A végzet fegyvere - Római vér

Időszámításunk előtti római korba visz el Steven Saylor számos történelmi krimije, az ókori Rómába. Az izgalmas történetek magukkal ragadják az olvasókat: A római vér Sulla diktátor idejében játszódik, egy apagyilkosság van a keresztmetszetben és ezernyi fordulat a nyomozás során, míg A végzet fegyvere a Spartacus-féle véres rabszolgafelkelés idején játszódik, ahol két rabszolga a gyanúsított a ház urának megölésével. Igazi csemegék mind a krimirajongóknak, mind az ókori történelem iránt érdeklődőknek. A művek felújított kiadásban, új szerkesztésben és új borítóval kerültek az olvasók elé az Agave Könyvek gondozásában. 

Könyvajánló 

Steven Saylor

Római vér

A végzet temploma

Római vér

Rómát egy véres polgárháború után 3 éve diktátor uralja, Sulla, annak ellenére, hogy önkényesen van már hivatalában, továbbra is verdikteket fogalmaz meg a Birodalom számára. A rendkívüli posztra zavaros idők esetén (pl. polgárháború után) a szenátus hatalmaz fel valakit, akit erős kezűnek tekint. Ilyenkor a jog egyes területeinek elfogadott szabályai felfüggesztésre kerülnek, de csak meghatározott rövid  időre (és nem három évre, mint Sulla ügyeskedéseinek köszönhető), amíg a demokrácia újra gyakorolható a területen. Ahogy ilyenkor lenni szokott, sok római polgár önös érdektől vezérelve nyomta fel ellenségeit, hogy azok javaihoz hozzájuthasson, ez a helyzet Sulla uralkodásakor is. A történet szempontjából a fentiek nagy hangsúlyt élveznek.

Ebben a kaotikus helyzetben keresi fel egy magas rangú rabszolga, Tiro, Gordianust, a nyomozót, akit segítségül kérnek fel az ameriai Sextus Roscius ügyében indult eljárás miatt. A fenti személyt  apja meggyilkolásával vádolják (aminek büntetése egyenesen elrettentő módon végrehajtott halál), és a pályakezdő, fiatal Marcus Tullius Cicero az, aki elvállalja az egyáltalán nem sablonosnak ígérkező ügyet. Cicero ekkor még ismeretlen, zöldfülű ügyvéd, aki hírnevének megalapozása céljából kiugrási lehetőséget keres, és miután ezt az ügyet senki sem vállalta el előtte (mint később kiderül, nem véletlenül), úgy érzi, van mit keresni rajta marketing szempontjából (akkor is, ha ez a szó, marketing, akkoriban valószínűleg ismeretlen volt).

Steven Saylor Texasban született 1956-ban; gyermekkorában gyakran járt autósmoziba, ahol egy életre beleszeretett az ókori tárgyú filmekbe (Ben Hur, Kleopátra, Spartacus). A Texasi Egyetemen szerzett történész diplomáját a History Channel ókori Rómával foglalkozó műsorainak szakértőjeként is kamatoztatja. Gordianus, a Nyomozó főszereplésével eddig tizenöt kötete jelent meg, mellettük Róma és Birodalom címmel az ókori Róma történetét feldolgozó, évszázadokat átívelő műveket is írt.

Saylor 2007-ben járt először a Könyvhéten a Róma magyar nyelvű megjelenése alkalmából, majd négy évvel később ismét meglátogatta rajongóit. Amikor éppen nem a római levéltárakat bújja, a kaliforniai Berkeley-ben és a texasi Austinban él.

A történelmi krimi Kr. e. 80-ban játszódik, egy véres polgárháború utáni zavaros időkben. Alaphelyzet: a fiú gyűlölte az apját, az apa gyűlölte a fiút, évről évre halmozódott bennük a keserűség, harag, neheztelés és bosszú. A fiú félresikerült alak, kapzsi, tiszteletlen, nyársat nyelt, akinek elvileg lehetett oka az apagyilkosságra, de bármennyire is sok-sok kilométerrel arrébb volt éppen az emberölés idején, vajon felbujtóként tevékenyen részt vállalt az események ilyen alakulásában? Ha ez bebizonyosodik, rettentő halált kell halnia. A politika pedig ott kavar be az ügybe, hogy a regnáló rendkívüli helyzetben a törvényen kívül helyezés június elsején hivatalosan befejeződött, márpedig ezen a listán utólagos felvezetéssel a meggyilkolt apa neve szerepelt - de Rosciust szeptemberben gyilkolták meg. (Törvényen kívül helyezése a személynek: bárki jogkövetkezmények nélkül megölhette az ilyen polgárt, ahol éppen megtalálta.)

Persze, a helyzet korántsem ilyen egyszerű, Gordianusnak rengeteg fejtörésébe kerül, amíg a valóságra rájön, annál is inkább, mert Cicero sem játszik nyílt lapokkal, legjobb esetben is nem mindig.

Fülszöveg

Időszámításunk ​előtt 80-ban járunk, a Sulla-féle polgárháborúk korában. A belső hatalmi viszályok Róma mindennapi hangulatára is rányomják bélyegüket: szakadozik a közbiztonság hálója, minden sarok mögül veszély leselkedik. A helyzetet csak tetézi, mikor egy forró napon a gazdag földbirtokos, Sextus Roscius brutálisan meggyilkolt holttestére bukkannak az egyik bordélyház előtti téren.

A gyilkossággal az áldozat fiát gyanúsítják, a borzalmas bűnre pedig csak egyféle büntetés létezik: halál. A vádat leszegett fejjel viselő fiút a törvény színe előtt a kor népszerű államférfija, Marcus Tullius Cicero veszi védelmébe. Missziója gyakorlatilag reménytelen, épp ezért a Rómában feddhetetlen hírnek örvendő Gordianushoz fordul, aki a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban kutat bizonyítékok után, hogy alátámassza Cicero igazát, és megmentsen egy, a politikus szerint ártatlanul megvádolt férfit.

Steven Saylor, a történelmi regények amerikai bestsellerszerzője 1991-ben indította útjára kedvenc ókori nyomozója azóta másfél tucat kötetet számláló fordulatos történetét, melynek első darabját, az idehaza is nagy népszerűségnek örvendő Római vért most újraszerkesztett kiadásban tartja kezében az olvasó.

A végzet fegyvere

A sorozat másik része, A végzet fegyvere a Spartacus-féle véres rabszolgafelkelés idején játszódik, Kr. e. 72-ben. A már ismert Gordianus nyomozónk továbbra is az ókori Rómában él, megélhetése abból áll hogy ügyvédek számára felderíti az igazságot a bűntényekről. A végzet fegyvere című regény kezdetén sötét az éjszaka, amikor Gordianus néma rabszolgája ajtót nyit egy öntelt és vehemens úrnak, aki Róma leggazdagabb polgára nevében bízza meg őt egy emberölés tettesének nyomozásával. Az ügy teljesen egyértelműnek tűnik: a ház ura holtan fekszik, két rabszolga pedig elszökött a birtokról, hogy feltételezések szerint csatlakozzon Spartacus felkeléséhez. Az akkori törvények rendelkezése alapján, ha egy rabszolga megöli a gazdáját, megtorlásként a birtokon dolgozó összes rabszolga halálát leli. Gordianus pontosan tudja, hogy a látszat néha csal és előbb utóbb ki fogja deríteni ki a gyilkos - feltéve ha életben marad addig. A gyilkos ugyanis a ott bujkál a házban.

A Sub Rosa kötetek nagy erőssége, hogy nagyszerűen vegyíti egymással a krimi, az ókori Róma történelme és a regényesség, család, becsület, irgalom vonásait.

Fülszöveg

Nehéz ​idők járnak a Római Birodalomra, Spartacus rabszolgafelkelésének hírei borzolják a szenátus idegeit. Gordianust eközben a legbefolyásosabb és leggazdagabb római polgár, Marcus Crassus a déli Baiaébe, a tehetős polgárok fényűző villáinak árnyékába rendeli, hogy eljárjon jóbarátja és üzlettársa meggyilkolásának ügyében. Crassus két rabszolgát gyanúsít a borzalmas tett elkövetésével, akik azóta csatlakoztak a rabszolgavezér egyre növekvő seregéhez.

Gordianus legnagyobb ellensége az idő: Crassus ugyanis az ősi törvénynek engedelmeskedve fejébe vette, hogy a két szökevény borzalmas tette miatt azok megmaradt kilencvenkilenc rabszolgatársán áll majd véres bosszút. Gordianus és nevelt fia, Eco nem csupán titkok és hazugságok, de politikai intrikák kényes szövevényében találja magát, melyek mögött különös és botrányt keltő összeesküvés szálai derengenek fel.

Az olvasó most újraszerkesztett formában tarthatja kezében Steven Saylor Roma Sub Rosa-sorozatának második epizódját, mely tíz évvel a Római vér cselekménye után veszi fel a fonalat, ahol a veszély továbbra is a mindennapok része, a megoldandó rejtélyek tétje pedig jóval nagyobb, mint pusztán az elkövető kilétének felfedése.

Hiába olvastam el ezeket a műveket jó tucatnyi éve, hálistennek, csak nagyvonalakban emlékeztem a cselekményre, és így ugyanolyan remek élményt adott a tartalmakba való belemerülés, mint annak idején. Ugyanúgy izgultam a nyomozóért, ugyanúgy tobzódtam az ókori Róma és környéke leírásáért, szokásaik, ünnepeik citálásáért, mint régen. Jó volt újraolvasni őket!

A sorozatba tartozó kötetek nagy erőssége a történelmi kontextusba illesztés, nem véletlenül lettek olyan sikeresek annak idején (kilencvenes évek - USA, ezredforduló után Magyarországon) ezek a könyvek, napjainkra is megőrizték népszerűségüket. A krimiszál komoly fejtörőkre ad lehetőséget az olvasónak, a próza pedig kifejezi a főhős család, összetartás, lojalitás, becsület és a szakmájához tartozó kötelező cinizmus, éberség és agyafúrtság részletekbe menő vonásait.

Gordiánus jellemvonásait részletesen kibontva megállapítást nyer, hogy igazi különc az ókori Róma viszonyai között, egyedi moralitással viszonyul az élet szinte minden területéhez. Plebejusnak születik, tiszteli az embereket, elismeri az emberi méltósághoz való jogukat, legyenek azok szabadok vagy rabszolgák: másokkal ellentétben nem használja ki, nem erőszakolja meg a női rabszolgákat és nem aljasítja le őket akkor sem, ha megtehetné, vagy pont azért nem, mert megtehetné. Örömmel tanít, úgy keresi az igazságot, mintha feleségül akarná venni, példát mutat, gondoskodik, szeret, felemel, hatalmas gesztusokat tesz. Képes odáig elmenni, hogy örökbe fogad egy utcai árvát és egy rabszolgafiút, és örököseivé teszi őket. Tartózkodó, a szépség hevíti ugyan, de hűséges a feleségéhez, aki szintén felszabadított rabszolga - ezt sem érti a római társadalom: feleséget státusz miatt választ az ember, szeretőt pedig a szépségéért tart. Morális szempontból nem tagozódik be egy olyan világba, ahol az erősnek joga - szinte büntetlenül - felfalni a gyengébbet, ahol a társadalom jutalmazza az erőszakot és megveti a sebezhetőséget, gyengeséget. Persze, a foglalkozása során tapasztaltak cinikussá, óvatossá és éberré teszik Gordianust, soha semmit sem hisz el első benyomásra, sem a jót, sem a rosszat.

Egy ilyen tulajdonságú főhős igazán megérdemli, hogy olvassuk a történeteit!

Szeretnél többet megtudni a könyvekről? Kattints a fenti borítókra, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!
Köszönjük, Agave Könyvek!
Kövess bennünket Facebookon!