Mesék a bátorságról

 Könyvajánló - Csóka Judit: Mesék a bátorságról

Bátraké a szerencse, szoktuk mondani, de vajon kire mondjuk, hogy bátor? Arra, aki nem fél semmitől, vagy arra, aki fél, de szembenéz a félelemmel, és legyőzi? És mi mindentől félhetünk? Mi a félelem? Hogyan lehet legyőzni? Mi a bátorság?

Csóka Judit klinikai szakpszichológus és meseterapeuta új könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ az általa válogatott, különböző népek meséinek segítségével. A mesékről pedig tudjuk, hogy nemcsak szórakoztatnak és elgondolkodtatnak, hanem gyógyítanak és vigaszt is nyújtanak.

Sokan azt hiszik, a mesék a gyerekeknek valók, a felnőtteknek semmi szüksége rájuk. A mesék mindenkinek valók valójában. Mindenkinek, akinek vannak érzései, félelmei, traumái, problémái: mert a mesék segíthetnek megtalálni a megoldást. 

Mindig is nagyon szerettem a meséket, a mai napig vannak kedvenc mesegyűjteményes könyveim, amelyekből időről időre olvasok. Megmondom őszintén, a magyar népmesék nem a kedvenceim. Vannak köztük jók, de a többségét nem tartom annak, mert túlságosan sokan, túlságosan sokszor hazugsággal vagy átveréssel kerültek benne előrébb, ez pedig egyáltalán nem jó üzenet. Ettől függetlenül persze vannak értékes mondanivalói, üzenetei is, de általában nem a legismertebbeknek, és nem azoknak, amikből a nagysikerű rajzfilmsorozat is készült. 

Van azonban egy - édesapámtól örökölt - indián népmeséket tartalmazó kötetem. Az egészen különleges, a mi ízlésünktől és mitológiai világunktól is gyökeresen eltérő mesék már gyerekként is nagyon magukkal tudtak ragadni, ez a kötet a mai napig a kedvenceim között van. 

Na és most itt van ez a gyűjtemény. Csóka Judit a világ minden tájáról szedte össze ezeket a meséket, amelyek egy csokorba, egy témára vannak felfűzve: a bátorság a főszereplő bennük. Lehet azzal kezdeni, hogy tisztázzuk, mit is jelent bátorság. A bátorság szerintem semmiképp nem a félelem hiánya: épp ellenkezőleg, a félelem ellenére a problémákkal való szembenézés. A félelem hiánya botorság, nem bátorság. De mihez is kell bátorság? Sokszor külső dolgokhoz mérjük a bátorságot: bátor a tűzoltó, meg a rendőr, meg bátor az, aki a katasztrófák vagy fenyegetett helyzetek közepén megment valakit, kiment valakit. Ez is bátorság, valóban. De sokkal nagyobb bátorságok is vannak. Bátorság szembenézni az igazsággal, elmondani az igazságot. Bátorság felismerni és beismerni a tévedést, a hibát. Bátorság őszintének lenni - de nem bántónak. És a legnagyobb bátorság: szembenézni önmagunkkal, megismerni és megszeretni magunkat, elfogadni azt, akik vagyunk, folyamatosan dolgozva azon, hogy jobbá váljunk. Ez az igazi bátorság. 

A mesék pedig ebben segíthetnek. Sőt, nem csak a mesék, hanem minden történet. Aki olvas, aki történeteket ismer meg, abban nő az empátia is, hiszen számtalan élethelyzettel és sorssal találkozik a történetek során. És nő a megértés is, önmagunkkal szemben is. Sokszor valaki másnak a történetén keresztül döbbenünk rá a saját életünk problémáira, és találunk utat a megoldás felé - ezt én is számtalanszor tapasztaltam. Ehhez mindhez pedig elengedhetetlen a bátorság, ami épp annyira sokféle és sokszínű, mint ez a mesekönyv, amelyben dél-amerikai meséktől a szlovák mesékig, afrikai meséktől a japán mesékig, magyar meséktől az orosz mesékig mindenféle megtalálható. Rövidebb és hosszabb, de egy dolog közös bennük: valami módon mindegyik a bátorságról szól. 

Csóka Judit - Klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, meseterapeuta

1965-ben született. A konduktori diplomát követően, gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológusi képesítést szerzett. 2012-ben, a meseterápiás képzés elvégzésekor felismerte, hogy a népmesék milyen gazdag tudásanyagot rejtenek magukban, és hogy valóban – ahogy Boldizsár Ildikó tanította neki –minden élethelyzetnek meg van maga meséje.

Megszerezte a meseterapeuta címet is, és sok helyen kipróbálta a mesék erejét. Mesélt hajléktalan szállón, anyaotthonban, idős, beteg embereknek a várpalotai kórházban, járt ki általános iskolai osztályokhoz egy -egy meseórát tartani. Jelenleg is több csoportja is van. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál a Kemence Családi Mesecsoportot vezeti, ahol a gyerekek a szüleikkel együtt vesznek részt a foglalkozásokon, ugyanitt Lélekfrissítő Csoportot vezet felnőtteknek, illetve van egy egészen kicsi gyerekek számára Gingalló elnevezésű csoportja is. A Fejér Megyei Szent György Oktató Kórházban pedig a pszichiátrián hetente egy alkalommal tart meseterápiás foglalkozást a betegeknek.

„Mivel pszichológus vagyok, én a pszichoterápiában használom, nem kis sikerrel a meséket. A pszichiátrián, a kardiológián és az onkológiai betegek pszichés vezetésében is nagy segítségemre vannak a mesék. Az élőszavas mesemondáskor a mesélő, és a mesehallgató között, nagyon mély bensőéges kapcsolat alakul ki. Ez a kapcsolat oldja a szorongásokat, félelemeket, hiszen a beteg úgy érzi, hogy nincs egyedül.” 

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.