens, irracionális, destruktív - és ezeket a legelső terápiás ülésén! - de legyen, azért regény a regény, hogy a főhősök a szerző akarata szerint beszéljenek. Tanácstalanul lebegnek az ujjaim a klaviatúra felett, immár nekem is elakadásom van az értékelés során. Sokak számára, pláne szenvedő harmadikként nehéz tárgyú a kötet, legszívesebben csak bíráskodnak és elítélnek mindenkit, akit vétkesnek tartanak házasságuk feldúlásában - ugyanakkor el kell tudniuk fogadni, hogy akiket okozónak minősítenek, azoknak is óriási problémát jelent feldolgozni a körülményekből fakadó bűntudatot. Általában senki sem kel fel egy reggel azzal a kósza gondolattal, hogy na, ma félrelépek. Önigazolást keresnek és általában találnak is okot annak ideologizálására, hogy helyesen cselekednek - hálistennek. Hárításból, menekülésből és bűntudatból sosem született még egészséges mentalitás. Ezt a folyamatot járja körbe a szerző az irodalom eszközeivel, hozzáadva hivatása minden szaktudását.

Aki szeretne többet tudni arról, hogyan folyik egy terápiás ülés, mit gondol magában a szakember, amikor a páciens reakcióit figyeli (aki dühös, sír, agresszív, határozatlan, makacs, vak a saját érzéseire, stb.) -, akkor neki találták ki a művet. Az is sokat profitál a kötet tartalmából, aki éppen keresztre feszül egy szerelmi háromszögben, legyen az bármelyik szerep, és arra kíváncsi, milyen mozgatórugók mentén gondolkodik és cselekszik a megcsalt férj, feleség, és hogy ő személy szerint hogyan tudja megőrizni a vágyon túli ép eszét. A sajátos moralitásnak, amit ilyenkor tanúsít az ember, bizony van értelme és helye, mert ahogy az emberiség hajnala óta mindig, soha semmi sem csak fekete és semmi sem csak fehér. Úrrá kell lenni önmagunkon, de hogy melyik irányban fog elmozdulni a mérleg nyelve? Majd kiderül. A lényeg a döntés és annak végrehajtása. Ha pedig nem megy, és van pénzed is szakemberre, fordulj hozzá! Komolyan. Sok időt és energiát nyersz vele, sok AHA élményt, kapcsoló elfordítást.

Szerintem olvassátok!

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Jaffa Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!