Az elfeledett magyar festőművész, aki egykor Európa kedvence volt

A 19. század végén, 20. század hajnalán élt egy magyar festőművész, aki bejárta egész Európát, uralkodók és államférfiak kedvenc portréfestője volt, mára a neve mégis szinte feledésbe merült. Ő László Fülöp.

Részlet a festőről, feleségéről és fiáról, Henry-ről készült képről

Nem sokkal a könyv megjelenése előtt hallottam róla először én is, egy brit lap online hasábjain olvastam róla (az eredeti könyv kapcsán is, amely 2010-ben jelent meg angol nyelven), aztán később hallottam, hogy a kötet megjelenik nálunk is. Mivel alapból szeretem a művészeteket, nem is volt kérdés, hogy érdekel mélyebben is ennek a jórészt elfeledett festőművésznek az élete, művei. Reméltem, hogy lesz pár festménye a kötetben: nos, nem csalódtam, összesen 70 oldalon, öt blokkban szerepelnek a kötetben képek, jó minőségű, vastag, fényes papíron, egész oldalas és oldalanként 2-4 is. Nem csak László Fülöp festményei, de fényképek is az életéből.

Laub Fülöp 1869-ben született Pesten, Laub Adolf szabó és Goldreich Johanna legidősebb fiaként. A családban kilenc gyermek született, de csak öt élte meg a felnőttkort. Fülöp 14 évesen kezdett dolgozni egy címerfestő műhelyben, később retusőrként dolgozott Strelisky Sándor műtermében. Fülöp Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, de tanult Münchenben és Párizsban is. Vezetéknevét 1891-ben Lászlóra változtatta. Első állami megrendelését 1894-ben kapta, Szilágyi Dezső igazságügyminiszter arcképét kellett megfestenie. 1899-ben Ferenc József, 1900-ban pedig XIII. Leó pápa ült neki modellt, és ez utóbbi festményével elnyerte a párizsi Nemzetközi Kiállítás aranyérmét. Neve és reputációja innentől felfelé ívelt, és sorra kopogtattak nála Európa uralkodói, arisztokratái, pénzemberei, de több amerikai államférfi portréját is megfestette. Négy amerikai elnök, Roosevelt, Coolidge, Hoover és Harding is vele festtette meg hivatalos portréját. 

Feleségéről készült portré

László Fülöp 1892-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, az ír Lucy Madeleine Guinness-szel, akit 1900-ban vett feleségül, hat gyermekük született. Már huszonévesen az egyik legvagyonosabb magyar festőnek számított, feleségével először a Városliget közelében éltek egy gyönyörű villában, később Münchenbe és Párizsba költöztek, majd 1907-ben családjával Londonban telepedett le, és a Royal Art School, a királyi művészeti iskola tanáraként is dolgozott, bélyegképeket is festett. Felvette a brit állampolgárságot, de mindig is támogatta a magyar művészeket, több művét a magyar államnak ajándékozta. Ennek fényében szomorú, hogy mára a neve szinte feledésbe merült, nem tanítják a nagy magyar festők között. László Fülöp 1937-ben halt meg szívinfarktus következtében, otthonában. A The de Laszlo Archive Trust alapítvány kezeli örökségét, az ő munkájuknak hála 2018-19-ben huszonkét, addig lappangó festménye került elő.

Egykori budapesti műteremvillája

A kötetben Duff Hart-Davis, aki több életrajzi könyv és regények, novellák szerzője, elkalauzol minket László Fülöp életébe, a rengeteg költözésbe, a siker felé vezető útra, és már az elismertség zugaiba is bepillanthatunk. Percekig bújhatjuk a számtalan festményt és fényképet az életéből, és egyre nagyobb és nagyobb a kérdőjel: miért szakadt ki az "ismertség fősodrából" napjainkra hazánkban ez a tehetséges és elismert festő? Az egyik utolsó európai "udvari" festő, a nagyságok kedvence? Talán éppen ezért, hiszen a hatalmasságok, az uralkodók, az arisztokraták nem sokkal később megbuktak, a jogaikat megnyirbálták, és így kényszerű feledésbe merült - főleg nálunk, a későbbi "legvidámabb barakkban" és a posztszovjet országban az őket egykor kiszolgáló tehetség neve is. Érdekes élete volt, és öröm volt olvasni egy már egészen fiatalon sikeresnek számító festőről is.

Az életéről és műveiről az alapítvány oldalán olvashatunk bővebben angol nyelven, érdemes végigböngészni a képeit!

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet elérhető kedvezményes áron, a borítóra kattintva.