Orgonalányok 2 - Elveszett rózsák

Érzelem, dráma, történelem - ezek dominálnak az Orgonalányok című sikeres első rész folytatásában. A fordított időrenddel operáló előzménytörténet önmagában is érthető (Elveszett rózsák), de érdemes hozzá elolvasni az Orgonalányokat is, mert bőven megéri az olvasóknak nyújtott pozitív élmény szempontjából. 


Könyvajánló
Szerző: Marta Hall Kelly
Fordító: Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Elveszett rózsák

Az Orgonalányok története folytatódik, az az inkább elkezdődik, hiszen az olvasók által kedvelt történet 1939-től követi három lány, asszony életének eseményeit, amelyek kényszerűen keresztezik egymás sorsát. De nem előre haladunk az időben, hanem visszafelé, az Orgonalányok szereplőinek előző generációját követjük rögös útjukon, az utat, amely tele van drámai történésekkel. Szerencsére önállóan is olvasható a könyv cselekménye, abszolút nem szükséges hozzá az elsőnek megjelent kötet ismerete - ettől függetlenenül, ahogy ezt a részt, az előzőt is érdemes elolvasni. Persze, sokaknak akár zavaró lehet a nem lineáris történetfűzés - viszont már mind a kettő (sőt, mind a három rész!) kézbefogható, és az abszolválójuk olyan sorrendben olvashatja őket, amilyenben csak akarja.

1914-től 1921-ig nyúlik az időablak, amíg hőseinkkel kelhetünk-fekhetünk olvasás közben. A helyszínek között Oroszország egyes részei, Párizs, New York kapnak nagyobb szerepet. A szerző történelmi események közé álmodta meg a cselekményt, a II. világháború előestélyétől magán a világégésen és főként az orosz szocialista forradalom mindennapjain keresztül vezeti el olvasóit vaskos könyvében. A vaskos jelző szó szerint értendő, a puha kötésű verzióval IS embert lehet ölni az 576 oldalával.

A főbb szereplők 

Eliza Ferriday

Eliza az amerikai barátnő, akinél Szofja látogatóban is járt. (Ő az összekötő kapocs, az ő lánya az a Caroline, aki később főszereplővé lép elő.) Az amerikai lány férjhez megy, de 1916-ban meghal a férje, nemsokkal később abbamaradnak Szofja levelei, aki addig mindennap írt neki. A Követségen érdeklődik, majd spontán megalakítja az orosz menekülteket gondozó, segélyező egyesületet, hogy kutatási lehetőségeit kibővítse Szofja és családja megtalálása érdekében.

Szofja Sztyepanova (Sztresnajva az apja után)

Szofja orosz főnemes, Romanov-rokonsággal és jóképű katonatiszt férjjel és egy kisbabával. 1914-ben ért haza az USA-ból, ahová Eliza elkísérte. A fiatal nő éppen most szült, Elizának pedig sikerült visszautaznia hazája. 1916-ban, az egyre erősödő polgárháborús nyomás elől Szofja és családja kiköltözik Malinovba, a nyári lakukba - amit nemsokára elfoglal a magukat vörösöknek mondó csőcselék. A család nagy része meghal miattuk. Szofja elveszíti kisfiát, a gyermeket egy másik orosz nő bújtatja a vörösök haragja elől. Szofjának a családi nyaralóból (és vagyonból) szinte csak egy rózsatő marad, amit egészen Amerikáig gondol menekíteni - de előtte útba kell ejtenie Párizst, hogy a fiát visszaszerezhesse.

Varinka Nyiszcemija Kozlova Puskinszkaja

A történet kezdetén 14 éves Varinka családja szegény, mint a templom egere. 1914-ben apja már nem él, egy izbában lakik anyjával, 1916-ban Szofjáék nyári lakában kap munkát. Udvarlója Tarasz, akivel ennek ellenére úgy vannak megegyezve, hogy Varinka sosem megy férjhez és sosem szül gyereket. Tarasz felforgató. Amikor a bolsevikok betörnek Szofjáék birtokába, a lány elmenekíti onnan az akkor kétéves kisfiút, Maxot - ám annyira ragaszkodik hozzá, hogy nincs szándéka visszaadni az anyjának. 

Az orosz szocialista forradalmat mind a három szereplő másképpen éli meg, és így az olvasó három szemszögből kísérheti figyelemmel a kalandos, helyenként fájdalmas történéseket. Három asszony egymáshoz képest eltérő társadalmi helyzetben elszántan küzd az életéért, álmaiért, miközben a történelem folyton kisiklatja sorsukat.

Az események pompás dramaturgia mentén veszik kezdetüket. A hamvas naivát alakító lányokból hamar felnőtt, önmaguk életéért felelősséget vállaló asszonyok lesznek, akiket a sors ezerféle módon megpróbál. Egyikük sem negatív figura, még akkor sem, ha Varinka nem kívánja visszaadni szülőanyjának Maxot. Mindenki teszi, amire lehetősége van, és gyakran csak a túléléshez legszükségesebb cselekedetekre van lehetőség, ahogy szokott az lenni, a körülmények szorításában. Ilyenkor pedig nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak válaszok. 

Hogy milyen a történet? Érdekfeszítő, izgalmas, kalandos, a karakterek felnövéstörténetei a világpolitika és a történelem keserves hátterében, rettegtető, véres jelzőkkel, elképesztő családi dinamikákkal. Nyilván, Elizának kicsit könnyebb volt az USA-ban tevékenykedni, még akkor is, ha őt is érték tragédiák, mint a másik két főhősnek, akik konkrétan gyakran élet-halál harcot vívtak, még akkor is, ha Varinka társadalmi és személyes helyzete okán a vörösök oldalára keveredett (mint tudjuk, a forradalmak hajlamosak felfalni gyermekeiket). A könyv kényelmes tempóban hangulatokat, érzéseket közvetít, miközben a huszadik század elejei atmoszférát is az olvasó elé vetíti. Önmagában az a tény, hogy egyáltalán utolsó lapig végigolvastam a művet, már arról árulkodik, hogy a magamfajta embernek, aki nem kedveli a "túl" romantikus tartalmakat, nagyon is bejön a cselekmény és annak megformálási módja. Háború, nélkülözés, kilátástalanság jellemzi a könyv tartalmát, ahol csak az utolsó pillanatban tud derengeni a fény, aprócska sugár képében. 

Szerintem olvassátok! (Az érdeklődőknek: már a sorozat harmadik része is boltokban van!)

Fülszöveg

1914-et ​írunk – a világ már annyiszor került a háború közelébe, hogy a New York-i lakosok csupán futó érdeklődéssel viseltetnek a dolog iránt.

Eliza Ferriday izgatottan utazik Szentpétervárra Szofja Sztresnajvával, a Romanovok unokatestvérével. A páros két évvel korábban, nyáron ismerkedett meg Párizsban, és azóta is kebelbarátnők. Eliza most élete utazásába vág bele, és hazalátogat Szofjával megtekinteni Oroszország csodáit: a drágaköves mozaikokkal díszített templomot, a cár Téli Palotájában tartott Rembrandt-képeket, a híres balettet.

Ám amikor Ausztria háborút üzen Szerbiának, és Oroszország uralkodói dinasztiája hanyatlásnak indul, Eliza még visszajut Amerikába, míg Szofja és családja vidéki birtokukra menekülnek. Túl kevés az alkalmazottjuk, így felveszik Varinkát, a helyi jövendőmondó lányát, ezzel azonban nagy veszélyt engednek a házukba.

Eliza az Atlanti-óceán túlpartján mindent megtesz, hogy biztonságba juttassa a forradalom elől bujdosó fehérorosz családokat. Ám amikor Szofja hirtelen nem küld több levelet, attól kezd tartani, hogy legjobb barátnőjével a legrosszabb történt meg.

Szentpétervár nyüzsgő utcáitól kezdve az arisztokraták vidéki birtokain és az orosz menekültek lakta párizsi sugárutakon át egészen a Long Island-i kúriákig Eliza, Szofja és Varinka élete különös módokon keresztezi egymást.

A szerző legújabb erőteljes történetén keresztül ünnepli a történelem legsötétebb napjaiban is elszakíthatatlan női barátságok kötelékét.

A több mint kétmillió példányban elkelt Orgonalányok előzménytörténete.

Élt át felemelő szépségét!

Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!


Martha Hall Kelly New Englandben született, jelenleg Atlantában él. Amikor 1999-ben rábukkant egy Caroline Ferridayről szóló magazincikkre, ihletet kapott, hogy regényt írjon a lány viharos életéről. Ebből lett az Orgonalányok című bestseller, amely több mint egymillió példányban kelt el az Egyesült Államokban. Ezután megírta az Elveszett rózsákat, amely Caroline édesanyjáról szól. A Napraforgó-nővérek Georgeannáról, Caroline egyik őséről szól.

Köszönöm a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Szerző: Martha Hall Kelly

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Sorozat: Arany pöttyös könyvek, Orgonalányok

Megjelenés:
2023.10.13.
Oldalszám:
576
Kötésmód:
kartonált 
ISBN:
9789633991596
Eredeti cím:
Lost Roses
Méret [mm]:
136 x 204 x 35
Tömeg [g]:
505
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes