Könyvajánló - Felix R. Buchwald: Árnyéknapló
Merészkedj be az árnyékba, hogy kiléphess a fényre!
„Mindaddig, amíg a tudattalan tudatossá nem válik,
a tudatalatti fogja irányítani az életed, és te sorsnak fogod hívni.”
(Carl Gustav Jung)
Sokszor halljuk, hogy koncentráljunk a jóra, fejezzük ki a hálánkat, legyünk elégedettek. Arról azonban kevés szó esik, hogy a kizárólagos pozitív fókusz nem tartható, ha nem dolgozzuk fel a nehéz érzéseinket – a negatívnak gondolt tulajdonságoktól a korlátozó hiedelmekig. A tudattalan elfojtása előbb-utóbb elakadásokhoz vezet. Itt volt az ideje újra felfedezni Carl Gustav Jung, a híres pszichoanalitikus tanításait, aki a különböző énrészek, köztük az árnyékén szerepét is leírta. Az árnyékmunka módszere az ő tanításain alapul, és mostanra a modern személyiségfejlesztés nagy újrafelfedezésévé vált.
Melyek a te árnyékban működő részeid? Milyen érzéseket kell elfogadnod ahhoz, hogy mélyebb önismeretre tegyél szert? Ez a kézikönyv a naplózás módszerével segít abban, hogy sikeresen azonosítsuk, elfogadjuk, majd a tudatos személyiségrészünkbe integráljuk az „árnyékainkat”, és ezzel az önszeretet magasabb fokára lépjünk. A kötet szerzője támogat, egyszersmind kihívások elé is állít, ám a vezetett naplóforma garantálja, hogy egészen a végéig nem engedi el a kezünk. Az árnyékmunka eredményeként nő az önbecsülés, felszabadul a kreativitás, az emberi kapcsolatok pedig kiteljesednek, és újra az öröm forrásaivá válnak.
Egy különleges, a naplózás módszerével dolgozó önismereti könyv az Árnyéknapló, amely feltárja előttünk a mélyebb önismerethez és önelfogadáshoz való utat. Ha ismerjük magunkat és el tudjuk fogadni azokat a részeinket is, amelyeket nem feltétlenül kedvelünk magunkban vagy akár másokban, akkor sikeresebben változtathatunk is a saját hozzáállásunkon, a saját reakcióinkon. Mert egyetlen dolog múlik rajtunk: hogy mi hogyan reagálunk másokra. Nem tudjuk megváltoztatni sem a másikat, sem a világot, nem is kell, magunkat azonban képesek vagyunk megváltoztatni.
Ehhez azonban mély önismeret szükséges. Felix R. Buchwald könyve a kérdéseivel és a rávezető történetekkel segít, hogy megismerjük azokat a részeinket, amelyek előttünk sem ismertek, mert bizony mindenkinek vannak ilyen részei. Az ún. Johari-ablak az egyik legegyszerűbb, de legtalálóbb modellje az önismeretnek és az önismereti munkáknak. Joseph Luft és Harry Ingham pszichológusok dolgozták ki az ötvenes években (a neve kettejük keresztnevével való szójátékból jött), és a lényege, hogy egy ember személyisége négy részből tevődik össze. Az egyik az aréna, amelyet mind az én, mind a mások ismernek, tudnak, ilyen lehet a név, az életkor, családi, munkahelyi, politikai kötődések, kapcsolatok, stb. A második a vak rész, ez az, amit a külvilág tud rólunk, de mi nem tudjuk magunkról (jellemzően bizonyos jellemvonások, akár pozitív, akár negatív viselkedések, pl. nagylelkűség vagy épp nagyképűség, amit mi nem veszünk észre saját magunkon.)
A harmadik a zárt rész, ez az, amit mi tudunk, de mások nem. Ezek jellemzően a környezetünkkel való jó viszony fenntartása érdekében eltitkolt apróságok, nem egetrengető, de azért néha zavaró dolgok, amelyeket inkább nem hozunk szóba. A negyedik pedig az ún. sötét rész, egy olyan része az énünknek, amelyet se a külvilág, se mi magunk nem ismerünk. Ezeket a viselkedésmintákat, reakciókat és egyebeket sokszor egy-egy trauma vagy valami nem várt, különleges, egyedi esemény hozza felszínre, és sokan hajlamosak ezeket előző életekkel vagy épp megszállottsággal vagy bármi hasonló természetfeletti dologgal magyarázni, pedig a magyarázat ennél prózaibb és egyszerűbb. Sokak szerint ez a rész a legnagyobb az emberben, és ezt a legnehezebb megismerni.
Az önismeretnek két fokozata van: egyrészt az, amikor meg akarjuk ismerni minél jobban a vak részünket, azt, amit mások tudnak és látnank bennünk, de mi nem vagyunk tisztában velük. Ehhez szerteágazó kapcsolatok, mély barátságok, tudatos önmegfigyelés szükséges a mindennapi helyzetekben és a váratlan szituációkban egyaránt. A másik pedig a sötét rész megismerése: az, amit mi sem ismerünk saját magunkban, és mások sem látják. Ehhez nem árthat egy jó pszichoterapeuta, de bizonyos részei megismerhetőek az éveken át tartó önismereti munka által is. Éppen ehhez nyújt egy jó mankót ez a könyv: Felix R. Buchwald árnyékban lévő énnek nevezi ezt, és szerinte ahhoz, hogy kiléphessünk a fényre, először be kell merészkednünk az árnyékba. Ez az út lehet ijesztő is, de mindenképp érdemes elindulni rajta.
Felix R. Buchwald a technológia világából indult, egy saját startup cége volt, de 2015-ben eljött a fordulat, ahogy ő fogalmaz, "spirituális ébredése" volt. Ezután kezdett el behatóbban foglalkozni az önismerettel, egy hároméves világkörüli meditációs út során a Himalája hegységeiben, a chilei Atacama sivatagban és az afrikai Szahara dűnéi között találta meg a lelki nyugalmat és egyfajta betekintést a saját lelkébe. Ebben a betekintésben szeretné segíteni az olvasókat a gyönyörű illusztrációkkal tarkított Árnyéknaplóval, elindítani egy rögös úton, amelynek a végén saját magunk állunk, egy teljesebb, elfogadóbb és békésebb formában.
Köszönöm a lehetőséget a Partvonal Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Megjegyzés küldése