A sötétségbe fojtott világ

Mindig minden áldozat megéri, ha a kitűzött cél teljesül? A fél keze már odavan, de ez csekély ár a kínai császár trónjáért? A semmit érő lányból elszánt fiúvá vált főhős okos stratégiával és ezernyi intrikát átlátva halad az áhított eredmény felé, miközben az emberek úgy hullanak körülötte, mint a legyek. Epikus fantasy retelling, ami a Ming-dinasztia felemelkedéséről szól.

Könyvajánló
Szerző: Shelley Parker-Chan
Fordító: Sárpátki Ádám
Kiadó: Agave Könyvek

A sötétségbe fojtott világ

A nappá vált lány-sorozat második darabja tavasszal jelent meg, vaskos kötetben citálva a semmit érő lányból elszánt fiúvá vált főhős, Csu Csungpa kalandjait a kínai császári trónért. Ha emlékszünk az első részre, a semmitlét jóslatát kapó lány életösztöne felülkerekedik körülményein, és bátyja halála után felveszi annak személyazonosságát. Sok küzdelmen keresztül jut el odáig, hogy ne csak a túlélés legyen legfőbb célja, hanem okos intrikákkal, személyes meggyőzéssel és egy huszárvágással tényező legyen a hatalmi harcban, amely Kína birtoklásáról szól. Persze, közben nagy személyiségtorzuláson megy keresztül, hiszen egy vezető nem mindig operálhat tisztességes eszközökkel. (Semmi kérdőjel az utolsó mondattal kapcsolatban, egyszerűen ez a rideg tény.)

Itt tartunk, amikor a második rész kezdődik: Csu Csungpából Csu Jüancsang lett, a Fénylő Király, aki fantasztikus győzelmet aratott és immár övé Kína déli része, amit elszakított korábbi uraitól, a mongoloktól. Most azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megszerezze a trónt, és császárrá koronáztassa magát. Mit kell ezért tennie? - hiszen a feladat óriási, és nem ő az egyetlen, aki erre a tisztségre áhítozik. Az egyik ellenfele Csang asszony, aki a férje miatt töri magát, és elég erős ahhoz, hogy megállítsa Csu Jüancsangot. Ráadásul egy tudós is hasonló gondolatokkal dédelgeti egóját, hogy ő lesz az új kínai császár. Mit fog tenni a lány? Szövetséget köt kiszámíthatatlan ellenségével, Oujang tábornokkal, az eunuchhal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon. Vajon mire elég ez a szövetség?

Amikor kézhez vettem a futártól a csomagot, sajnálattal közöltem a többi olvasmányommal, a hímzésemmel és a streaming adókkal, hogy bizony, bizony, háttérbe csúsznak A sötétségbe fojtott világ című kötet viszonylatában: már az első könyv végén ölni tudtam volna az újabb részért, mert igen kiválóra és izgalmasra sikeredett ez az epikus fantasy retelling, ami a Ming-dinasztia felemelkedéséről szól.

Kína mindig is híres volt intrikáiról, olyan átláthatatlan szövevényeket alkotva belőlük, hogy ember legyen a talpán, aki sok lépéssel előre nézve képes gondolkodni a fentiek közepette. Plusz, az emberélet arrafelé sosem volt drága, pláne, ha szentnek kikiáltott cél érdekében kell megszabadulni az ellenfelektől. Hát itt hullanak is az emberek, mint a legyek! Nincs lehetetlen, vallja a főhős, egészen egyszerűen "csak" arra van szükség, hogy megváltoztassa a világot és lehetségessé tegye azt amire vágyik. Nem hajlandó elfogadni, hogy a világ nem akar helyet hagyni neki, inkább megesküdött rá, hogy megváltoztatja a világot. "Győzni fog. Nem annak dacára, hogy ki ő, hanem éppen azért." - tartják róla hívei. 

Sok karakter nemes egyszerűséggel felülemelkedik az addig meggyőződéssel vallott etikai értékein, torzóvá válva megerőszakolja saját személyiségét, azzal indokolva, hogy a cél mindent megér. De ha mégsem ér meg mindent az áhított eredmény? Az óriási háború, a citált erkölcsi dilemmák, amelyek kettőse alapjaiban kívánja megreformálni a fennálló rendszert, óhatatlanul súlyos következményekkel jár: győztes csak egy lehet, de még ő sem ússza meg az egészet maradandó mentális és egyéb sérülések nélkül.

A rengeteg intrikához az olvasó részéről szükségeltetik némi gyomor, kicsivel több, mint A nappá vált lány című kötet első részéhez. A szerző annak az elején, közepén még csak finoman sejteti, hogy nincs irgalom, de az igazi sötétség csak ebben a részben következik be: semmi sem drága, se élet, se becsület, se tisztesség. Olyan kalandokban lehet része a művet kézbe fogónak, mint nekem annak idején Maurice Druon Elátkozott királyok-sorozatában, ahol csak kapkodtam a fejem az alkalmazott stratégiák, szövetségek és emberhalálok körül, hogy várjál, ez most ki is, kivel volt éppen szövetségben és miért is ölték meg? A könyvet nem lehet 5 percekre felvenni és belekapkodni a szövegbe, mert elvész az egész sava-borsa. Figyelni kell, érteni kell és akkor látható meg maradéktalanul a kalandok során alkalmazott dramaturgia (amit helyenként azért túlírtnak gondoltam.)

Szerintem olvassátok!

(A nappá vált lány-sorozat első kötetéről ITT írtunk.)

Fülszöveg

Mennyit ​áldoznál fel azért, hogy megszerezd a világot?

Csu Jüancsang, a Fénylő Király, csodálatos győzelmet aratott, amikor elszakította Kína déli részét mongol uraiktól. Most új vágytól ég: meg akarja szerezni a trónt, és császárrá akarja koronázni magát.

Nem ő azonban az egyetlen, akit efféle becsvágy hajt. Déli szomszédja, Csang asszony, a kurtizán, a férjének akarja megszerezni a trónt – és elég erős hozzá, hogy eltörölje Csút a Föld színéről. Ahhoz, hogy játékban maradjon, a fiatal nőnek kockára kell tennie mindent, és szövetségre kell lépnie egy régi ellenségével, a tehetséges, ám kiszámíthatatlan eunuchhal, Oujang tábornokkal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon.

A déliek tudtán kívül egy új szereplő még közelebb került a trónhoz. A lenézett tudós, Vang Paohsziang addig mesterkedett, amíg el nem jutott a fővárosba, és most halálos udvari játékai azzal fenyegetnek, hogy térdre kényszerítik a birodalmat. Paohsziang ugyanis szintén bosszúra éhezik: ő akar lenni a történelem legelfajzottabb nagykánja, hogy ezzel űzzön gúnyt az értékekből, amelyeket mongol harcosokból álló családja jobban szeretett nála.

A trónkövetelők eltökélték, hogy bármit megtesznek a győzelemért. Csakhogy amikor az ember vágyának tárgya az egész világ, az még a legkegyetlenebbek számára is túl sokba kerülhet…


Shelley Parker-Chan
Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.


Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted! Az oldalon beleolvasó is található.

Köszönjük, Agave Könyvek!

Kövess bennünket Facebookon!

ISBN:
9789635982448
Megjelenés:
2024.05.07.
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
576
Nyelv:
magyar




Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes