Könyvajánló - Chris Whitaker: Ahol az égbolt véget ér
Nincs jó. Nincs rossz. Csak az élet valahol a kettő között.
Star Radley élete kisiklott azon a harminc évvel ezelőtti napon, amikor rábukkantak húga, Sissy összetört holttestére. A mérgező kapcsolatokba és drogba, alkoholba menekült nő két gyermek egyedülálló anyja, de a családról valójában 13 éves, öntörvényű lánya, az öccsét ádázul óvó Duchess gondoskodik. Kicsiny városuk rendőrfőnöke, Walk életét szintén visszavonhatatlanul megváltoztatta az a régi nap: ő talált rá a kislány holttestére, és az ő vallomása alapján került börtönbe Sissy haláláért legjobb barátja, Vincent.
Vincent büntetése lassan véget ér, és a harminc évet lehúzott férfi visszatér gyermekkora helyszínére, ahol egykori legjobb barátja, Walk, valamint korábbi szerelme, Star várja szorongva, hogy mit hoz magával hazatérése. Be nem gyógyult sebek szakadnak fel újra, évtizedekig lappangó feszültségek lángolnak fel, és csak egyvalami látszik biztosnak: ez a történet nem fog jó véget érni.
Chris Whitaker többszörösen díjnyertes könyve felkavaró olvasmány gyászról, traumáról és túlélésről, egyben pedig emlékezetes karakterek sorát felvonultató, letehetetlen bűnügyi történet.
A hétéves Sissy 1975-ben egy kaliforniai kisvárosban, az óceán partján meghal. Holttestét Walk, a később helyi rendőrfőnökké váló fiatal találja meg, és vallomása nyomán börtönbe kerül a legjobb barátja. Sissy nővére, Star élete is félresiklott azon a napon: elveszíti a húgát is és az élete szerelmét is, így később rossz kapcsolatokba és függőségekbe menekül, a családját pedig valójában 13 lánya látja el.
Eltelt 30 év, és Vincent, Star szerelme és Walk legjobb barátja kiszabadul a börtönből, és úgy dönt, hazatér Cape Havenbe. A megszokottá vált langyos mocsarat a visszatérése felbolygatja: a legtöbben nem látják szívesen a férfit, akkor sem, ha a rendőrfőnök kiáll a barátja mellett és megpróbálja segíteni, és Star életében is hatalmas felfordulást okoz a felbukkanása. De ez a felfordulás, az állóvíz felkavarása talán valami jót is hoz magával...
Egy thriller-krimi szálakkal ötvözött mély lélektani dráma ez a könyv, amely a gyásszal való megküzdést, a barátságot, a szerelmet éppúgy feldolgozza, ahogy a diszfunkcionális családok minden baját is. A középpontban Duchess, Star 13 éves lánya áll, akinek a fejlődését nyomon követhetjük. Duchess életkorát mehazudtoló módon felnőttes viselkedésű és gondolkodású, ami egyáltalán nem kirívó vagy nem szokatlan, amennyiben jóformán csak magára számíthat, és neki kell ellátnia az öccsét is. Star a depressziója és a függőségei, feldolgozatlan traumái miatt képtelen arra, hogy a gyerekeknek megfelelő körülményeket teremtsenek, így a vadóc Duchess már nagyon korán a maga ura, és azzá is kell válnia, ha nem akar elveszni.
A krimi-thriller szál teljesen elveszik a lélektani szálak között, és nagyon kemény, évtizedes feldolgozatlan problémák állnak a történet középpontjában, amelyek megcsontosodtak azóta, és úgy tűnik, végleg a mocsárba lökték a szereplőinket. A rossz családi mintázatok, a gyász, a barátság és szerelem elvesztése, a később megélt traumák az egyre rosszabb és rosszabb párkapcsolatokkal mind ott bújnak a lapok között, ahogy az emberi ítélkezés és gonoszság is. Kemény kötet, és a sok megrázó, depresszív, mélyre taszító téma a végére sem kap kellőképpen megnyugtató feloldást, lezárást. Elvégre az élet nem habos torta, és nem biztos, hogy mindig csak jobb lehet, csak jobb vár. Megrázó, érzékeny, jól megkomponált kötet az emberi kapcsolatokról - vagy épp azok hiányáról.
Chris Whitaker többszörösen díjazott angol szerző, az Ahol az égbolt véget ér a harmadik könyve, és az első, amely magyarul is megjelent az Alexandra Kiadó gondozásában, Marczali Tamás fordításában.
Köszönöm a lehetőséget az Alexandra Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése