Szabadság, szerelem, nyomor, kegyetlenkedések, gyarmatosítás a huszadik század elején, identitáskeresés és a buja földrész, Afrika sajátosságai - ez egy mondatban a Nobel-díjas író, Abdulrazak Gurnah, Paradicsom című regénye.
KönyvajánlóAbdulrazak GurnahParadicsom
Yusuf, a szuahéli fiú, 12 évesen hagyja el otthonát, egy aszályos évszakban. Ekkoriban kuriózum neki a fehér ember, ha meglát valahol egyet, akár órákig is képes bámulni. Szülei küszködnek, hogy boldoguljanak, de sikertelenül. Van egy bácsikája, Aziz, aki évente meglátogatja őket, gazdagság és veszély sugárzik belőle. 12 éves korában ezzel a férfival kell tartani az útján. A fiú gondolkodás nélkül teljesíti szülei parancsát, eszébe sem jut megkérdezni, hogy miért kell elkísérni Aziz bácsit erre az útra, ahogy azt sem kérdezte, miért kellett ezt a dolgot olyan hirtelen eldönteni. Mint később kiderül, szülei a tartozás fejében zálogba adták oda a fiút Aziz boltjába kisegítőnek.
Aziz kereskedő, minden évben a földrész belsejébe vezet karavánokat, de a nagy pénz nem ebből származik, hanem csempészáruból. A huszadik század elején járunk, amikor Afrika már javában gyarmatosítástól szenved, ezen a helyen a németek az urak, és az amúgy is vad vidék kegyetlenségeit ők is megfejelik a leigázókat jellemző erőszakos természetükkel. A brutalitás mindennapos errefelé, ami ötvöződik a muszlim vallás sajátos előírásaival. A hit hiába békés, ha minden hatalom a férfiaké, akik nagy része természetüknél fogva nyers faragatlanságot tanúsít, otromba vicceket csinál és megalázza a tőle gyengébbeket.
A fiú lassan érti meg, hogy szinte egész fiatal élete ennek a kereskedőnek szolgálatában fog eltelni. Az ő felnövés és jellemfejlődés-története ez a mű, miközben Afrika kizsákmányoló tablóját nézi az olvasó, és halad a mesében, amely a szabadság-szerelem kettőséről regél - ami sosem egyértelmű és ritkán győzedelmes. Yusufnak nehéz megértenie, hogy a jólét esetében csak egy aranykalitka, nehéz átlátni és még nehezebb elindulni egy olyan úton, ami javára szolgálhat. Hiába csak egy meseféle, az európai olvasónak egzotikus, kíváncsivá teszi az annyira más környezetben uralkodó mentalitás és a brutalitás mértékének, természetességének és kézenfekvőségének egyértelműsége, ahol a földrész hiedelemvilága egyesül a Korán szúráinak tanításával.
Idézetek a könyvből:
Onnan hegyen-völgyön átkelve olyan földre ért, amilyen gyönyörűt még sohasem látott utazásai alatt, még Herátnál is szebb volt. Tele volt gyümölcsösökkel, kertekkel és sebes patakokkal, és olyan tanult, civilizált emberek lakták, akik megszállottan imádták a háborúskodást és a cselszövést. Így aztán az országaikban sohasem volt béke.
Afrika újkori története a gyarmatosítás égisze alatt zajlott, a regényben szereplő terület arab majd német befolyás alá került. Az őslakosok saját életük urai ritkán lehettek, infrastruktúra és a szélesebb világra vonatkozó ismeretek, tanítás híján bárkinek bármit elhittek, pláne, ha azokat fegyverrel kényszerítették rájuk. A kereskedők elszedték az értékeiket, amelyekért gyakran ócska gombokat kaptak csupán. Yuszuf szuahéli fiú, aki a kereskedőnél a szülei hiányán túl úgy érzi, a Paradicsomba került: mindig van mit enni, fedél a feje felett, Aziz bácsi jól bánik vele, a kereskedő jobb kezének számító fiatal férfi pedig alapvető kereskedői fogásokra tanítja, de mellette az életre is. Járunk Afrika belsejébe tartó expedícióval, lehet szörnyülködni az ottani kegyetlenkedéseken, míg a harmadik részben hősünknek döntenie kell, merre haladjon az útja, mennyit ér az aranykalitka.
Annyira más ez a regény, mint amihez földrészünk olvasói hozzászoktak. Könnyen olvasható, de éppen mássága miatt nem biztos, hogy sokakhoz közel kerül a főhős személye vagy az afrikai mentalitás. Nyitottan érdemes olvasni, mint ahogy Az Ezeregyéjszaka meséit. Rácsodálkozni friss mondataira, üde párbeszédeire, nem különösebben foglalkozni az erőszak, durvaság mondataival, mert olyan természetes (volt) ez akkor és arrafelé, mint a levegővétel. Nem agyaltak rajta és nem érezték, hogy rossz lenne bármi, amit cselekedtek a kegyetlenség címszava alatt. A tájleírások testközelbe hozzák Afrika gyönyörű vidékeit, a hitről, szabadságról, szerelemről szóló részek pedig helyenként humorral kezelik és leszállítják a piedesztálról a fenti fogalmak tárgyiasulásait.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Az Ezeregyéjszaka meséi keverednek a Korán-ból és a Bibliá-ból ismert József történetével az irodalmi Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah nagy sikert aratott varázslatos elbeszélésében - ahogy jelen van benne a 20. századi eleji Afrika gyarmatosítókkal és erőszakkal teli szörnyű és kíméletlen valósága is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése