Szabó Magda két drámája komoly erkölcsi kérdéseket vet fel: az egyikben választ kell kapni arra kérdésre, hogy áldozathozatalban a nagyobb jóért meddig lehet elmenni (Kiálts, város!), míg a másik a minden körülmények között talpon maradni művészetét mutatja meg a lelkes olvasónak (Régimódi történet).
KönyvajánlóSzerző: Szabó MagdaKiadó: Jaffa Kiadó
Kiálts, város!
Szabó Magda drámái országszerte felbukkanak budapesti és vidéki színházak színpadain, a közönség garantálja, hogy hogy a szerző történetbe elbújtatott erkölcsi kérdéseit és finoman csipkelődő humorát érti és akarja. Színdarabjai hívószóként hatnak nézőire, a drámák különleges helyet foglalnak el a színházlátogatók szívében.
A címadó színmű, a Kiálts város!, történelmi színjáték, amely 1604-ben, három hatalom szorításában szenvedő Debrecenben játszódik. A cselekmény krimibe illő: ki ölte meg a városi tanácsnokot, Borzán Gáspárt? Az események kibontakozása közben az nyer megállapítást, hogy bár senki sem ismerte igazán a fenti személyt, mégis, mindenki felelős haláláért. A katolikus és a református hit vonalán és a fenti nagyhatalmak határain billegő Debrecenre mindenkinek fáj a foga, a várost csak a polgárok kitartó munkálkodása és konok hite tudja megtartani e vérzivataros időkben. Az erkölcsi dilemma pedig nem más, mint meddig lehet elmenni az áldozathozatalban a városért? Heves indulatok feszülnek egymáshoz - ki mondja meg, mi az értékesebb, az emberélet vagy Debrecen fennmaradása? A darab emléket állít a mindenkori láthatalan, ismeretlen áldozatoknak.
A másik történet Szabó Magda egyik legismertebb művének színpadi adaptációja, a Régimódi történet. Érdekes olvasás közben figyelni, hogy a sokszereplős, számtalan életrajzi adattal teletömött családtörténet hogyan egyszerűsödik le töménytelen oldalról színdarabbá, nem elveszítve mondanivalóját, erkölcsi tanulságait és szuggesztív cselekményfűzési módját. A polgári és dzsentrivilág találkozása nyilvánvalóan robbanással fenyeget, a mélyen beépült katolikus és protestáns hit ugyanúgy konfliktusok okozója, az eltérő gondolkodásmód törvényszerűen súlyos, feloldhatatlan krízisekbe torkoll. A darab lényege: hogyan lehet és hogyan kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért.
Egy szövegkönyv nem adja vissza a darab hangulatát. A színdarabok csak színpadon érvényesülnek igazán, a színészek, a rendező és a dramaturg nagymértékben elősegítik egy mű sikerét. Ezeket a lecsupaszított párbeszédeket olvasva, még inkább a művet kézbe vevő fantáziájára van szükség, mint a regényes változat abszolválásakor. Ugyanakkor a mély igazságok sokkal nyilvánvalóbban, nyersebben jönnek ki a színdarabokból, a rejtélyek, az erkölcsi dilemmák és a finoman csipkelődő humor is adja magát a szövegkönyv során. Akik egy regény során nem szeretik a sallangokat, azoknak bátran ajánlom a fenti két drámát figyelmükbe!
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a „haza” a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának.
A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött?
Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a „vér és arany századába” fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért.
SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.
Megjegyzés küldése