A balatoni sellő című kiadvány a régi Pöttyös-sorozatra hajazó, kalandos, humoros lányregény a 19. század valóságából, ahol Jókaival találkozhatunk, kideríthetjük, van-e sellő a Balatonban, és miért fontos egy iránytű a családban. Főhőse egy cserfes, minden lében kanál csitri, aki nemesi származású lány létére ideje nagy részében - botrányos módon - nadrágot hordana inkább.
KönyvajánlóKirály Anikó
A balatoni sellő
Kalandos meseregény, amelyet 10 éves kortól lehet ajánlani a gyerekeknek vagy gyereklelkű felnőtteknek. Nem vagyok nagy meseolvasó, a fiam kiskora óta minden mesét minimum gyanakvással szemlélek (olvasd fel sok százszor például a Sün Balázs című örökbecsüt néhány hónap leforgása alatt, és megérted). Az Új Kedvencek-sorozat darabjai azonban ifjúsági regények, a régi Pöttyös Könyvek új köntösben, új szerzőkkel, márpedig még mindig van pár 40-50 éves ifjúsági regényem saját fiatalkoromból, amiket időről időre újra előveszek a polcokról. Ez az egyik oka annak, hogy A balatoni sellő című könyvet magam elé húztam, és olvasni kezdtem. A másik ok sokkal prózaibb: pár hónapja olvastam Király Anikó másik művét, a Mamusz, bejgli, szerelem című könyvet, amely üdítő humorával teljesen levett a lábamról. És bizony, ez a kötet is az ő munkája.
Ebben a műben a 19. századi Balatonfüredre érkezik a főhős, a szeles-cserfes-kalandvágyó Kassay Szofi és grófi családja. Nem jókedvükből költöznek oda, hanem mert elszegényedtek (a családfő lovak és kártya iránti szenvedélye sokba került), és valamit lépniük kellett. Adósságokkal küszködni borzasztó dolog, nagyon nehéz dolga van a nemesi család idősebb lányának, aki eladósorba kerülve egy céllal választhat ki vőlegényt: legyen annyi pénze, amivel kihúzhatja őket válságos helyzetükből - ne vicceljünk, perpillanat még kertészre sem futja a Kassayaknak a valamikor híresen szép villa körüli területek gondozására. Semmi baj, itt az Anna-bál, lesz lehetősége Aliznak rangjának megfelelően házasodni.
Aliz cserfes húga, Szofi, nem érzi ennyire kényelmetlenül magát, mint mindenki más a Pestről ideköltöző családban: kalandnak fogja fel a megpróbáltatásokat, és a Herceg nevű kutyájával folyamatos mozgásban van, mindent tudni, mindent látni akar. Például hajlandó szemet hunyni a háztartási lopás felett, ha az elkövető szerez neki két kertésznadrágot. Anyja, a grófné, teljesen magánkívül kiabál vele, amikor először észreveszi a ruhadarabot, de hát mit lehet tenni, ha a kislány ebben jobban tud fára mászni?
Az alaphelyzet tehát adott: Aliz vonala a történelmi romantikus szálat gazdagítja, míg Szofi története a finom lányregény felé hajlik el. Végül is, ő akarja megtudni a sellő rejtélyét (aki titokzatos okból vízbe borogatja a jachtegylet csónakjait), ő akar Jókaival találkozni, és a regényben fontos szerepet játszó iránytű is az ő makacssága miatt fog... azt okozni, amit okozni fog.
Szóval: győzni fog az igazság? Tényleg él egy sellő a Balatonban? Mi az elsőbálozók leghőbb álma-vágya? Hogy lehetnek ennyire elcseszettek a lányok szülei? Mi történt a múltban? Mi a nagymama, nagypapa története?
Ez a meseregény kicsit másabb, mint Király Anikó legtöbb műve: ugyanúgy remekül megírt történet, csak másabb humorral, árnyaltabb cselekményszövéssel, mint amihez általában hozzászokott a szerző rajongója. Ez irodalmi szempontból semmiképpen sem jelent csökkent értéket, sőt. Egyszerűen annyit érdemes elfogadni, hogy más, mint az eddig írtak.
Szerintem ezt a könyvet is besorolom a régi lányregényeim példányai mellé, hogy megérdemelten várják a következő nemzedéket, akiknek megítélésem szerint egyszer kell csak, hogy kézbe vegyenek egy Király Anikó kötetet, aztán pedig megszállottan kapják fel a fejüket, ha valahol belebotlanak a nevébe. Ez a mű is méltó erre.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
A város az Anna-bálra készülődik, a bál szépe majd a Balaton Jégszíve nevű, gyönyörű ékszert viselheti. Ám különös események zavarják meg az előkészületeket: feltűnik a balatoni sellő, egy csendőr pedig mindent megtesz, hogy egy rejtélyes iránytű ne juthasson el tulajdonosához...
Az Új Kedvencek-sorozat legújabb kötete is a régi lányregények hangulatát idézi fel.
Bachu Photo |
A nevem Király Anikó. Már egészen megszoktam, sőt, hallgatok is rá. Időm nagy részét írással töltöm. Ha pedig nem írok, akkor rajzolok. Igazából semmi máshoz nem értek (ami az iskolán kívül sosem jelentett problémát), de nem is hiányzik semmi más az életemből.
(Felvidékről, a mátyusföldi Feketenyékről származó gyerek és ifjúsági regényíró.)
Éppen most fogynak a tizenhatodik jegyzetfüzetem üres lapjai, úgyhogy még rengeteg mesélnivalóm van a számotokra.
Megjegyzés küldése