Kultúrpara

2024. szeptember 1., vasárnap

Az óceán szeme

Con Dao-szigetével kapcsolatban elhíresül, hogy tengeri szörnyek tartják rettegésben a környéket, akik nemcsak veszélyesek, de okosak is, sőt, lehet, hogy saját kultúrájuk és nyelvük is kifejlődött. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekért sokan ölni is képesek, hogy sajátjuknak tudják a területet és az állítólag hiperintelligens polipokat. 


KÖNYVAJÁNLÓ
Szerző: Ray Nayler
Fordító: Sepsi László

AZ ÓCEÁN SZEME

Incidens Con Daón (Vietnam), egy férfi rejtélyes körülmények között eltűnik az óceánban miközben víz alá merülve, rosszlátási viszonyok közötti hajóroncsot kutat. Bement a belsejébe és megfulladt, mert valaki ellopta a felszerelését. De ember sehol nem volt a környékén... Így indul a rejtélyes történet, amely egy rezervátumban játszódik. A föld óceánjait már régen túlhalászták, szinte naponta betörések történnek a DIANIMA tulajdonában lévő Con Dao-szigeten, komoly védelmi rendszer őrzi a védett értékeket - amelyekbe egy titokzatos polipfaj is beletartozik. Sőt, talán ők képviselik a legnagyobb értéket a szigeten. De ez titok, nagyon nagy titok! Csak a szigetről kitelepített lakosok suttognak elképzelhetetlen eseményekről, hogy szörnyek élnek a környéken, akik nemcsak veszélyesek, de okosak is. Egy - feltételezhetően - állattal kapcsolatban elképesztő ez a két együttható, amiért sokan ölni is hajlandók.

Ez mind nagyon klassz, de mit szólnak hozzá a polipok?

A fentiek fényében nem csoda, hogy az egyik főszereplőt simán rá tudják bírni, hogy a világnak eme eldugott részébe tegye át kutatását, ami éppen a polipokkal kapcsolatos. Dr. Ha Nguyennek van egy könyve, a Hogyan gondolkodnak az óceánok? című, amiben komoly részeket szentelt a polipoknak (is). Gyakorlatilag megfogta a tudományt és egy csomó elképesztő ötlettel variálta - nem azt mondta benne hogy ilyen van, hanem azt, hogy ilyen lehetséges, hogy létezik. Ráhibázott? Mindenesetre dr. Nguyen tintahalakról álmodik.

További karakterek

Con Dao Előre Kutatóállomás - a létesítményvezetője dr.  Arnkatla Minervudóttir-Channal. Mintha senki sem tudná a telepen hogy mivel foglalkoznak vagy ki, mivel foglalkozik. A doktor megalkotott egy MI-t, aki mintha több lenne, mint csak MI. A neve Evrin, csoportvezető az intézetben. Nem eszik  nem alszik és sosem felejt el semmit. Altantsetseg a telep biztonsági tisztje, gyakorta mulatságos  figura, rosszul alkalmazza a nyelvet amely számtalan komikus helyzet forrása. Persze, amikor szükséges, helyén van az esze. A világ másik pontján egy Rusztem nevű ember ügyködik Evrem agyának feltörésével, a férfi gyakorlott szakember, sőt, talán a legjobb azok közül, akik neutrális hálózatok feltöréséből élnek. Eiko elrabolt japán egyetemista, akit rabszolgaként tartanak fogva egy óriási halászhajón, így ismerkedik meg egy férfival, aki a fenti szörnyről mesél. Eiko rájön, hogy a közönyösség bűn, muszáj törődni környezettünkkel és a tőlünk telhetőt megtenni a változásért.

A kötet izgalmas szépirodalmi thriller egy hiperintelligens, veszélyes polipfajról, akiknek talán saját kultúrájuk és nyelvük is van. Az alapprobléma a két faj (ember-polip) közötti kapcsolatfelvétel körül fogalmazódik meg: hogyan lehet megérteni egymást, ha ennyire különbözők vagyunk? A másik vonulat az emberiség önző, kizsákmányoló jellege a föld kincseivel kapcsolatban, a túlhalászás, az ökológiai katasztrófa felé való rohanás, míg a harmadik filozófiai mélységekbe megy az MI-k létezésének kérdéseivel kapcsolatban. Nem kérdéses, hogy amikor létezik egy mindenen felülálló intelligencia, mindig lesznek érdekcsoportok, akik ezeket saját szolgálatukba kívánják tudni, az ár nem érdekes, akkor sem, ha életek hullnak el értük.

Ray Nayler a könyv megírása előtt komoly kutatómunkát végzett témájával kapcsolatban, így az ökoregény a fikció mellett bővelkedik a tudományos tényekben. Saját bevallása szerint, ha nem nézne ki hülyén egy szépirodalmi thrillerben a lábjegyzet meg egyéb hivatkozások kavalkádja, boldogan közölte volna őket, hogy ezt a megállapítást innen szerezte, amazt ott olvasta, stb. A valóság talaján nézelődve, persze, számos fikciót is megálmodott debütáló művében, amely 2023-ban elnyerte a Locus-díjat legjobb első regény kategóriában, illetve jelölték a Nebulára és a Los Angeles Times Ray Bradbury-díjára is. Azóta megjelent második műve is (egy kisregény), amit nagy örömmel habzsoltam fel egy délután alatt (Mamutrezervátum). Világépítése cyberpunkra hajazik, míg a klímaváltozás elkerülhetetlen következményeiről értekezik. Fene tudja, lehet, be fog következni és cseszhetjük.

Szerintem olvassátok! (Én faltam.)

Fülszöveg

Ray ​Nayler közeljövőben játszódó, szépirodalmi thrillere az öntudat természetéről szól, miközben elképesztő alámerülésre invitálja az olvasót az emberiség örökségének kincsei és roncsai közé.

Pletykák terjednek egy hiperintelligens, veszélyes polipfajról, amelynek talán saját nyelve és kultúrája is kifejlődött. A tengerbiológus dr. Ha Nguyen, aki egész életében a puhatestűek intelligenciáját kutatta, bármit megtenne, hogy tanulmányozhassa őket.

A DIANIMA nevű, nemzetek felett álló techvállalat elszigetelte a külvilágtól a félreeső Con Dao-szigetvilágot, ahol a polipokat felfedezték. Dr. Nguyen csatlakozik a cég csapatához a szigeten: egy háborús veterán biztonsági ügynökhöz és a világ első androidjához.

A polipok jelenthetik a kulcsot a példátlan áttöréshez az emberen kívüli intelligencia kutatásában. Magasak a tétek: óriási vagyont kereshet, aki képes előnyére fordítani a polipok fejlettségét, és miközben dr. Nguyen kommunikálni próbál az újonnan felfedezett fajjal, a DIANIMA-nál is nagyobb hatalmak lépnek színre, hogy megszerezzék maguknak az állatokat.

Ám a polipok véleményét senki nem kérdezte. És azt sem, hogyan szándékoznak reagálni a kialakult helyzetre.

Az óceán szemében William Gibson cyberpunk világépítése találkozik Kim Stanley Robinson látomásaival a klímaváltozásról. A kötet 2023-ban elnyerte a Locus-díjat legjobb első regény kategóriában, illetve jelölték a Nebulára és a Los Angeles Times Ray Bradbury-díjára is.


Ray Nayler Quebecben született, majd Kaliforniában nőtt fel. Több mint két évtizedet dolgozott Oroszországban, Türkmenisztánban, Tadzsikisztánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Afganisztában, Azerbajdzsánban, Vietnámban és Koszovóban. A munkája során megtanult oroszul, türkménül, albánul, azeriül és vietnámiul is. Jelenleg a George Washington Egyetem Nemzetközi tudomány- és technológiapolitikai karán vendégelőadó.Írással a szabadidejében foglalkozik: kritikai elismerésben részesült novelláit számos folyóirat és antológia közölte, többek közt a Gardner Dozois szerkesztette A legjobbak legjobbjai. Első regénye Az óceán szeme címmel jelent meg 2022 végén, és viharos kritikai sikert aratott. Nayler azóta egy kisregénnyel jelentkezett 2024 elején (Mamutrezervátum), és jelenleg a második regényén dolgozik, melyet az egész SFF közösség tűkön ülve vár.

Köszönöm a lehetőséget az Agave Könyveknek!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti képre kattintva,
ahol beleolvasó is található.
Kövess minket Facebookon is!

Termékadatok
Cím: Az óceán szeme
Szerző: Ray Nayler
Fordító: Sepsi László
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalak száma: 384
Megjelenés: 2024. június 10.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635982905

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése