Megbocsátás, második esély, barátság és árulás, a múlt feldolgozása - ezek állnak Jennifer Cody Epstein Az el nem küldött levelek című regénye központjában. Két barátnő és egy családi dráma története - Renata zsidó származású nő volt, Ilse pedig a háború után úgynevezett nácitlanítási eljáráson esett át... a történet pedig 1933-ban kezdődik és bő negyven évvel a háború lezárása után fejeződik be, idősíkok között ugrálva. 

Berlin - általános kép az akkori idők hangulatából (Fortepan / Buzinkay Géza)

Könyvajánló

Író: Jennifer Cody Epstein

Fordító: Bozai Ágota

Az el nem küldött levelek

Ava Fisher 1989-ben egy urnát és csinos csomagba rendezett leveleket kap kézhez egy brémai ügyvédtől. A tengerentúlról érkezett küldemény anyja hamvait és az ő örökségét tartalmazza. Ava előbb a levelek tartalmán esik túl - amelyek egy igazából sosem ismert és sosem gondolt sorsú asszony történetéből villantanak fel pár vonást - ami azonban annyira rettenetes, hogy hatása alól szabadulni képtelen, bénultan, érzelmileg szétesve üldögél a szobájában.

Ilse Maria von Fisher (az anyja) Ava szerint jegeces szülő volt, aki sohasem foglalkozott vele úgy, ahogy általában anyák foglalkoznak gyerekeikkel: elhagyta őt Németországban, egy árvaház lakójává tette és csak 6 éves korában vette vissza magához, majd újra elhagyta, amikor Sophie (Ava kislánya) ordított a kiságyában. Az asszony tulajdonképpen azóta kiírta őt az életükből, számukra Ilse meghalt. És most itt van ez az urna és itt vannak a levelek.

Renata Bauer a levelek megszólítottja, akinek New Yorkba címezte a küldeményeket, és amelyeket sosem adott postára. Renata zsidó származású nő volt Berlinben, Ilse pedig a háború után úgynevezett nácitlanítási eljáráson esett át... az események pedig 1933-ban kezdődnek.

A két idősíkon játszódó történet 1989-ben kezdődik, amikor Ava Fisher megkapja az urnát és a leveleket, az ő erőfeszítéseit, hogy megértse az anyja cselekedeteit, megtalálja Renatát, és megbékéljen saját démonjaival. A családi dráma a jelenben a nácizmus sötét oldalára visz el a múltban, amikor két barátnő életébe berobban a fenti ideológia. Olyan könnyű úszni az árral, amikor mindenki belép a Hitlerjugendbe, Ilse is, és csak akkor gondol bele, hogy ami történik és amiket tesznek emberekkel, az rossz, amikor rettenetes élményen keresztül személyesen lesz érintett Renata miatt. 

A nácizmus öröksége évtizedeken keresztül kísért, a tragikus események feldolgozása hosszú ideig mérgezi a családi-baráti kapcsolatokat, egyik oldalon a lelkiismeretfurdalás, másik oldalon a jogos sértettség, nehéz megoldást találni a nyugodt, kiegyensúlyozott életre. Embertelenséget nagyon nehéz ellensúlyozni. A dramaturgia az idősíkok váltakozásával eleve garantálja a feszültséget, a feszes történetvezetés, a karakterek kidolgozottsága emeli a mű élvezeti értékét. Megbocsátás, második esély, barátság és árulás, a múlt feldolgozása - ezek állnak Jennifer Cody Epstein Az el nem küldött levelek című regénye központjában. 

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Berlin, 1933

Ahogy a náci párt egyre nagyobb önkénnyel irányítja a várost, Ilse és Renate barátsága hirtelen ostromzónába kerül – és mivel Ilse egyre jobban bevonódik a Hitlerjugend mozgalomba, egyszer csak a készülő nagy vihar ellentétes oldalán találják magukat. A nürnbergi törvények arra kényszerítik Renatét, hogy konfrontálódjanak a rég eltemetett múlttal, ami végül katasztrófális áruláshoz vezet.

East Village, 1989

Ava Fisher és anyja, Ilse között sosem volt jó a viszony. Túl sok kérdés feszült közöttük. Kicsoda Ava apja? Hol volt Ilse a háború alatt? Miért hagyta egyetlen gyermekét egy német árvaházban a háború utolsó hónapjaiban?

Egy nap Németországból megérkeznek Ilse hamvai és velük számos el nem küldött levél. Címzettjük, bizonyos Renate Bauer, aki anyja gyerekkori barátnője volt. Ahogy Ilse leveleiből feltárul a sötét múlt, Ava mélyebben belemerül egy nő életének történetébe, akit sosem ismert igazán.

Fotó: Alexander Berg

Jennifer Cody Epstein négy regény szerzője, amelyek a világ huszonegy országában jelentek meg: The Madwomen of Paris (Ballantine, 2023), Wunderland (Ballantine, 2019), The Gods of Heavenly Punishment (W.W. Norton, 2012) és The Painter from Shanghai (W.W. Norton, 2007).

A 2024-es Edgar Award for Best Novel (Legjobb regény) döntőjébe került, a 2020-as Simpson/Joyce Carol Oates Irodalmi Díj listáján szerepelt, és 2014-ben elnyerte az Ázsiai Csendes-óceáni Amerikai Könyvtárosok Egyesületének szépirodalmi díját.

Írt a LitHub, a BookRiot, a McSweeney's, a The Wall Street Journal, a The Asian Wall Street Journal, a The Nation (Thaiföld), a Self és a Mademoiselle számára, valamint tanított a New York-i Columbia Egyetemen és a kiotói Doshisha Egyetemen. A New York-i Brooklynban él családjával. 

Termékadatok