Mikor olvastál utoljára egy - írói tevékenysége miatt - lovaggá ütött szerzőtől? Mert most itt az alkalom rá! Korunk Jane Austenné avatott szerzője most egy chick lit műfajjal köszön be az olvasók ablakán, idegesítőbbnél idegesítőbb karakterekkel, de valahogy mégis jópofa regénnyé állnak össze a sorok.
KÖNYVAJÁNLÓEMILY
Szerző: Jilly CooperFordító: Mörk LeonóraKiadó: Jaffa Kiadó
Nos, szóval mikor is volt a kezedben olyan történet, amelynek íróját lovaggá ütötték? Ne kutass a fejedben válasz után, elég kevés ilyen futkos az utcákon. A tény már önmagában kíváncsivá teszi az embert, valamit csak tudhat az illető, ha már II. Erzsébet méltónak érezte a címre, nem? Az Angliában élő, csak korunk Jane Austenjeként emlegetett Jilly Cooper brit újságíró, regényíró és médiasztár hazánkban sem ismeretlen, több könyve is megjelent magyarul (Lovasok, Riválisok, Póló, A férjszelidítő, stb.). Nem mai kislány, szinte a kisujjában van a romantikus művekre jellemző készlettár, amiből bőven tud meríteni történetei megalkotása során.
Mi történik a regényben? Adott egy kicsit sótlan vőlegény, akinek komoly szándékai vannak az életével kapcsolatban: képviselőnek lenni a parlamentben, komoly felelősségteljes munka, fedhetetlen magánélet egy fedhetetlen magánéletű feleséggel az oldalán - Emily több, mint alkalmasnak látszik a feladatra. A korábban ugri-bugri, spontán, bármilyen adhoc hülyeségre rávehető lány viselkedni kezd, elvárások mentén éli az életét, amit barátnője egyre nagyobb bosszúsággal szemlél. Piszkálja is érte eleget, számtalanszor elmondja, hogy fölösleges feláldoznia magát savanyú úriember vőlegénye életcéljának beteljesítéséért. Egy napon, amikor minden összejön, aminek nem kéne összejönnie, Emily úgy dönt, hogy mégiscsak kilép otthonából egy buliba, olyan ruhában, amit a vőlegénye szerint régen ki kellett volna dobnia, hiszen politikus feleségnek nem lehet mélyen dekoltált, melle kilóg belőle ruhája, és elindul azzal a szándékkal, hogy egy pohárka akármi egy partiban még nem jelent semmit.
De a partin megjelenik egy szívdöglesztő, mellesleg főrend, fiatal férfiú, Rory, akibe a lány első pillantásra beleszeret. Hogy kerül rövid úton az ágyába, majd az anyakönyvvezető elé ezzel a pasassal a mi Emilynk? Ha agyoncsapják, akkor sem tudna egzakt választ adni rá. Mindenesetre most már nincs más választása, mint futni az események után. Egy skót kastély háziasszonya lesz, ahol egyre furcsább események borzolják a kedélyeket, Emily pedig úszik az árral... amíg teheti. Meg lehet vajon menteni egy házasságot, amely láthatóan feltartóztathatatlanul rohan a szakadék felé?
Ennyi idegesítő karaktert régen láttam összehordva egy regényben. Emily kiszámíthatatlan, kevés emberismerettel, olyan dologba ugrik fejest, amelynél nem szabad a szerencsére bízni a kimenetelt. Tépelődik, töpreng, elbénázza a kommunikációra alkalmas időt, miközben rontja lehetőségeit és életét: mindegy, hogy a politikus feleségekénti tündöklésre vagy a skócia kastély úrnőjéről van-e szó, egyaránt rossz választások a főhős habitusát tekintve. Rory szeszélyes, raplis, állandó dühkitörésekkel, álhatatlan természetű, a hűséget hírből sem ismeri, Anglia hírhedten csapodár agglegénye, aki az alkoholt masszívan fogyasztja, józanságnak a szagát sem szereti. Emily sokáig a felszínt kapirgálja, miközben alá kellene merülnie, okokat és mozgatórugókat keresni, mi miért ilyen, amilyen.
Bevallom, nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatom a könyvvel. Az elején fontolgattam, hogy abbahagyom, és nem olvasom végig, pedig a szerző szinte minden magyarul megjelent könyve volt már a kezemben, szerettem velük az időmet tölteni. Ennek viszont végtelenül idegesítő a szereplőgárdája, még akkor is, ha abszurd mindennapjaik angol humorba kerültek pácolásra. Majd valahol, nagyjából a történet negyedénél elengedtem a dühömet, és elkezdtem élvezni azt, amit olvasok. Akkor már azon gondolkodtam, hogy egy könyvre való, ennyire idegesítő karaktert hogy tudott összehozni a szerző? Már hangosan nevettem, szórakoztatott az a töméntelen mennyiségű szerencsétlenkedés, ami a szereplő(i)nk mindennapjait kísérte. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a könyv történetét, akkor azt mondanám, hogy a mű a 90-es években oly népszerű brazil szappanoperák és a Mónika-show szerelemgyereke. Mert tényleg az.
Szerintem olvassátok, jó kis chick lit ez!
Fülszöveg
A korunk Jane Austenjeként emlegetett Jilly Cooper brit újságíró, regényíró és médiasztár. Számtalan bestsellerré vált regénye közül jó néhány magyarul is megjelent, köztük a Lovasok, a Riválisok, a Póló, A férjszelídítő, az Appassionata, a Csapó! és a Pandora. Férjével az angliai Gloucestershire-ben él. 2004-ben a királynő születésnapja alkalmából lovaggá ütötték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése