Terítéken a lélek

 Könyvajánló - Czecz Fruzsina: Terítéken a lélek

Gasztropszichológia ​testnek és léleknek

Miért idéz fel ennyi emléket egy-egy íz?

Mit árul el a főzési stílusunk és a konyhánk rólunk és a családunkról?

Mit együnk, hogy csökkentsük a depresszió esélyét?

Létezik-e hatékony fogyókúra?

Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, gasztropszichológiával foglalkozó ételrajongó szerző tudományos eredményekkel, esetbemutatásokkal és számos érdekességgel illusztrálva mutatja be a gasztronómia és a mentális egészségünk közötti összefüggéseket. Megtudhatjuk, milyen üzenetet hordozhatnak az ételek, mit jeleznek a gyerekek, amikor nem hajlandók enni, vagy hogy miért kérdezik folyton a nagymamák, ízlik-e a főztjük. A szellemes és úttörő kötetből az is kiderül, milyen hozadéka lehet az ételintoleranciának, és miként válhat a konyha meditációs térré. A számos gyakorlat segítségével pedig a pszichológia és a gasztronómia iránt érdeklődők részesei lehetnek egy jóízű önismereti utazásnak is.

Az vagy, amit megeszel. Az egyik legelterjedtebb ételekkel kapcsolatos közhely, ami még igaz is. Sokan nem is gondolnák, mennyire központi helyet foglal el az életünkben az étkezés, pedig így van. A megevett ételek, bizonyos ízek boldogsághormonokat szabadítanak fel az agyunkban, arról nem is beszélve, hogy táplálják a testünket, de nem csak a testünket, a lelkünket is. Voltál már nagyon éhes? És mennyire esett jól aztán a következő étkezés? Mit érzel, amikor az egyik kedvenc ételed különösen finom lett legutóbb? Az evés közösségépítő dolog, nem véletlen, hogy azok a családok működnek jobban, akik együtt esznek. Már csak azért is, mert olyankor beszélgetni is lehet.

Ám nem csak az evés: a főzés, az ételek előkészítése és elkészítése is lehet terápiás jellegű. Épp a minap olvastam egy írást, a szerzőjét a futás mentette meg a depressziótól. A testmozgás az egyik legjobb támogató eszköz mentális nehézségeinkre, ez biztos, de éppen olyan jó és hatásos nagyjából bármi, amit szívesen csinál az ember a festéstől kezdve a puzzlezáson át a fafaragásig és a főzésig vagy sütésig. Hatékony, segítő terápiás eszköz, különösen, ha olyan helyen és olyan körülmények között zajlik, ami a leginkább megfelel erre. 

Nagyon érdekes gasztrotörténelmi utazás ez a kötet, amely bevezet az ételek és étkezések világába, miközben elemzi, milyen hatása van a gyerekekre annak, ha együtt eszik a család, és milyen, ha ez rendszeresen elmarad. Te emlékszel a gyerekkorod legszeretettebb emlékeire? Köztük vannak mondjuk a vasárnapi ebédek a nagyinál vagy a hétköznapi vacsorák, amikor együtt ültetek az asztalhoz? Ha volt ilyen, akkor biztos vagyok benne, hogy a legszebbek között vannak ezek. Ne hagyd ki ezeket a saját gyerekednél sem! Közösségformáló, a családot összekovácsoló ereje van az együtt eltöltött minőségi időnek, és az étkezés ezek közül az egyik legfontosabb. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor a gyerek tud kapcsolódni a családja történetéhez is, megismerheti a felmenőket és emlékeiket, történeteiket, amely akkor is fontos, ha ezek között akadnak rosszak is, hiszen ez a rossz is befolyásolja őt életében, de sokkal jobb ismerni és tudni róla, mint sötétben tapogatózni, mert így helyre tudjuk tenni magunkban, tudjuk kezelni. A közös étkezések pedig a legjobbak, hogy megismerjük ezeket a történeteket.

Szerencsére én szeretek sütni-főzni, és a családom is olyan, hogy ha hétköznap nem is, de hétvégén mindig összeültünk és közös étkezések voltak, ahogy a mai napig is együtt szoktunk ebédelni. Számomra megnyugtató, szinte terápiás hatással bír egy hosszabb főzés vagy sütés. Nem mindig és nem feltétlenül, sokszor csak a leggyorsabban elkészíthető ételre vágyom, de amikor elkap a hangulat, és vagy valami filmet hallgatok közben, aminek a szereplőit sosem látom (komolyan, egy rakás olyan film van a különféle filmcsatornákon sugárzottak közül, amelyeket végighallgattam párszor ételkészítés közben, de egyetlen egyszer sem láttam a szereplőket), vagy ha egyedül vagyok itthon, akkor a zenehallgatás közbeni főzés, figyelve a kémiai folyamatokat, az étel változását, sülését, teljesen megnyugszom. Az üresjáratokat mondjuk nem szeretem, amikor elmenni, otthagyni nem tudom, de már csak várni kell, hogy elkészüljön egy folyamat. Olyankor szoktam teríteni, vagy elmosogatni, vagy ha ezek is megvannak, akkor nyugtalanul járkálok fel-alá és fél percenként megnézem, jó-e már. Azt szeretem, amikor normálisan elő tudok készülni. Nálam az ideális főzés a következő: lepakolom és letörlöm a pultot. Előkészítem a megfelelő edényt. Felvágom meghatározott sorrendben az alapanyagokat, előkészítek mindent, ami kell hozzá. Aztán nekiállok főzni, figyelve a sorrendre, figyelve a folyamatokra - és ez az, amit a legjobban szeretek benne. Ha rotyog, és semmi dolgom vele egy darabig, akkor hasonlóan előkészítem a második fogást vagy a köretet, esetleg desszertet, vagy ha egytálétel és egyfogásos ebéd lesz, akkor otthagyom, hadd rotyogjon magában. Ha pedig jól sikerül és nekem is és a családnak is ízlik, akkor az még egy adag dopamin az agyamnak. :) Ugyanilyen nyugtató hatása van egyébként a nyáresti 40-50 perces locsolásoknak is számomra.

A kötet amellett, hogy megismertet az étkezés és ételkészítés lélekre, pszichére ható oldalával, önismereti feladatokat is tartogat a fejezetek végén. Érdekes, közérthető, a figyelmet felkeltő és fenntartó könyv, amely alapokra nagyon jó, sok érdekes tényt és adatot tartalmaz, érdekes történeteket a gasztronómia világából, de mégsem túl száraz vagy hosszú. Bevezetésnek, megismerkedésnek a témával teljesen tökéletes. 

Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus és újságíró. Pályáját gyermekpszichológusként kezdte szülőkonzultációkkal, valamint egyéni-és csoportos gyerekfoglalkozásokkal.

Szakirányú továbbképzése során fordult a gasztropszichológia felé, ma már ez a fő területe.

Az élethosszig tartó tanulás híve, táplálkozáslélektani ismereteit külföldi kurzusokon, gyakorlati tudását pedig pék-cukrász képzésen bővíti.

Óraadóként a Károli Gáspár Református Egyetemen oktat. Tanácsadás keretein belül gyermekekkel, kamaszokkal és felnőttekkel egyaránt dolgozik, a gasztronómiát önismereti eszközként és csoportösszekovácsoló erőként használja.

Köszönöm a lehetőséget a HVG Könyvek csapatának! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Kövess minket Facebookon!