Nyíregyháza, Nagy Háború, egy szerelmi háromszög, a Lipcsei család drámája, fiatalok felnövésregénye a háborús mindennapokban. Ikonikus háborús történet, a magyar Nyugaton a helyzet változatlan.

KÖNYVAJÁNLÓ

AZ ŐRÜLET NYITÁNYA

Szerző: Cselenyák Imre

Kiadó: Historycum Kiadó

Nyíregyháza és a Nagy Háború. Cselenyák Imre a szűkebb hazájának tekintett nyírségi megyeszékhelyre tette az ősszel megjelent könyvének helyszínét. Az őrület nyitánya címet viselő mű ötlete a Nyírvidék nevet viselő régi újság online változatából származik, 1867-1944 közötti számaiból. Ezeket az újságszámokat Csabai László, nyíregyházi író bocsátotta rendelkezésére, aki többedmagával bábáskodott a mű forrásainak és a helytörténeti adatoknak minél pontosabb tájékoztatását illetően. Cselenyák Imre egy családi drámát dolgoz fel regényében, a Lipcsei család mindennapi küzdelmeit látja viszont az olvasó a lapokon.

A Nagy Háború kezdetén jár a cselekmény, még senki sem tudja, hogy sorszámot fog kapni ez a hadtörténeti esemény, sőt, talán még arról sincs fogalma senkinek, hogy a nagy jelzőt teszik mellé a szakemberek, amikor az 1914-ben kezdődött háborús konfliktusról fognak beszélni. A Lipcsei család kálváriája elevenedik meg a lapokon, ahol az idősebb fiú, Albert, saját elhatározásából áll be katonának, amit az anyja is helyesléssel fogadott. Emlékszünk, ugye? Mire a levelelek lehullanak... megállj, kutya Szerbia... ezek a szlogenek harsogtak mindenhonnan, a hazafiság úgy düllesztette a fiatal férfiak mellét, hogy elképzelhetetlennek tetszett ne megtenni bármit, amit a haza védelme követel. A hamis propaganda megtévesztő hatása alól nagyon kevesen tudták kivonni magukat: az igazságért küzdenek, a győzelem garantált, a szent cél az szent cél, mindent felülír. 

A másik Lipcsei fiú (Tivadar) tizenhat esztendős, gimnáziumi tanuló, éli az akkori diákok gondtalan életét, de olthatatlan szerelmet érez sógornője, Ilona iránt. Tilalmas szerelem, Nemeczky Ilonának nincs egyszerű dolga visszaverni a hősszerelmes fiatalember ostromát, aztán történik, ami történik. De mi lesz, ha hazatér a frontról a férj? A szerelmi háromszög erős indulatokat kelt a felekben, igazi lelki tusa veszi kezdetét a lapokon. Tivadar kapja meg a főhős szerepét, akinek erotikus jelenetein túl erős felnövéstörténet is javára írható: amíg a háború kezdetén tejfelesszájú fiatal siheder, aki mindenkinek mindent elhisz a háborús propagandából, addig 1916-ra (a történet végére) már gyanakvóbban szemléli a történteket és óvatosabban fogalmaz meg az eseményekkel kapcsolatos véleményeket. Ilona is nagyon fiatal (17 éves, amikor férjhez megy), rettenetesen gyötrődik, sógora heves érzelmein túl testvére zsarolásával is meg kell küzdenie, arról nem beszélve, hogy az események sodrában a család egyetlen kenyérkeresője lesz.

A könyvben nemcsak a szereplők élik mindennapjaikat, velük lélegzik a nyírségi megyeszékhely, Nyíregyháza is. Az olvasók megismerik a Kossuth teret, a Takarékpalotát, de a régi templomot is, amit ma már hiába keresnek a Szabolcs hotel körül, nincs az már meg, helyette nem messze onnan egy karcsú, kéttornyos csoda látható, a szegedi dóm kistestvére. Az Evangélikus Főgimnázium mindennapjai, a Nyírvidék újság idézett cikkei mind-mind elénk hozzák az akkori háborús mindennapokat, a görögkatolikus és zsidó vallás sajátosságai jól festik a hitbéli meggyőződés akkori fontosságát.

Vannak áthallások a jelenbe is, amelyekről Cselenyák Imre akár az elhallgatást is fontolgatta, aztán úgy döntött, nem ő találta ki, a Nyírvidék című újság hozta le száz sok évvel ezelőtt, miféle író lenne, ha elhallgatná a valóságot? Majd minden olvasó levonja a maga tanulságát a felfedezett párhuzamokról, ő csak lejegyezte az objektív eseményeket, a többi nem rá tartozik. A regény hitelességét a feldolgozott dokumentumok, levéltári források és helyismereti munkák jelentik, mellette pedig az Epilógust jegyző dr. Bene János történész alapos szaklektori működése is hozzájárul. 

Szerintem olvassátok!