Kultúrpara

2024. november 13., szerda

A végtelenség kapuja

Amikor a mesterséges intelligencia végzetesen keresztezi az emberiség útját, akkor egészen fantasztikus, lehetetlenül kalandos és letehetetlenül izgalmas sci-fit tart kezében az olvasó. A multiverzum felépítésében pedig elképesztően változatos lények népesítik be a sok-sok földet (pl. nyúlértelmiségi). A világok éppen kozmikus méretű háborúba bonyolódnak...


KÖNYVAJÁNLÓ
A VÉGTELENSÉG KAPUJA

Szerző: M. R. Carey
Fordító: Habony Gábor
Kiadó: Fumax Kiadó

Hadiz Tambuwal egy pusztuló földön él, kutató, aki egyre csökkenő létfeltételek és anyagi források mellett keresi a túlélés lehetőségeit. Teljesen véletlenül jön rá a multiverzum létére, egyszerűen csak úgy belebotlott. Miután megértette, mi van a kezében, célirányosan kezdett kutakodni és kísérletezgetni, és mindazt, amit felfedezett, az emberiség javára kívánta fordítani. Saját bolygójának már mindegy volt, de a többinek még hasznára válhatott (volna), amit felfedezett.

Végül a Pándomínium nevű hatalmas szövetség többszázezernyi bolygójának egyikén hozta létre az egyik bázisát, de pechje volt, kétszeresen is: 1) a bolygó illetéktelen behatolására kifejlesztett biztonsági szolgálat észlelte a rendszerbe való belépését és megtette a szükséges lépéseket, 2) naivan olyan emberben bízott meg, aki elárulta őt és tevékenységét (Essien Nkanika). Az első pontnál Orso Vemmet figyelőbiztos először hanyagul kezelte a jelenséget, elcseszte és elmismásolta felelősségét Hadiz Tambuwallal kapcsolatban, ami ki is derült. Igen ám, de ha a büntetés nagyságrendileg nagyobb, mint maga az elkövetett cselekmény, akkor egy lefokozott hivatalnok addig ügyeskedik, amíg bosszút nem áll - kerül, amibe kerül. A második pontnál Essien Nkanika nagyon megszívta, csak ha beáll speciális katonának, úszhatja meg kivégzés nélkül, ám a Pándomínum külső-belső biztonságát védő Cielo nevű reguláris hadseregben sem életbiztosítás tevékenykedni. 

A Pándomínium komoly diktatúra, a birodalom külső és belső rendjét csak félelemben tartással, komoly büntetésekkel és hadrendbe állított óriási hadsereggel (Cielo), speciális katonákkal tudja fenntartani. A Pándomínium tulajdonképpen maga a földi paradicsom, egészen addig, amíg a polgár jókor van jó helyen. A birodalom azonban éppen háborúba bonyolódik egy ismeretlen bolygó ismeretlen természetű gépeivel, amiben erősen vesztésre áll, bár ez eleinte nem látszik ilyen egyértelműen - már nemcsak a birodalomba rendeződött bolygók, hanem az egész világ is eltűnhet a süllyesztőben. Van egy mesterséges intelligenciánk, ő mesélő, sőt, ő a szike is, aki / ami műtétet próbál végrehajtani a teljes univerzumon. Ugyanakkor tízezrével léteznek olyan ismert bolygók is, ahol nincs nitrogén vagy szén körforgás, a bolygó biomasszájának javarésze eltűnt és ezzel ki is vonódott nagyjából egy billió tonnányi nem jelentéktelen vegyi anyag az egyenletből: ez nem kihalási esemény volt, hanem valaki felrakta a székeket az asztalra és lekapcsolta a villanyt - talán örökre -, de legalábbis egy milliárd évre biztosan. Ezeket hívják kipurgált világoknak.

Dióhéjban, erősen kivonatolva ennyi a 608 oldal tartalma, de a fenti leírás nem adja vissza a karakterekben kibontott lehetőségeket, az alkalmazott dramaturgia nagyszerűségét, a hol finoman, hol nagy kanállal adagolt humort és a világépítés eszementségét. Már eleve az, hogy sokszázezernyi változó létezhet egy ugyanazon felépítésű Földön, megtartva a földrészek és a fizikai-kémiai változók jelentős részét, de más jellemzők mellett kifejlesztve az értelmes lények hadát. Nekem legjobban Öt Dombi Topáz Turmalin jött be a karakterek közül a kis animájával: elképesztő figura, Nyúl (!), itt van előttem a hegyes füleivel, óriási tomporával, és jaj annak, akit felrúg! Vagy Essien Nkanika karaktere, igazi gazfickó, aki kizárólag saját érdekeit nézi - egy nyomornegyedben született és úgy gondolja, hogy ez igazolja mindazt az érzéketlenséget és kegyetlenséget, amelynek segítségével kikaparta magát onnan. Arra nem számított, hogy a birodalom védelmében elrendelt cselekedetek végrehajtása során átélt traumákat csak droggal képes elnyomni.

Hadiz Tambuwal az egész mozgatórugója, igazi kocka, saját világában él, az emberek viselkedésével kapcsolatban naiv, keserves tapasztalatok tanítják meg arra, hogy a bizalom drága kincs, könnyelműen nem adakozható ismeretlenek számára, a kellő óvatosság és körültekintés adott esetben életről és halálról hoz döntést.

A párhuzamos világokban nagy hangsúlyt helyez a szerző a különböző társadalmi és egyéb problémák bemutatására, úgymint nyomor, mélyszegénység, kilátástalanság, diktatúra, hivatali packázás, hadsereg működése (a műveleti területen lévő parancsnok dönti el, ki az, aki élhet, és ki az, aki nem is létezik, ezért likvidálása nem fog problémát okozni). Ezeket a negatív jelenségeket egyrészt izgalmassá teszik a kalandok, másrészt oldják a jókor, jó helyen elsütött humoros párbeszédek.

Van, aki szerint lassan indul be a cselekmény és rágta a kefét a 150. oldalig, amire úgy-ahogy összeérnek a szálak és kezd izgalmassá válni a történet - nos, én szerettem addig is a dramaturgiát, nem éreztem vontatottnak vagy érdektelennek. Mindenesetre a dominósor eldőlt, én pedig kíváncsian várom, mi lesz a főhősökkel, a géphegemóniával, és Hadiz Tambuwal eszményével. Na meg mi a helyzet az úgynevezett kipurgált világokkal? Ki és miért tette őket élhetetlenné, kiszívva belőlük mindent, amitől halott bolygóvá lettek?

Tudnak a gépek gondolkodni? Érezni? Akkor is, ha valamikor MI-k voltak? Naná!

A végtelen csak a kezdet.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

„Lenyűgöző ​bepillantást enged egy veszedelmes és sokoldalú univerzumba.” – Adrian Tchaikovsky, Az idő gyermekei szerzője

A VÉGTELEN CSAK A KEZDET

A tudós Hadiz Tambuwal az ökológiai katasztrófától sújtott Föld megmentésére keres megoldást, miközben véletlenül belebotlik a dimenziók közti utazás titkába.

Végtelen számú világra bukkan, sok-sok Földre számtalan különböző párhuzamos valóságban. Némelyikük halott, míg másokon virágzik az élet, és akadnak köztük magas fejlettségi szintet elérők is, ahol az ott élők hozzá hasonlóan képesek utazni a világok között. A legintelligensebb életformák által benépesített Földek alkotják a Pándomíniumot, milliónyi világ politikai és kereskedelmi szövetségét.

Csakhogy felfedezésével Hadiz egy elképzelhetetlen léptékű háború közepébe csöppen. Döntésre kényszerül, melyik oldalra álljon, mielőtt világok milliói égnének hamuvá. Nem pusztán eddigi életén, hanem önnön létének korlátain is túl kell lépnie ahhoz, hogy megtalálja a túlélés útját a végtelen világok lakói számára.


A hazánkban is könyv- és filmsiker Kiéhezettek, a Lucifer, és sok más ismert képregény szerzője, Mike Carey új, egészen szokatlan műfajteremtő történetében az emberiség dimenziók millióin át terjeszkedik, amíg a mesterséges intelligencia végzetesen nem keresztezi útját.

Köszönöm a lehetőséget a Fumax Kiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti képre kattintva,
ahol beleolvasó is található.
Kövess minket Facebookon is!

Termékadatok
Cím: A végtelenség kapuja
Eredeti cím: Infinity Gate
Szerző: M. R. Carey
Fordító: Habony Gábor
Kiadó: Fumax Kiadó
Sorozat: Pándomínium
Oldalak száma: 608
Megjelenés: 2024. június 19.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634703792
Méret: 198 mm x 142 mm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése