Önismereti eszközök egy felszabadultabb élethez - erről ír Herner Dorka a Lélekmódváltás című könyvében, ami a Central Könyvek kiadásában jelent meg a közelmúltban. Nem ígéri, hogy a könyvet abszolválva bárki élete rózsaszínű lesz egycsapásra, de azt feltétlenül, hogy megtanítja átszínezni a feketét.
KönyvajánlóHerner Dorka: Lélekmódváltás
Mindenki felelős azért, mennyi öröme és bánata van egy napjában. Az örömmel valahogy csak megvan a legtöbb ember, de ezekhez ugyanúgy társulnak bajok, problémák, kihívások, és sokan nem értik, hogy ezeknek is megvan a maguk helyi értéke, s nem az a lényeg, hogy vannak, hanem hogy ki milyen módon áll hozzá ezekhez. Észrevetted már, ha rávilágítasz az árnyékodra, azonnal eltűnik? Kb. ezt ígéri neked Herner Dorka ezzel a művével. Persze, ez nem azt jelenti, hogy elolvastad a kötetet és királyság van, minden happy lesz, dehogyis. Kemény munka következik önmagadon, kapcsolók átállítása, prioritási rendek beállítása, hoppáré élmények feldolgozása, amikor jönni kezdenek az első eredmények. Hogy nem történik semmi, ha nemet mondasz valamire. Hogy te döntöd el, mire juthat időd és mire fölösleges. Hogy nem vagy áldozat. Az énfeltárás során általános mozgatórugókra lehet fényt deríteni. Egy neves pszichológus, Carl Rogers szerint "ami a legszemélyesebb, az a legáltalánosabb." Herner Dorka személyes vallomásai sosem öncélúak, hisz abban, hogy sokan profitálhatnak belőle, ami így is van.
Idézetek a könyvből:
Helló, szégyen, üdv újra itt! Nem mondom, hogy örülök, de hát ez van: megint meglátogattál. Sokáig maradsz, főzzek egy teát?
Problémáinkat kicsinek ítélhetjük, de ettől még nem mennek össze. Talán ideje validálni: az élet rohadt nehéz, és nem csak azoknak, akiknek messziről látható a traumája.
Egyikünk sem mázlista: egy csónakban ülünk mindannyian, csak máshol üljük el a fenekünket.
Sok-sok problémánk működik úgy, ahogyan a vámpírok: titokban, sötétben, az éj leple alatt szívják a vérünket, viszont a fénytől erejüket vesztik.
Fogadd el magad! - inti a szerző az olvasókat.
Nem kell az élet minden területén olimpiai aranyéremre gyúrni - szűrhető le a kötet három fejezetéből. Élni jó, de miért ilyen nehéz? - teszi fel a kérdést a szerző az első fejezetben, ahol azzal foglalkozik, miért és hogyan lehetnek lelki görcsei az egyéneknek. Igen, az is problémás lehet, ha egy csecsemőkorból alig kilépett kisgyerek átalussza az éjszakát. Gondoltad volna? A második fejezet címe Mi, kiváltságosok. Itt mélyére megy annak, hogy milyen sokat nehezíthet az életünkön az, hogy mi, akik nem nyomorgunk, nem éhezünk, nem lőnek a fejünk fölött, tehát szerencsések vagyunk, mindezért a sok bőségért tudat alatt bűntudat élhetünk meg. A harmadik fejezetben érkezik el a lényeghez az író: Lélekváltó eszközök. A rész konkrétan használható tippeket tartalmaz arra nézve, hogyan tehetjük könnyebbé a hétköznapi nehézségeinket, hogyan lehet pozitívan kijönni belőlük.
A lélekmódváltás működik, saját bőrömön tapasztalom, De! Még akkor is nagyon könnyű visszaesni régi beidegződéseimbe, ha már csak bólogatok Herner Dorka legtöbb lélekmódváltással kapcsolatos tanácsára. Elég csak egy kis időjárási front, megspékelve némi rosszul aludtam az éjjellel, és máris kész a baj. Fiatalon eléggé indulatos ember voltam, legtöbb problémámat dühkezelési visszásságaim jelentették. Aztán évtizedekkel ezelőtt szépen megtanítottam magam arra, hogy egy csepp mézzel több legyet lehet megfogni, mint egy hordó epével, így eszerint oldottam meg legtöbb konfliktushelyzetemet. Erre mi történik velem két napja? El volt döntve, hogy másnap megyek ügyintézni, bevásárolni, stb. Erre életem értelme keresztülhúzta számításaimat, lebeszélt és egyeztetett programjaimat, mert megítélése szerint neki perpillanat ugyanazon nap fontosabb dolga adódott, amihez rám és a kocsira IS szüksége volt. Szerintem elhanyagolható kockázatot jelentett volna, ha minden marad a régiben, de nem tágított. Engedtem, áttettem mindent a vita napjára, több embert felhívtam, hogy bocs, és ma, mit gondolsz, találkozhatunk-e, stb. - de hosszú órákig dühös voltam. Pedig semmit sem számított az egész. Mérgemben viszonylag civilizáltan viselkedtem az okozóval, de amúgy dúltam-fúltam, csapkodtam, olyannyira, hogy megsérült az ujjam a körömháznál, be is gyulladt - most betadinozom. Az ujj gyógyul, magam pedig újra megerősítettem abbéli véleményemet, hogy ez nem megoldás, de nem ám, és milyen buta vagyok, ahelyett, hogy vettem volna egy nagy levegőt, és konstruktívan viselkedem, helyette kenegethetem az ujjamat... Szóval, mindig csak egy lépés, és igen, idézhető a szerzőtől a fenti kezdetű citátum: helló, szégyen, üdv újra itt...
A kötet pszichológiai témáját tekintve rendkívül laza, humoros, felszabadult, fiatalos módon igyekszik megszólítani az olvasóit, akiknek azt kívánja saját példái citálásán keresztül bebizonyítani, hogy nincsenek tabu témák, mindenről lehet beszélgetni, egyetlen trauma sem kicsi azt azt megélő számára. Megoldásai tiszták, világosok, helyenként AHA-élménnyel meghökkentők. Lehet, hogy nem mindenki lesz képes tisztán és egyértelműen nevesíteni problémáit, de aki maga képére megformálja a mű mondanivalóját, az nagyon sokat fog profitálni belőle.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
A képek a kiadó oldalairól származnak.
Megjegyzés küldése