Gyönyörű, napos időben az ember szívesen kirándul, és még szívesebben csodál ámulatba ejtő panorámákat. Hazánkban szerencsére rengeteg kilátó már önmagában is impozáns építmény. De miért szeretjük a kilátókat? Fentről minden kicsit szebbnek tűnik. Ráadásul a messzire nyújtózó táj mesebeli látványt nyújt. Következzen most hét hazai kilátó, amit érdemes felkeresni.
Galya-kilátó
A Galya-kilátó (korábban Péter hegyese-kilátó) a Galya-tető egyik csúcsán, a 955 méter magasan az Országos Kéktúra útvonalán található. Ez a 30 méter magas kilátó világhírűvé vált számos díjának köszönhetően. 2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában, emellett a közönségdíjat is bezsebelte, majd 2016-ban az Architizer, egy amerikai online magazin közönségdíját, ráadásként az American Architecture Prize (AAP) arany fokozatát is megkapta. Már maga az építmény is impozáns, de a kilátás a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, a Mecsek és a Magas-Tátra tájaira feledhetetlen, lebilincselő. (MTI Fotó: Komka Péter)
Csergezán Pál-kilátó
A Budai-hegység legmagasabb pontján, a Nagy-Kopaszon megtalálhatjuk ezt a hangulatos, vörösfenyőből épült kilátót, ahol 100 lépcsőfok megmászása után lenyűgöző kilátásban lehet részünk. Tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét beláthatjuk. Jól láthatóak a Budai-hegység csúcsai, a Pilis-hegység, a Visegrádi-hegység, a Vértes, a Mátra, a Gerecse és a Velencei-hegység. Az esztergomi bazilika pedig még szabad szemmel is látható. Ráadásul a tájékozódást segítendő a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik, hogy mit látunk a távolban. (Fotó: parkerdo.hu)
Erzsébet-kilátó
A listáról nem maradhat le az igazi klasszikus, az Erzsébet-kilátó sem. A főváros legmagasabb pontján, a János-hegy tetején található ez a 23 és fél méter magas neoromán stílusban, mészkőből és homokkőből épült különleges alkotás. A kilátóból tiszta időben akár 80 km-es körkilátás tárul elénk, nagyritkán még a Magas-Tátra csúcsai is kivehetőek. Az 1910-ben átadott kilátót Erzsébet királynéról, Sisiről nevezték el. Ráadásul az 20. század eleji Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.
Xantus János Gömbkilátó
Ez a 15 méter átmérőjű építmény Balatonboglár jelképé vált. Egy vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedett ki a Várdomb, melynek tetején áll ez különleges vasszerkezet, ahonnan pazar látvány tárul elénk. Elkészülte után megjárta az '58-as brüsszeli világkiállítást, majd a Budapesti Nemzetközi Vásárt, míg végül az 1960-as végén került mai helyére a sokak által csak UFO-ként emlegetett látványosság, ahol az összes égtáj felé nyíló kilátás páratlan. (Fotó: Tuli Marianna / hajozas.hu)
Siófoki Víztorony
Siófok legemblematikusabb épületét a város szívében találjuk. A több mint 100 éves műemlék 45 méter magasan tornyosul a város fölé. Két panorámalifttel juthatunk a kilátó szintre, ahol 360 fokban körbejárható nyitott rész kínálkozik arra, hogy megcsodáljuk a lélegzetelállító balatoni panorámát. A legkülönlegesebb az egészben, hogy a felső rész forog, így egy üdítő mellett ücsörögve is megcsodálhatjuk a teljes körpanorámát. Miután pedig kigyönyörködtük magunkat megleshetjük a Samsung élményközpontot is. (Fotó: viztorony.com)
Ranzinger Vince-kilátó
A lista ezen építménye kakukktojás a többiek mellett, hiszen eredeti rendeltetése szerint nem kilátónak készült. A Tatabánya feletti Kő-hegyen álló 30 méteres torony egykor a XII-es akna felvonójaként szolgált, és az 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. Az 1980-ban felállított aknatornyot Bányász toronyként ismerik sokan, pedig a 2008-as felújítást követően Ranzinges Vince bányamérnökről nevezték el, aki rengeteget tett a helyi szénbányászat fejlődéséért. A toronyból jól láthatóak a környező falvak, városok, ráadásul a kiépített turistaösvényen eljuthatunk a város másik nevezetességéhez, a Turul emlékműhöz is.
Írottkő-kilátó
Írottkő a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, de nem csupán az övé, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is. Az 1913-ban épült kilátó két ország, Magyarország és Ausztria találkozásánál, és mindkettejük területén fekszik. Neve németül is azonos, azaz Geschriebenstein, mely magyarra fordítva megírt követ jelent. A kilátó mindkét országból szabadon látogatható. Nevét pedig a hegynek is nevet adó sziklaalakzatnak köszönheti, ahol még ma is jól láthatóak a bevésett C B E betűk, melyek egykor az itt fekvő arisztokrácia birtokainak határvonalát jelölték. Ez már a kilátótól mintegy 40 méterre fekszik, osztrák területen.
Tetszett, amit olvastál? Akkor kövess minket a Facebook-on is!
Ha pedig a kilátók után kíváncsi lennél Magyarország néhány gyönyörű kastélyára, kattints!
Megjegyzés küldése