Mit gondolsz, hány olyan diktatórikus rendszerben élő állampolgár van, aki boldogan siránkozna a Nyugat álproblémái miatt?
A Kínára veszélyt jelentő Vörös Sárkány fedőnevű célszeméllyel elrabolják Tomas Noronha professzor feleségét is, megindul a hajsza, de a CIA is érdekelt az ügyben. Mit tesz Kína? - az évezredek bölcs, öreg Kínája, amely mindig is a megtévesztés nagymestere volt. Az Új Selyemút - mi a lényege? Gyarmatosítás vagy segítség a közjó elősegítése céljából? A hajszán túl Kína jelenlegi lépései stratégiájának elemzése is elindul. Izgalmas, kalandos, helyenként pedig finoman tudálékos, stratégiai leleplezésekben kegyetlenül időszerű mű Kínával a középpontban. 
KÖNYVAJÁNLÓVÖRÖS SÁRKÁNY
Szerző: J. R. dos SantosFordító: Mihancsik ZsófiaKiadó: Kossuth Kiadó
A magát Vörös Sárkánynak nevező kínai nőt - aki menedéket kért az amerikai nagykövetségen - elrabolják a segítségére siető turistával együtt. Hogyan is lenne sztori, ha nem Tomas Noronha felesége, Maria Flor lenne az a turista, aki az amritszári Aranytemplom előtt figyelt fel a lefátyolozott fiatal nőre. Így esett a nagy eset, hogy a professzor azonnal Indiába utazik, hogy megtalálja feleségét és nem mellesleg - ha már arra jár - a Vörös Sárkányt is. Maria Flor talpraesett asszony, igyekszik jeleket, üzeneteket hátra hagyni férje számára, ami megkönnyítheti a megtalálásukat. Mindjárt az első üzenet bibliai apokalipszisből merít ihletet, amely az ügyre rátelepedő CIA alkalmazott szerint rettenetes fenyegetést jelent.
Kelet-Turkesztán (Xinjiang), olaj, ujgurok, jurták, ősi termelési mód, Új Selyemút, hanok betepedése Xinjiangba, ujgurok és egyéb etnikai kisebbségek alsóbbrendűsége, problémáik az egyre gyarapodó kínai lélekszámmal és a kínai megoldás kegyetlensége. Az új olajlelőhely felfedezése egyre több kínait vonz a térségbe, ami azzal fenyegeti az ott lakókat (ujgurokat, kazahokat, tádzsikokat és egyéb népeket), akik hosszú ideje élnek ezen a területen őslakosként, hogy elidegenítik őket szokásaiktól, rítusaiktól, de kedvenc ételüktől is akár, amivel idegeneket csinálnak belőlük saját szülőföldjükön. A kínaiak részéről egyre növekedő nyomást tapasztalnak, ahol orwelli módszerekkel figyelik meg őket, kellemetlenkednek a legváltozatosabb módokon, és Hitlert megszégyenítő módszerű táborokba zárják őket átnevelésre.
A főhős Noronha professzoron és a CIA emberén kívül az egyik ujgur család egyik tagja, akinek családfője azzal próbálja ellensúlyozni másodrendű helyzetüket, hogy legkisebb gyereküket elküldik a kelet-turkesztáni fővárosba tanulni, hogy kínaivá váljon és felnőve a család hasznára tudjon dönteni vitás vagy nagy komplikáltságú kérdésekben. Madina kislány neve. Ügyes, talpraesett, tanulékony gyerek, de neki is meg kell tanulnia már a középiskolában, hogy mindig az az igaz, amit a Párt mond, és jobb, ha gondolatban is nagy P-vel használja a kifejezést. Ha akar valami lenni az életben, vakon kell követni a Pártot, bármit mond is: ami annyit tesz, hogy az igazság nem túl fontos. A fontos az, ami hasznos: többet ér egy ügyes hazugság a pártnak, mint az igazság, amely ellentmondhat neki. Ha egy hazugság előnyös, az lesz az igazság, és ha az igazság kellemetlen, hazugság lesz belőle. Mindenki érti, nemdebár?
A cselekmény akkor érdekes az olvasó számára, ha a kalandos izgalmakon kívül érdekli a vezérfonalként szolgáló téma és annak részletekbe menő elemzése - enélkül dögunalom lesz számára a történet. A fenti mondat persze bármelyik dos Santos thrillerre elmondható, éppen ezért jómagam sem olvasom el valamennyi megírt művét. Próbáltam, csak rádöbbentem, hogy a vezértéma érdektelensége miatt a kalandokat sem élvezem annyira - minek küszködni? Ergo, ha érdekel Kína, a múltja és jelene összefüggései, hogy mit takar(hat) az Új Selyemút hadművelete, mit hozhat az a világnak és milyen eshetőleges célok mentén önti bele a kommunista elven kapitalizáló ország (micsoda képzavar!), akkor hajrá, vágj bele az olvasásába. Különösen szíven ütött Madina egy mondata, amikor a demokrácia hiányosságairól értekezett neki valaki (hogy ott sem minden fenékig tejfel): "mit gondolsz, hány olyan diktatórikus rendszerben élö állampolgár van, aki boldogan siránkozna a Nyugat álproblémái miatt?"
Tények, adatok követik egymást a műben, meghökkentő kontextusok közé helyezve. A dramaturgia tartogat néhány éles fordulatot, népirtástól a vazallusállamok szindrómáig, orwelli hangokat megütve. A vidékre támaszkodva bekeríteni a várost - kár, hogy ez magyar áthallásokkal is rendelkezik. Kívül puha, belül kemény a követendő metodika, jöhet a neokolonalizmus. Az Új Selyemút nemcsak a nemzetközi együttműködés és a több oldalú kapcsolatok egyik alappillére, nemcsak egy új Marshall-terv, hanem egyúttal trójai faló is. A megtévesztés stratégiai alap, nagyhatalmi érdekek, a világ ba-jára törve (ba: egyetlen és kizárólagos nagy hatalom a világon, de legalább a térségben). Kína örök és bölcs - csak nem mindegy, ki irányítja és mire használja ezt a bölcsességet. Érdekes, informatív, kalandos thriller, ahol a végén említett magánéleti krízis csak értetlenkedést váltott ki belőlem. Mert és akkor mi van, ha Maria Flor azt gondolja, amit gondol? Személy szerint, ha előre tudom, hogy ez lesz belőle, Noronha helyében a kisujjam sem mozdítottam volna, nem hogy az életemet kockáztassam. De persze, akkor miből lett volna ez a vaskos könyv...?
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Vajon Kína veszélyesebb volna, mint Oroszország?
Az amritszari Aranytemplom előtt, egy kávéház teraszán lövöldözés tör ki; egy lefátyolozott fiatal nőt elrabolnak, azzal a nővel együtt, aki a segítségére sietett. Tomás Noronha azonnal Indiába utazik, mert a turista, aki a magát Vörös Sárkánynak nevező fiatal nővel eltűnt, nem más, mint a felesége. A híres kriptológus a CIA ügynöke, Charlie Csang segítségével megpróbál a nyomukra bukkanni, de ehhez meg kell fejtenie az üzeneteket, amelyeket Maria Flor hátra hagyott neki. A nyomozás során olyan tényekkel szembesül, amelyekről addig fogalma sem volt: Kína titkos stratégiájával és roppant titokzatos új selyemútjával.
Ez a dokumentumokkal alaposan alátámasztott, vérbeli thriller, amelyet a valóság eseményei ihlettek, leleplezi a Kínai Kommunista Párt valódi szándékait a Nyugattal szemben.
Dokumentációs alaposságával és kivételes elemzőképességével J. R. dos Santos felidézi a Kínai Birodalom eredetét és azokat az alapokat, amelyekre épült. A Harcosok Királyságát megalapító stratégiáitól az új selyemutakig rávilágít a Párt valódi szándékaira a holnap világával kapcsolatban.
José Rodrigues dos Santos (Mozambik, 1964. április 1. –) portugál író, egyetemi tanár és népszerű televíziós személyiség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése