Budapesten nem csak épületek között sétálva érezhetjük magunkat a múltban, de már egyedülálló járműritkaságok gyűjteménye is vár minket, hogy néhány órára évtizedeket repülhessünk vissza az időben.
2023. december 1-jén nyitotta meg kapuit a Bécsi út 38-44. szám alatt az az új kiállítás, mely az autó- és motorgyártás remekeit sorakoztatja fel a kezdetektől napjainkig, ez nem más, mint a 365 Oldtimer Museum. Mi egy borongós szombat délutánon döntöttünk úgy, hogy eljött a látogatás ideje. Már az emelet folyosói részén láthatunk különleges gépkocsikat, de az igazi élmény mégiscsak akkor vár, ha megváltottuk a belépőjegyet. Meglepetésünkre rajtunk kívül alig páran sétáltak az autócsodák között, így ráérősen, mindent alaposan megnézve (mindent a szemnek, (majdnem) semmit a kéznek), az ismertetőket elolvasva haladtunk körbe. Bár a terület bármely irányból bejárható, mi a jegy mellé kapott tanácsot követve balra indultunk.
Ez az útvonal három Fiat 500-as között vezetett minket, egyenesen a motorokhoz. Be kell vallanom, hogy sosem rajongtam a kétkerekű járművekért, de így látva őket bizony nekem is tátva maradt a szám. Mint például ennél az 1984-es Moto Guzzi V50 Cafe-nál.
Ezen a szakaszon vannak kisebb beugrók, ahol archív felvételek pörögnek versenyekről, valamint a járművek és azok alkatrészeinek fejlesztéséről angol és magyar szinkronnal, illetve a közlekedési eszközök gyártásában meghatározó szerepet játszó magyarok, mint például Csonka János és Galamb József életrajzát is olvashatjuk. Szintén ezen a részen láthatjuk a kiállítás kakukktojását, egy csónakot is. Mielőtt megdupláznánk a kerekek számát, egy háborús környezetbe helyezett, oldalkocsis, 1938-as évjáratú BMW R51/2-es motorkerékpár búcsúztat minket. Ez az installáció bennem több filmet is felidézett.
Számomra itt újabb meglepetés következett. Mivel rajongok a Volkswagen Bogárért, meg úgy általában a régebbi, kerekebb formatervű, “egyéniség” autókért, amikor hallottam a múzeumról, nem igazán néztem meg, hogy mi is várható, annyi volt biztos, hogy én ezt látni szeretném. És hogy miért vágott mellbe az élmény? Mert ahelyett, hogy szellősen lett volna itt-ott egy-két modell elhelyezve, katonásan sorakoztak, egymástól fél-egy méterre. Elsőként Mercedes-ek sokasága fogad, amelyek közül már az első, 1957-es modell is hordoz a mindennapokból ismerős jegyeket.
A merőleges sorból BMW-k figyelnek ránk, illetve egy sötétzöld Jaguar is, amelynek motorházteteje függőlegesen áll, így beleshetünk alá. Mielőtt továbbra is balra tartva újabb terembe lépnénk, még elidőzhetünk egy kicsit James Bond világában is. A filmekben megjelenők közül négy autót vehetünk szemügyre igazán közelről, hiszen még terelőszalag sincs köréjük húzva. Ezek a modellek foglalják el ezt a sarkot: Volvo P 1800 E 1971-ből, Citroën 2CV4 Club 1986-ból, Lotus Esprit V8 “S4 Sport 1998-ból és Jaguar XKR Cabriolet 2000-ből.
Az újabb terem újabb álleejtéssel jár: régebbinél régebbi modellek idézik meg a 80-90-100 évvel ezelőtti autózás érzését. Több olyan autó került itt kiállításra, mely a történelmi filmek kedvelőinek ismerős lehet, illetve a jégszállító Ford T-modell is itt foglal helyet. A terem középpontjában egy rendkívül hosszú, két évig, ebben a formájában egyetlen példányban készült, az idén 95 éves Rolls-Royce Phantom II áll, amely önmagában életre kelti a luxus fogalmát. Ha nem is ennyire egyedi, mindenképpen figyelemre méltó a 73 éve készített Jaguar Mark V Cabrio is, amely 120 lóerős, 3485 köbcentiméteres motorjával 146 km/h-s csúcssebességre képes.
Ehhez a teremhez csatlakozik a kiállítási térből kinyúló vetítőterem, ahol Barényi Béla életébe nyerhetünk rövid betekintést. Számomra új információ volt, hogy neki köszönhetjük a biztonsági töréstesztek bevezetését, és ezáltal valószínűleg sokak életének megmentését. Az első ilyen tesztre 1959-ben került sor, azóta érezhetjük magunkat nagyobb biztonságban ilyen teszten jó eredményt elért autóban ülve.
Miután a filmvetítés néhány percére megpihentünk, már csak az utolsó szekció van hátra a kijárat előtt. Itt inkább a versenyautók uralják a terepet, de Porsche 911 Carrera G-ben is gyönyörködhetünk. Ha nem lenne mellette a tábla, az állapota alapján nem hinném el, hogy ez a gépkocsi idén a 40. gyártási évfordulóját ünnepli.
Az egész kiállításon végigkísérnek minket a falakon a képek is, melyek hol a korabeli versenyeket, hol az adott autóhoz kapcsolódó életérzést igyekeznek átadni. Az autók mellett található információs táblák viszont egységesek, a kiállított modell neve és gyártási éve mellett a típus fontosabb adatait, illetve rövid történetét olvashatjuk magyar és angol nyelven.
A fentiekben említett típusok a mi látogatásunkkor aktuálisan a helyszínen lévők közül általam kiemeltek, a teljes kiállított állomány nagyon kicsi részét képezik csak. Ez is egy olyan múzeum, ahova érdemes időről időre visszatérni, hiszen a gépjárműveket cserélik. Bármikor mehetünk, ugyanis kifelé menet azt is megtudtuk, hogy a kiállítás nem a benne látható modellek számáról kapta a nevét, hanem onnan, hogy az év minden napján látogatható.
Miért írtam az elején, hogy majdnem semmit a kéznek? Elérkezett a válasz ideje: mielőtt elhagynánk a helyszínt, ne hagyjuk ki az erre a célra kiállított gépkocsiban történő fotózkodást. Ez is időnként változik, mi ebbe a gyönyörű türkiz színű, 1961-es Skoda Felicia-ba ülhettünk be pár percre. A komfort- és biztonsági fokozata persze messze elmarad a mai autóéktól, azonban mégiscsak a múlt egy darabkáját vehetjük birtokba.
Kövess minket Facebookon is, ha további szabadidős tippeket vagy könyvajánlókat szeretnél olvasni!
Megjegyzés küldése