A világ ikonikus helyei - Angel-vízesés, Venezuela
Venezuela keleti részén, a Canaima Nemzeti Parkban fekszik az Auyán-Tepui nevű szikla, amelyről a Churún-folyó zúdul alá, összesen 979 méter magasságból az Ördög-szurdokba, ezzel létrehozva a világ legmagasabb vízesését, helyi nevén a Kerekupai-Merút, ismertebb nevén az Angel-vízesést.
A víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan, itt egy sziklakiszögellésre csapódik, majd további 172 méter, míg eléri a szikla lábát a kanyonban.
A vízesés a Guyanai-hegyvidék területén fekszik, a Föld egyik legkevésbé ismert és feltárt esőerdeiben, egy nehezen megközelíthető részen. A masszívum több millió éve jött létre, majd az évek alatt a rengeteg lezúduló csapadék hatalmas kanyonokat vágott bele, táblahegyeket létrehozva. Némelyik táblahegy magassága, különösen a déli részeken meghaladja a 2000 métert is. Egy ilyen táblahegy az Auyán-Tepui is, amelyet keresztülszel a Churún-folyó, amely az Orinoco, Dél-Amerika egyik leghosszabb és legjelentősebb folyójának a vízgyűjtő területén halad át. A folyó vízhozama változatos, esős évszakban természetesen sokkal bővebb, de száraz időszakban előfordul, hogy a lezúduló víz nem éri el az Ördög-kanyont, hanem menet közben elpárolog - ilyenkor lehet a legjobban megfigyelni az évezredek során a víz által formált gyönyörű sziklaformákat. A forrása elsősorban a sok csapadék.
Az őslakosok Kerekupai-Merúnak nevezik, ami körülbelül annyit jelent, hogy „a legmélyebb hely vízesése”. Sokan tévesen Churun-merunak hívják, ami pemon nyelven villámot jelent, de az egy másik vízesés neve a közelben. Érdekesség, hogy a vízesés környékén él a világ legnagyobb rágcsálója, a capybara, vagyis a vízidisznó is, amely ma egy igen kedvelt állat, rengeteg capybarás tollat, táskát, tolltartót, és mindenféle egyebet lehet ma kapni.
A vízesést már 1912-ben felfedezte Ernesto Sánchez la Cruz, ám felfedezését nem hozta nyilvánosságra, így James Crawford Angel Marshall, egy első világháborús amerikai pilóta fedezte fel 1933-ban, aki leírta, hogy megtalált a világ legmagasabb vízesését. Angel, miután visszatért Caracasba, beszámolt a felfedezéséről, és el is kezdtek szervezni egy expedíciót, amely során repülővel mentek a táblahegyhez. Feleségével és két társukkal együtt némi nehézségek árán, de sikeresen landoltak, ám a terület annyira mocsaras volt, hogy a gépet ott kellett hagyniuk, és gyalog kellett átvágniuk a dzsungelen. Már lemondtak róluk, amikor baj nélkül sikerült visszatérniük a civilizációba. Felfedezését végül csak 1949-ben igazolták, ekkor jutott el szárazföldi expedíció a vízeséshez, a repülőgépét pedig 1956-ban találták meg, jelenleg is megtekinthető a Ciudad Bolívar múzeumban, Caracasban.
James Angel 1956-ban halt meg, amikor a trópusi táblahegyek feltérkpezése közben lezuhant repülőjével. Hamvait a nevét őrző vízesésnél szórták szét.
Az Angel-vízesést nem könnyű megközelíteni, mivel közút nem vezet a vízesés közvetlen közelébe. Kétféle módja lehet: vagy kisrepülővel (helikopterrel), vagy az esős évszakban bárka vagy kishajó fedélzetéről lehet megszemlélni az Angel-vízesést. Bár egynapi hajóúttal közelíthető meg a venezuelai Canaimából, Venezuela legnagyobb turisztikai látványosságává fejlődött az utóbbi évtizedekben. Felkeresése száraz évszakban (decembertől márciusig) kevésbé ajánlott, ugyanis akkor nem nyújt olyan impozáns látványt az Angel-vízesés, mint nedves évszakban, és megközelítése is nehezebb a folyó alacsony vízállása miatt.
Megjegyzés küldése