A Narancsfa-kolostor

Könyvajánló - Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor

Egy megosztott világ.

Egy királynő birodalma örökös nélkül.

Egy ősi ellenség tudatra ébred.

Inysben ezer éve a Berethnet-ház uralkodott. Kilencedik Sabran királynő még nem választott férjet. Lányt kell szülnie, hogy a birodalmát megvédje a pusztulástól – de a bérgyilkosok egyre közelebb járnak.

Ead Duryan kívülálló az udvarban. Bár kinevezik udvarhölgynek, továbbra is lojális a varázslók titkos társaságához. Ead szemmel tartja Sabrant, és titokban a tiltott mágiával is védelmezi.

A sötét tengeren túl Tané kezdettől fogva arra képezte magát, hogy meglovagolja a sárkányokat, de olyan választás elé kerül, amely révén egész addigi élete feje tetejére áll.

Kelet és Nyugat szemben áll egymással, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és közben hosszú szunnyadás után a káosz erői ébredeznek.

Különleges, magával ragadó fantasy, amely egy fiktív, kifacsart modernkori világ leírása, ahol Kelet és Nyugat feszült békében él egymással. Udvari intrikák, gyilkossági kísérletek, kutatás és kalandok, és persze szerelem - minden megtalálható a lapok között, ám erre a furcsa halandó világra hatalmas veszély leselkedik: az ezer éve száműzött és alvó sárkányok újra öntudatra ébrednek és egyre erősebbek - közülük a legnagyobb célja pedig elpusztítani, hamuval borítani ezt a világot. Évszázadokkal ezelőtt a keleti sárkánylovasok együtt harcoltak ellene, és most, hogy ismét visszatér, egyetlen esélyük, ha összefognak ellene, ám a Nyugat számára minden sárkány ellenség és szörnyeteg.

Kelet és Nyugat szembenáll egymással, a gonosz, tűzokádó nyugati sárkányokat levadásszák, ám a nemes, értelmes keleti sárkányokat szinte istenségként tisztelik. De nem ez az egyetlen, ami elválasztja a két világot. Pusztító járvány tört ki nemrégiben, és egy sziget teljesen elzárta magát a külvilágtól, senki nem léphet be, csak engedéllyel. Persze az illegális embercsempészet zajlik, ám fővesztés terhe mellett...

A történet több szálon fut: nyugaton megismerjük a fiatal Ead mágust, a Narancsfa-kolostor harcosát, akinek a feladata, hogymegvédje Sabran királynőt, az Anya leszármazottját, aki talán a hatalmas sárkány elleni küzdelem kulcsa lehet. Sabran birodalmában azonban a mágia tiltott dolog, ezért Eadnek álcáznia kell magát és csak minimális mágiát használni, azt is vigyázva. Minden megváltozik azonban, amikor Ead szíve lángra lobban a királynő iránt.

Keleten Tané, a sárkánylovas-tanonc áll a középpontban, akinek minden vágya, hogy végre igazi sárkánylovassá váljon, de amikor erre lehetősége nyílik, egyszerűen minden rosszul sül el. Le kell győznie saját magát ahhoz, hogy megmentse a neve becsületét és a sárkánya életét, és nem mellesleg, talán a világot is.

Ott van Niclays, a fájdalmas múlttal rendelkező rettenthetetlen alkimista, aki talán az egyik legérdekesebb és legjobban kidolgozott karakter mind közül, akit talán éppen a fájdalma tett a legjobbá. És Loth, a vallásos ember, aki a legmélyebb jellemfejlődésen megy keresztül az egész kötetben.

Nagy erénye a regénynek, hogy nincs különbség férfiak és nők között társadalmi szinten: éppúgy lehet lovag, sárkánylovas, uralkodó vagy bármi egy nőből is, mint egy férfiból, és semmiféle ellenérzést vagy kérdést vagy kételyt nem vet fel az adott szereplő neme. Egy grandiózus high-fantasy, értelmes sárkányokkal, mágiával, kidolgozott világban, ahol minden az utolsó hatalmas csata felé robog. A könyv gyengéi talán a csatajelenetek, és a szerelmi szál sem a legerősebb, bár ez nem újdonság Shannontól: A Csontszüretben is elég esetlen, de a végére nagyon szerethető szerelmi szálat alkotott meg (amit a mai napig nagyon szeretek). 

Szeretnék figyelmeztetni mindenkit, aki kézbe veszi ezt a gyönyörű, élfestett kötetet: a megszokottnál tovább fog tartani az olvasás! Nem azért, mert túlságosan bonyolult (bár az, hogy térképek is szerepelnek az elején, hatalmas pirospont, és az is lassítja, mert időről időre visszatérek böngészni ezt a világot, és hogy épp merre járnak hőseink), hanem a gyönyörű kiadvány miatt! Időről időre azon kaptam magam, hogy az élfestését és a borítóját nézegetem, forgatom a könyvet jobbra-balra. Oké, nekem egyébként is gyengéim a lemenő nap színei: az erős, élénk, sárga, narancs, piros. Egy kicsit talán túl hosszú, túl elnyújtott volt, és nem minden része tetszett, de alapjaiban a legkevésbé sem bántam meg, hogy megismerkedtem ezzel a világgal. Várom a folytatást!

Köszönöm a lehetőséget a Next21 Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron. 

Kövess minket Facebookon!