Mindannyian ismerünk olyan embereket a környezetünkben, akiket elismerünk hivatásuk géniuszának, de egyes cselekedetei, meglátásai kiverik nálunk a biztosítékot. Nincs ez másként a nagyok esetében sem: például Uri Geller apasági per elé állt, egy svéd hölgy azt állította, azért esett teherbe, mert a férfi a tévén keresztül meghajlította méhen belüli fogamzásgátló eszközét, ami ezért eltört. 

KÖNYVAJÁNLÓ

ESZEMENT ELMÉLETEK

Szerző: Dan Schreiber

Fordító: Lázár Júlia

Kiadó: Corvina Kiadó

Az emberek furcsák - kezdi könyvét Dan Schreiber, ami nem baj, hiszen a legnagyobb dolgok mindig vad ötletekből származnak. Ennek ellenére ez a mű nem tények könyve, a szerző rimánkodva kéri olvasóit, hogy pontosan annyi értéket tulajdonítsanak a citált elméleteknek, amennyit az megérdemel. Egyik "elmélet" sem igaz, hiedelmekből, ötletekből, elképzelésekből táplálkozó történetek ezek, amit valakik igazságnak kívánnak feltüntetni. Ezekről jó társaságban, ebédidőben, kötetlen beszélgetésekben tárgyalni, de az isten szerelmére, komoly szimpóziumokon ne hivatkozzon rájuk senki.

A könyv szórakoztató elméletekkel bombázza olvasóját, olyanokkal, mint a fenti Uri Geller sztori, de szó  esik benne a Titanic katasztrófájáról is, amit évekkel azelőtt már megírtak, mielőtt a hajót egyáltalán megépítették volna. "Csak két dolog végtelen: az univerzum és az emberi hülyeség. Bár az univerzumban nem vagyok teljesen biztos." - mondta Einstein a maga idejében. Ez persze nem mentesít más nagy elmét sem a saját babonájától - Edison szerint az ember pizsamára vetkőzve nem alszik jól, mert a ruhadarab káros hatással van az emberi szervezetre, ezért mindig munkaruhában feküdt le aludni.

Sok furcsaság fordul elő a természetben, például egy ornitológusokból álló csapat azon töri a fejét, hogy egy vadon élő madár vajon miért fütyül több, jó régi sláger kottája alapján, vagy az univerzumunk esetleg nem egy nagyszabású videójáték-e? A földi élet mások szerint egy gondatlan űrpiknik következménye, ahol a részvevők pár milliárd évvel ezelőtt nem takarítottak el rendesen maguk után. Vagy példának okául, David Attenborough és Jane Goodall is hisz (hitt?) a yeti létezésében, Marconi, a rádió feltalálója, biztos volt abban, hogy a hang sosem hal el, csak lágyabb lesz, ezért egy olyan eszközről fantáziált, amellyel fogható Jézus hegyi beszéde.

Érdekes történeteket, fantasztikus egybeeséseket (?) olvashatunk, ha kézbe vesszük a művet, szerepel benne Ringo Starr, Arthur Conan Doyle, André Agassi és Boris Becker, kihalásba samponozott lapostetvek (ez különösen érdekes), növények tudatát vizsgálók, Jézus (aki földönkívüli - többek között), Galilei (akinek volt egy felfedeztem valamit, de nem mondom el listája), és még sokan mások, ismerős és ismeretlen nevek furcsaságai kerülnek citálásra a műben.

Sokat kuncogtam, csodálkoztam, vagy éppen meghökkenve találgattam a sok fejezetnyi eszement elméleteken, mert őszintén szólva, első hallásra akár lehetne is benne valami, de... de amióta tudom, hogy Krúdy Gyula pénzszűkében lévén, saját fantáziájából hordta össze Álmoskönyvét - azt az Álmoskönyvet, amit anyám bibliaként forgatott, azóta rettenetes gyanúperrel élek minden hasonló iránt. A könyv szórakoztat, meghökkent, gondolkodásra késztet, és - igen! - számos összejövetelt ment meg az unalomba fulladástól. Akkor meg már megérte, nem?

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Az emberek furcsák – de ez nem baj. A zsenialitás és az őrület gyakran ugyanarról a tőről fakad.

Thomas Edison például minden okossága mellett is azt vallotta, hogy este pizsamába bújni rossz hatással van a szervezetünk működésére és álmatlanságot okoz, ezért a munkaruhájában feküdt le. Ki akartam próbálni az elméletet, ezért megkértem húsz, álmatlanságban szenvedő embert, hogy néhány éjszakára vessék be ugyanezt a trükköt. A válasz nem volt elsöprő: 1. a dolog nem működik, 2. Edison biztosan nem aludt merevítős melltartóban.

Bram Stoker, a Drakula szerzőjének utolsó könyvében egy fejezet arról szólt, hogy I. Erzsébet valójában férfi volt. Edmund Hillary az első expedícióját – a Mount Everest megmászása után – a jeti keresésére indította (a jeti mitológiai lény, de többek között Jane Goodall és David Attenborough is hitt a létezésében). Guglielmo Marconi, a rádió feltalálója úgy vélte, hogy a hang sosem hal el, csak lágyabb lesz. Élete utolsó éveiben egy olyan eszközről álmodozott, amivel »fogható« Jézus hegyi beszéde. És így tovább, a lista végtelen.

„Csak két dolog végtelen: az univerzum és az emberi hülyeség. Bár az univerzumban nem vagyok teljesen biztos.” (Albert Einstein)

Furcsaságok és meghökkentő tébolyok világába vezet ez a szellemes könyv, minden lapján valami különös őrültségbe botlunk. Sir Arthur Conan Doyle megjelent a Royal Albert Hallban – hat nappal a halála után. Ringo Starr ördögűzésnek köszönheti különleges technikáját. Sylvester Stallone édesanyja ismert fenékjós volt. Tizennégy évvel a halála után John Lennon megszólalt egy épp felvett lemezen. A Titanic katasztrófáját 1898-ban már megírták. Az irodai növények képesek kinyomozni, ki a gyilkos…

A meghökkentő, hihetetlennek tűnő eseményekről nem egyszer kiderül, hogy nem a képzelet szüleményei, igenis megtörténtek a valóságban, vagy legalábbis van némi valóságalapjuk. Ha nem is hiszünk el mindent az utolsó betűig, az biztos, hogy végig jól szórakozunk: az író stílusa ugyanis ellenállhatatlanul humoros.

Dan Schreiber Londonban élő ausztrál–angol rádióproducer, író, podcaster és humorista, a BBC Radio 4 munkatársa, a különleges őrültségek avatott szakértője, a Museum of Curiosity (Furcsaságok Múzeuma) című műsor vezetője. Új podcastja We Can Be Weirdos (Lehetünk dilisek) címen fut.

Első magyarul megjelent könyve az Eszement elméletek.

Termékadatok