Grúzia, vad keleti népek érzelmek mentén való problémamegoldásai, egyéni és kollektív traumák, egy eltűnt apa és fivér utáni nyomozás korrupcióba fulladt hatósági részvétellel, behatolás Baba Yaga erdeibe, ahonnan nem mindenki térhet vissza élve. Az eleinte tétova főhősnek át kell értékelnie mindent, amit eddig tudni vélt szeretetről, családról, becsületről, kötelességről és túlélésről. 
KÖNYVAJÁNLÓSŰRŰ ERDŐ SZÉLÉN
Szerző: Leo VardiashviliFordító: Neset AdriennKiadó: Athenaeum Kiadó
A regény központi hősei a Szulidze-Donauri család, Irakli (apa), Szandro (idősebb testvér), Szaba (becézve Szabo, fiatalabb testvér) Eka (anya), Nodar, aki nem tartozik a családhoz, külön csapódik a kisebbik fiúhoz (söfőr Tbilisziben, ő veszi szárnyai alá a főhőst).
A család Grúzia polgárháborús időszakában menekült Angliába, de hiába az összeszedett pénz, csak az apa és a két fiú vízumára futotta belőle, az anyának otthon kellett maradnia. Irakli, az apa, élére állított pennykből rakott össze egy vízumra való összeget, és egy becsületes emberrel, aki hajlandó volt visszautazni Grúziába, küldte el az összeget a feleségének. A pénz azonban sosem érkezett meg rendeltetési helyére, amibe az apa szinte beleőrült. Végül sok év után elindult Grúziába, hogy kiderítse, amit ki lehet deríteni - de a család 17 év után kihalt, ő pedig végzetes útra lépett. Üzenete szerint, amit a fiainak küldött, megkövetelte, hogy ne kövessék. Persze, hogy követik. Először a nagyobbik fia, majd amikor nyom nélkül eltűnik Grúzia korrupt gépezetében, a kisebbik gyerek (Szaba) kel útra, most már mindkettőjüket fellelni.
Szabat még kijevi a repülőtéren figyelmezteti egy tag, hogy ne menjen Grúziába - ezt az embert később a tbilisi rendőrségen pillantja meg, mégpedig egy ottani rendőr. Ott tudja meg, hogy Irakli ellen elfogatóparancsot adtak ki gyilkossági kísérlet elkövetése miatt.
Sokáig követi Szandro nyomait, amelyeken különféle részigazságokra bukkan az eltűntekkel kapcsolatban. A fivére közös életük jelrendszere alapján mindenféle kincseket rejt el, amelyek hozzá és az apjához vezethetik el őt. A keresés Grimm meseszerű, Jancsi és Juliska elszórt morzsáihoz hasonlatosak. A végén meg kell ölni a boszorkát, kérdés, kinek ki vagy mi az a boszorka.
Fájdalmas olvasmány a grúz állapotokról, amelynek ha a fele is igaz, akkor is sok. Sőt, sokk. A háborús helyzetet és béke korruptságát a Jancsi és Juliska című Grimm mese keretezi. Be kell menni a sűrű erdőbe, Baba Yaga varázslatos erdejébe az igazságért, de onnan nem mindenki tér élve vissza. Vad keleti népek a grúzok, hatalmas szívvel, a vendég náluk isten áldása, de ez senkit sem véd meg attól, hogy első indulatában ne vágja el a vendég a házigazda torkát. Amúgy jó étvágyat! Döbbenetes képsorok indulnak meg Szabo nyomozása során. Segítőjéül szegődik egy taxis, Nodar, aki mellesleg kislányát akarja felkutatni Oszétiában, egyszerűen nem hagyja a remény nyugodni, hogy a menekülésükkor elvesztett gyermek még él. Szabo és Nodar, ketten a világ ellen, korrupt rendőrök, gyorstüzelésű katonák között vezet halállal kikövezett útjuk.
Szaba csak a történet legvégén tudja számításba venni, hogy Irakli nemcsak a rendőrség miatt menekül, hanem a dolgok igazsága elől is fut: a férfi mindenért önmagát hibáztatja, a fiai anyátlanná és hontalanná válásáért, a felesége sorsa és Szurik ellen elkövetett bűne is megbocsáthatatlan megítélése szerint. Az apa már csak abban reménykedik, hogy végzetes grúz útja nem sodorja életveszélybe fiait, mert személye felkutatása halált hozhat számukra, és fölösleges is, nem akarja, hogy megtalálják. Bizonyos dolgok saját lendületük szerint mozognak és nem lehet megállítani őket, bólogat a felismeréstől Szaba, vannak tévedések, hibák, bűnök ezen a világon, amelyeket nem lehet rendbe hozni. Nincs visszatérés, döbben rá a regény végén (az olvasóval együtt), az apjának semmiképpen sem, de neki is át kell értékelnie mindent, amit eddig tudni vélt szeretetről, családról, becsületről, kötelességről és túlélésről.
A művet végig egyéni és kollektív traumák pettyezik, azok következményei pedig szívszorítók. A családi múlt titkokkal és bűnökkel terhelt, amelynek már a feltárása folyamatos nehézségekbe ütközik, hát még a feldolgozása. Ahogy már többször írtam az ajánló során, vad keleti nép, érzelmek mentén való haladással, ami számomra elképzelhetetlen konfliktusokba sodorják a főhősöket. A dramaturgia követi a mesék íratlan szabályait, Szabo mellé odarendeli az oszét matematika tanárt, aki taxizással biztosítja kenyerét, mellesleg pedig segíti a bukdácsoló, tétova, helyi viszonyokban teljesen járatlan főhőst.
A mese nem maradhat elmeséletlenül, kerül, amibe kerül.
És sokba kerül.
Szerintem olvassátok! Külcsínre az év legszebb könyve, ami mögött a belbecs sem marad el.
Fülszöveg
Szaba még kisgyerek, amikor bátyjával, Szandróval, és édesapjával, Iraklival elmenekül a háború elől, amely a volt szovjet köztársaságban, Grúziában dúl. A csonka család Angliában kap menedéket. Húsz évvel később a három férfi még mindig képtelen megbékélni a múlttal, a hátrahagyott helyek és emberek kísértik őket.
Irakli úgy dönt, hogy hazautazik: visszahúzza elhunyt felesége emléke és a pusztulófélben is gyönyörű szülőföld. A megérkezése után hetekkel azonban nyomtalanul eltűnik. Szandó apja felkutatására indul, de hamarosan felőle sem érkezik több hír. A legkisebb fiú, Szaba is útra kel hát, hogy felfedezze egykori hazáját és annak lakóit, az út pedig egyenesen annak az orosz-grúz konfliktusnak a közepébe vezet, amely generációk sorsát pecsételte meg, és a családját is szétszakította. Bolyongásai során megelevenedik a mesék és a babonák sötét világa, amelyben időnként felcsillan a remény és vigasztaló útitárs a humor.
Hol kegyetlen, hol gyengéd, hol együttérző, hol szívet tépő regény a háború egyéni és kollektív traumájáról, és egy küzdő népről, amely elszánta magát a túlélésre, de nem feledkezik meg azokról sem, akiknek ez nem sikerül.
Megjegyzés küldése