Az istenek lakhelye - Az Olümposz

A világ ikonikus csúcsai - Az Olümposz

Görögország legmagasabb csúcsait foglalja magában az Olümposz hegység, amely a világ egyik legismertebb hegysége, lévén, hogy a tetején foglal helyet a görög mitológia szerint az istenek lakhelye. Ismerjük meg kicsit jobban ezt a gyönyörű, színes hegységet és történetét! 



Az Olümposz Görögország északi részén fekszik, Thesszália és Makedónia határán fekszik, legmagasabb csúcsa a Mítikasz-csúcs, amely 2919 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, ezzel Európa egyik legmagasabb hegye, az Elbruszt és Grönland legmagasabb pontját is beleszámítva a tizedik a kontinens csúcsai között. Jelentős, az ország második legmagasabb pontja a Szkolió, amely 2911 méteres, és a Sztefáni, amely 2909 méter (másik neve Zeusz trónja). Ezeken kívül négy jelentősebb, 2700 méter feletti csúcsa van az Olümposznak. Az összesen 52 csúcsot számláló hegység egy láncot képez Európa dél-keleti felén, a Balkán-félszigeten átfutó hegységekkel, a Dinári-hegységgel, a Píndosszal, a Rodopével és a Rilával. A hegység lábánál fekszik Litochoro, vagyis az istene városa, innen lehet elindulni a görög istenek lakhelye felé. 



A görög mitológia szerint a titánok is az Olümposz csúcsain éltek, a magas, hóval borított, felhővel takart csúcsokon, és később a 12 isten kristálypalotája is itt állt. Érdekesség, hogy az Olümposz szó eredete, etimológiája ismeretlen, valószínűleg több ezer évre visszanyúló indo-európai szóból eredhet, amelynek gyökere nem maradt fenn. Ahogyan Zeusz tekinthető az emberiség első komolyabb istenségének is, bár alakja rengeteget változott a zavaros évezredek folyamán, bizonyos, hogy a görögök főistenének karaktere és neve is a többezer éves közel-keleti civilizációktól ered.

Zeusz fürdőkádja


A Mítikasz-csúcsra vezető út hosszabb, több napot igénybevevő túra, a csúcsokat októbertől májusig hó borítja, ezért inkább a nyári hónapok az alkalmasabbak a mászásra. Egy rövidebb, egyszerűbb, de gyönyörű kilátást nyújtó túra indul Litochoro városából, végig az Enipea kanyonon, az Enipea patak mentén, egészen annak forrásáig. A patak gyönyörű vízesésekkel szabdalja az utat, és láthatjuk Zeusz fürdőkádját is, egy természetes kis medence-szerű összefolyást. Az úton továbbhaladva találjuk a görög-ortodox Agios Dionysios kolostort, amelyet az 1500-as években alapított szent Dionysios, és jelentős könyvtárral is rendelkezett. Az épületet a törökök, majd a második világháború során a németek rombolták le, a helyreállítása a mai napig is zajlik. A kevés épségben maradt kézirat, ikon és egyéb vallási kellék megtekinthető a múzeumban, a belépés ingyenes. Ezután érjük el a Prioniát, amely után az Olümposz magashegyi szakasza következik. Eddig a pontig 20 km szerpentinen át autóval is el lehet jutni. Ezután több turistaházzal tarkított magashegyi szakasz következik, ahol több út közül választhatunk, eljuthatunk a Mítikaszra is, vagy szinte bármelyik csúcsra a közelben. 

A hegység üledékes kőzetből alakult ki több, mint 200 millió éve, és nagyjából 1 millió évvel ezelőttig hatalmas gleccserek és örök hó tarkították a csúcsokat, ennek a formáló ereje is tetten érhető a ma látható hegységen. Hatalmas gleccserszakadékok tarkítják a területet.

Nem tudjuk, hogy ki mászta meg elsőként, mivel többezer éve jelentős kulturális és vallási helyszín. Az első írásos emlék a megmászásáról és a csúcson bemutatott áldozatról időszámításunk előtt 400 körülről származik, de Plutarkhosz szerint, aki kb 300 évvel később élt, még korábban rendszeresebbek voltak az ember- és állatáldozatok az Olümposz csúcsain. A terület védett, egy nemzeti park részét képezi.



Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes