Életed eldobható, de tudatod halhatatlan, ami tetszés szerinti számú klóntestbe újra és újra betölthető - munkájára nézve ilyen előnyökkel bír Mickey Barnes, de a hátulütők között ott vannak a kihasználnak, hazudnak és tévedésben tartanak éccája is. Amikor a bolygógyarmatosítás során az egyik küldetés nem úgy üt be, mint szokott, hősünk óriási bajba kerül.
Könyvajánló
Író: Edward AshtonFordító: Horváth NorbertKiadó: Agave Könyvek
Mickey⁷
Mickey Barnes munkájára nézve Eldobható - az a dolga, hogy extrém helyzetekben teljesítsen, még az élete árán is. Egy űrutazásra jelentkezett, ahol terraformált bolygón kell beindítani az emberi életre alkalmas körülményeket. A munka amit végez, elég bizarr, a hely egy jégbolygón található, ahol másodpercenként halhatnak meg az emberek és ráadásul még valami teherkomp nagyságú kúszómászóktól is tartani kell (akik nem is annyira primitívek, ahogy feltételezték). Sugárzásveszélyben szerelni? Világűrtől egy burkolatnyi távolságban kínosan durva melót végezni, és ha kisodródsz, hát kisodródsz? Ki kell próbálni egy új vakcinát? A bolygón élő, őslakos, könyörtelen kúszómászókkal kell felvenni a harcot? Egyértelmű, hogy ezek mind-mind hősünk feladatai! Mickey kvázi halhatatlan, a tudata rendszeres időszakonként le van mentve, és pár órán belül új klóntestbe kerül betöltésre - kényelmes, nem? (Nem.) A halálhoz vezető szenvedés kissé megviseli az egyént, de szerencsére, sosem emlékszik rá, csak elmondásokból tudja, mi és hogyan végzett vele. Mindig igyekeznek kímélni a valóságtól: nem szenvedtél, rögvest meghaltál, és a többi, amit el is hisz. Mindaddig ez a képlet, amíg az egyik krízishelyzetben nem hal meg, csak a többiek úgy hiszik, hogy igen. Mire kalandos úton beér a bázisra, már nemcsak Mickey⁷ létezik, hanem Mickey8 is. Márpedig ez tabu, rettenetesen tiltott állapot, egyrészt azért, mert a múltban számos galibát okozott az ilyesmi, másrészt pedig azért, mert a terraformálás során borzasztó módon ki van számlálva a kalória, fejadagok vannak, amelyeket szigorúan be is tartanak.
Valahogy megoldják a fiúk (a két Mickey), hogy életben maradjanak - de társaival találkozva főhősünk rádöbben, hogy Mickey⁷ halálának körülményeiről, módjáról hamukáznak neki, úgy elferdítve a valóságot, ami saját hibáikat és az emiatti felelősségüket IS elfedi. Itt merül fel benne a kérdés: ha ebben nem osztják meg vele az igazságot, akkor még mi(k)ben nem? Messzemenő következtetések levonására kényszerül, miközben az életéért küzd. Mindenesetre az univerzum tréfás egy hely, állapítja meg keserűséggel vegyes iróniával.
Már fülszöveg alapján is olvasni akartam, de amikor belebonyolódtam a cselekménybe, egyre inkább azt éreztem, hogy na, na, haladjunk, tudni szeretném, mi fog történi a következő lapokon. Ez egy szórakoztató sci-fi, klónokkal, idegen fajokkal, bolygógyarmatosítással. Eleve a vezérfonal: bolygógyarmatosítás, aztán az Eldobható testi-műszaki-mentális megoldása-feldolgozása, az elvégzendő feladatai, a manipulatív, diktatórikus megoldás, amelyben kötelességre-engedelmességre kívánnak rábírni vezetők tömegeket, már magában olyan konfliktushelyzeteket generál, amelyeket körömrágva abszolváltam. A dramaturgiai eszközök és a karakterformálások tárházának alkalmazásával ütős kis sztori lett összekalapálva - amibe persze sci-fi fanok bele-beleköthetnének, de minek? A magamfajta átlagos olvasónak pont arra lett kitalálva, amire neki kell: körömrágni és szórakozni. Azt pedig maradéktalanul hozza a kötet.
A hatalomgyakorlás és a nagyobb jó erkölcsi kérdései is felmerülnek, ahogy a történet mélyére hatolunk: mindenképpen hasznos-e a paranoia, van-e szükséges és kellő mértéke a könyörtelenségnek, és létezik-e határa a feláldozhatóságnak? Jogos-e saját életünk, testi épségünk érdekében hazudni, titkokat őrizni, ha az ellentétes az éppen uralkodó társadalmi elvárásokkal? Olyan sci-fit tart kezében az olvasó, amelyben ezeket a kérdéseket boncolgatják, miközben izgalmas kalandokon mennek keresztül, a világépítés nagyszerűségét a vagány humor és a fatalista menjünk, csináljuk hórukkja festi alá, némi józan paraszti ésszel kiegészítve.
Szerintem olvassátok! (Már megjelent a második része is Antianyag blues címmel! Hamarosan arról is készül ajánló. Elöljáróban: ki ne hagyd, én már olvastam és igen nagyszerűnek ítéltem meg!)
Fülszöveg
Mickey7 egy Eldobható. Egy bolygókat gyarmatosító expedíció pótolható tagjaként rendre őt bízzák meg a túl veszélyes vagy várhatóan végzetes kimenetelű küldetésekkel. Ha meghal, új testet növesztenek neki, és még az emlékeit is visszakapja.
A hatodik megsemmisülése után már teljesen tisztában van a munkaköri leírásával, és hogy miért ez volt az egyetlen betöltetlen pozíció, amikor beadta a jelentkezését.
Egy rutinfeladat során Mickey7 eltűnik, és mindenki halottnak hiszi. Mire visszatér a bázisra, már az új klón, Mickey8 vette át a helyét. De, mivel a többszörözést sehol nem nézik jó szemmel, ezért titkolnia kell kettős létezését, különösen egy olyan kolónián, ahol nehézkesen megy a terraformálás, fogytán az élelem, és rossz a termés.
Ráadásul Mickey7 gyanítani kezdi, hogy a kúszómászóknak becézett őshonos állatok nem annyira primitívek, mint amilyennek látszanak.
Edward Ashton regénye 2022 egyik váratlan sci-fi sikere volt, azóta többen is Andy Weir kihívóját látják benne. A Mickey7 rendkívüli fogadtatására felfigyelt Hollywood is, és 2024-ben várható belőle a nagyköltségvetésű film, amit Pong Dzsunho, az Élősködők Oscar-díjas rendezője készít, főszerepben Robert Pattinsonnal, Toni Collette-tel és Mark Ruffalóval.
Megjegyzés küldése